Boris Tadic szerb elnök holnap egynapos hivatalos látogatáson Szlovéniában tartózkodik, ahol megbeszélést folytat majd Borut Pahor kormányfővel – közölték a szerb elnök kabinettjében. A szlovén STA Hírügynökség közölte, hogy Tadic és Pahor a Koszovóra vonatkozó szerb Rezolúcióról folytat megbeszélést, melyet Szerbia az ENSZ Közgyűlése elé terjesztett. Pahor ma kijelentette, hogy Szlovénia erősen támogatja Szerbia EU társulásának folytatását, s kiemelte, hogy a ljubljanai hatalom úgy véli, kivételesn fontos az, hogy Szerbia számára biztosítva legyen az európai perspektíva. Hozzátette: Tadic elnökkel arról is tárgyal majd, hogyan segíthet a ljubljanai hatalom abban, hogy megtalálják a mindenki számára elfogadható megoldást Koszovó és Metóhia jogállására.
Basesku: Románia nem ismeri el Koszovó önálóságát
2. 9. 2.010.
A román hatalomnak nincs szándékában elismerni az egyoldalúan kihirdetett koszovói önlóságot – hangsúlyozta Trajan Basesku román elnök. Kiemelte, hogy Románia a megbeszélések felújjításáért száll síkra Belgrád és Pristina között, kompromisszumos megoldás megleléséét sürgeti Koszovó jogállásában, valamint a tartós béke és biztonság megteremtését. Basesku rámutatott arra, hogy a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság tanácsadói véleménye, amely kimondta, hogy a koszovói albánok deklarációja az egyoldalúan kikiálltott önálóságról nem sérti a nemzetközi jogot, nem alapszik az eset teljes felmérésén.
Dzurinda: A területi integritás a nemzetközi jog alapelve
2. 8. 2.010.
Mikulas Dzurinda Szlovákia diplomáciai vezetője, Koszovó kérdésének kapcsán kijelentette, hogy az anyaországtól való egyoldalú elszakadás, nem áll Európa érdekében, s nem járul hozzá a területi kérdések rendezéséhez. A területi integritás elvét, a nemzetközi jog alapelvének tartjuk, de a különböző etnikumok közös életét is – mondta, s közlik a szlovák médiák. Hozátette: sohasem mondta azt, hogy Szlovákia sohasem ismeri el Koszovó önálóságát, hanem azt, hogy komolyan fontolóra veszi Szerbia érdekét és Belgrád állásfoglalását. Úgy kellene ténykednünk, hogy meggyőzzük Belgrádot, komolyan számítunk rá az Európai Unióban, s hogy segítünk, amikor a Belgrád és Pristina közötti megbeszélésekről van szó – emelte ki a szlovák diplomácia főnöke.
Bostinaru: Európának nem szabad Szerbia elé újabb feltételeket állítania
2. 9. 2.010.
Viktor Bostinaru az Európa-parlament Délkelet-Európával foglalkozó bizottságának az alelnöke kijelentette: Brüsszelnek nem szabad zsarolnia Szerbiát az unióba vezető úton. Szerbia központi szerepet játszik a térségben, a térség európai jövőjét nem lehet elképzelni Szerbia nélkül – mondta Bostinaru a Dauche Velle német rádiónak. Az EU-nak tudnia kell, hogy nem lehet teljes Nyugat-Balkán nélkül, s nem lehet hathatós az európai politika a Balkánon Szerbia bekapcsolása nélkül, s értékeinek elismerése nélkül. A Koszovóra vonatkozó szerb Rezolúcióról elmondta: hiszi, hogy Belgrád keresi a kompromisszumos megoldást, s megismételte, hogy Koszovó jogállását nem kellene Szerbia európai integrációjához kötni. Ennek tükrében, nem kellene semmi olyan feltételt állítani eléje, melyet más balkáni országoknak nem kell teljesíteniük.
Dacic: Nagyon fontos, hogy Szerbia az alapítók között van
2. 9. 2.010.
Nagyon fontos az, hogy Szerbia a korrupció ellen harcoló nemzetközi akadémia ( IACA) megalapítói között van, amely serkenti majd e bűnözés elleni harcot – jelentette ki Ivica Dacic szerb belügyminiszter, kormányfőhelyettes, aki részt vett az IACA alakuló közgyűlésén. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi akadémia, melynek székhelye a Bécs melletti Laksemburgban lesz, jelentős hozzájárulását adja a korrupció elleni harchoz. A tagországok tapasztalatot cserélnek, s felkészítik a rendőrség tagjait a hathatósabb harcra. A bécsi alakuló közgyűlésen több mint 30 miniszter vesz részt a világ több országából, valamint Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár.
Bakonski: Románia nem változtat állásfoglalásán
2. 9. 2.010.
Teodor Bakonski Románia diplomáciai vezetője megismételte, hogy országa a továbbiakban sem ismeri el Koszovó és Metóhia egyoldalúan kihirdetett önálóságát, s támogatja Nyugat-Balkán országainak európai perspektíváját. Bakonjski, Martonyi János magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy Románia támogatja a Belgrád és Pristina közötti dialógust. Véleménye szerint, az EU kibővítésének lelassítása Nyugat-Balkán országai esetében, veszélyt jelent, mert a térség ismét destabilizálódhat.
Spanyolország nagykövete: Madrid nem készítetett semmilyen Rezolúciót
2. 9. 2.010.
Injigo de Palasio Espanja, Spanyolország belgrádi nagykövete kijelentette: Spanyolország nem készített semmilyen új Rezolúció-tervezetet Koszovó és Metóhiáról, melyről az ENSZ Közgyűlésén lesz majd szó. Espanja a Beta Hírügynökségnek - egyes médiák azon írására reagálva, hogy Spanyolország kompromisszumos megoldású rezolúciót készített, melyel felcserélik majd a szerb Rezolúciót, amely már megérkezett az ENSZ székhelyére – elmondta, hogy a mostani pillanat nagyon érzékeny, s hogy az európai partnerek keresik a kielégítő megoldást. Belgrád barátai és EU partnerei, közösen dolgoznak a mindenkit kielégítő megoldás keresésén, amihez Spanyolország, mindenképpen hozzájárul.
Tadic az ünnepségen
2. 9. 2.010.
Moamer el Gadafi líbiai vezető, a líbiai forradalom 41. évfordulója kapcsán, ünnepi vacsorát rendezett, melyen több ország vezetője vett részt, közöttük Boris Tadic szerb elnök is. Ez volt Gadafi és Tadic negyedik találkozója, s az idén a második. A líbiai vezető, tavaly szeptemberben, kitüntetésben részesítette a szerb elnököt. az ENSZ Közgyűlésén most Líbia elnököl, ahol szeptember 9-kén, a Koszovóra vonatkozó szerb rezolúcióról kell hogy döntsenek.
Vordsvort: Spanyolország Szerbiával együttesen dolgozik
2. 9. 2.010.
Stiven Vordsvort Nagy Britannia szerbiai nagykövete kijelentette, hogy Spanyorlország, EU parnereivel együtt, dolgozik a szerb Rezolúció szövegének összehangolásán, még mielőtt arról vita kezdődnek az ENSZ Közgyűlésén. Megpróbál kompromisszumos megoldást elérni, s módot találni arra, hogy megoldódjon ez a probléma – mondta Vordsvort a ’Média stratégiájáról’ szóló összejövetel szünetében. Ugyanakkor, a belgrádi POLITIKA napilap arról tudósít, hogy a spanyol hatalom képviselői, megírták a Koszovóra vonatkozó kompromisszumos Rezolúció-szöveget, melyel esetleg helyettesítenék azt a dokumentumot, melyet Szerbia terjesztett be az ENSZ Közgyűlése elé. Brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva, a lap közli, hogy a spanyol dokumentum még nem képezi a hivatalos megbeszélések tárgyát. Az újság kiemeli, hogy Brüsszelben, Belgrád és Madrid nagyon jó viszonyára számítanak, különösen azért, mert Spanyolország határozottan támogatja Szerbia területi integritását, s nincs szándékában elismerni Koszovó egyoldalúan kihirdetett önálóságát.
Brüsszel: Kedden lehetséges tadic és Ashton találkozója
2. 9. 2.010.
Boris Tadic szerb elnök, valóüszínűleg kedden, Strasbourgban, talákozik Catherine Ashtonnal, az Európai Unió magas beosztásban lévő külpolitikai és biztonsági vezetőjével, s megbeszélést folytatnak arról a Koszovóra vonatkozó Rezolúció-tervezetről, melyet Szerbia júliusban terjesztett az ENSZ Közgyűlése elé – mondták brüsszeli források a Beta Hírügynökségnek. Mint mondták, a Rezolúció szövegétől függ az ENSZ Közgyűlésén folytatandó vita is, s akkor elvállik, egyetértés születik-e az EU tagországai között, Szerbia uniós-beli teljesjogú tagságára vonatkozó jelöltetési kérelméről. A brüsszeli tisztségviselők kiemelik, hogy az EU nem kéri Szerbiától azt, hogy ismerje el Koszovó és Metóhia egyoldalúan kihirdetett önálóságát, de ezt megtehetik egyes befolyásos unió-beli országok. Maja Kocijancic, Catherine Ashton sajtószóvivője hangsúlyozta: az EU megértette, hogy Szerbia össze akarta hangolni álláspontját az Európai Unióéval, az ENSZ Közgyűlése előtt, ezért Boris Tadic szerb elnök, bejelentetette magasrangú szerb küldöttség érkezését az EU székhelyére. Mi továbbra is rendszeres kapcsolatot tartunk fenn Belgráddal – mondta Kocijancic.
Boris Tadic szerb elnök holnap egynapos hivatalos látogatáson Szlovéniában tartózkodik, ahol megbeszélést folytat majd Borut Pahor kormányfővel – közölték a szerb elnök kabinettjében. A szlovén STA Hírügynökség közölte, hogy Tadic és Pahor a Koszovóra vonatkozó szerb Rezolúcióról folytat megbeszélést, melyet Szerbia az ENSZ Közgyűlése elé terjesztett. Pahor ma kijelentette, hogy Szlovénia erősen támogatja Szerbia EU társulásának folytatását, s kiemelte, hogy a ljubljanai hatalom úgy véli, kivételesn fontos az, hogy Szerbia számára biztosítva legyen az európai perspektíva. Hozzátette: Tadic elnökkel arról is tárgyal majd, hogyan segíthet a ljubljanai hatalom abban, hogy megtalálják a mindenki számára elfogadható megoldást Koszovó és Metóhia jogállására.
A román hatalomnak nincs szándékában elismerni az egyoldalúan kihirdetett koszovói önlóságot – hangsúlyozta Trajan Basesku román elnök. Kiemelte, hogy Románia a megbeszélések felújjításáért száll síkra Belgrád és Pristina között, kompromisszumos megoldás megleléséét sürgeti Koszovó jogállásában, valamint a tartós béke és biztonság megteremtését. Basesku rámutatott arra, hogy a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság tanácsadói véleménye, amely kimondta, hogy a koszovói albánok deklarációja az egyoldalúan kikiálltott önálóságról nem sérti a nemzetközi jogot, nem alapszik az eset teljes felmérésén.
Mikulas Dzurinda Szlovákia diplomáciai vezetője, Koszovó kérdésének kapcsán kijelentette, hogy az anyaországtól való egyoldalú elszakadás, nem áll Európa érdekében, s nem járul hozzá a területi kérdések rendezéséhez. A területi integritás elvét, a nemzetközi jog alapelvének tartjuk, de a különböző etnikumok közös életét is – mondta, s közlik a szlovák médiák. Hozátette: sohasem mondta azt, hogy Szlovákia sohasem ismeri el Koszovó önálóságát, hanem azt, hogy komolyan fontolóra veszi Szerbia érdekét és Belgrád állásfoglalását. Úgy kellene ténykednünk, hogy meggyőzzük Belgrádot, komolyan számítunk rá az Európai Unióban, s hogy segítünk, amikor a Belgrád és Pristina közötti megbeszélésekről van szó – emelte ki a szlovák diplomácia főnöke.
Viktor Bostinaru az Európa-parlament Délkelet-Európával foglalkozó bizottságának az alelnöke kijelentette: Brüsszelnek nem szabad zsarolnia Szerbiát az unióba vezető úton. Szerbia központi szerepet játszik a térségben, a térség európai jövőjét nem lehet elképzelni Szerbia nélkül – mondta Bostinaru a Dauche Velle német rádiónak. Az EU-nak tudnia kell, hogy nem lehet teljes Nyugat-Balkán nélkül, s nem lehet hathatós az európai politika a Balkánon Szerbia bekapcsolása nélkül, s értékeinek elismerése nélkül. A Koszovóra vonatkozó szerb Rezolúcióról elmondta: hiszi, hogy Belgrád keresi a kompromisszumos megoldást, s megismételte, hogy Koszovó jogállását nem kellene Szerbia európai integrációjához kötni. Ennek tükrében, nem kellene semmi olyan feltételt állítani eléje, melyet más balkáni országoknak nem kell teljesíteniük.
Nagyon fontos az, hogy Szerbia a korrupció ellen harcoló nemzetközi akadémia ( IACA) megalapítói között van, amely serkenti majd e bűnözés elleni harcot – jelentette ki Ivica Dacic szerb belügyminiszter, kormányfőhelyettes, aki részt vett az IACA alakuló közgyűlésén. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi akadémia, melynek székhelye a Bécs melletti Laksemburgban lesz, jelentős hozzájárulását adja a korrupció elleni harchoz. A tagországok tapasztalatot cserélnek, s felkészítik a rendőrség tagjait a hathatósabb harcra. A bécsi alakuló közgyűlésen több mint 30 miniszter vesz részt a világ több országából, valamint Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár. 
Teodor Bakonski Románia diplomáciai vezetője megismételte, hogy országa a továbbiakban sem ismeri el Koszovó és Metóhia egyoldalúan kihirdetett önálóságát, s támogatja Nyugat-Balkán országainak európai perspektíváját. Bakonjski, Martonyi János magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy Románia támogatja a Belgrád és Pristina közötti dialógust. Véleménye szerint, az EU kibővítésének lelassítása Nyugat-Balkán országai esetében, veszélyt jelent, mert a térség ismét destabilizálódhat.
Injigo de Palasio Espanja, Spanyolország belgrádi nagykövete kijelentette: Spanyolország nem készített semmilyen új Rezolúció-tervezetet Koszovó és Metóhiáról, melyről az ENSZ Közgyűlésén lesz majd szó. Espanja a Beta Hírügynökségnek - egyes médiák azon írására reagálva, hogy Spanyolország kompromisszumos megoldású rezolúciót készített, melyel felcserélik majd a szerb Rezolúciót, amely már megérkezett az ENSZ székhelyére – elmondta, hogy a mostani pillanat nagyon érzékeny, s hogy az európai partnerek keresik a kielégítő megoldást. Belgrád barátai és EU partnerei, közösen dolgoznak a mindenkit kielégítő megoldás keresésén, amihez Spanyolország, mindenképpen hozzájárul. 
Moamer el Gadafi líbiai vezető, a líbiai forradalom 41. évfordulója kapcsán, ünnepi vacsorát rendezett, melyen több ország vezetője vett részt, közöttük Boris Tadic szerb elnök is. Ez volt Gadafi és Tadic negyedik találkozója, s az idén a második. A líbiai vezető, tavaly szeptemberben, kitüntetésben részesítette a szerb elnököt. az ENSZ Közgyűlésén most Líbia elnököl, ahol szeptember 9-kén, a Koszovóra vonatkozó szerb rezolúcióról kell hogy döntsenek.
Stiven Vordsvort Nagy Britannia szerbiai nagykövete kijelentette, hogy Spanyorlország, EU parnereivel együtt, dolgozik a szerb Rezolúció szövegének összehangolásán, még mielőtt arról vita kezdődnek az ENSZ Közgyűlésén. Megpróbál kompromisszumos megoldást elérni, s módot találni arra, hogy megoldódjon ez a probléma – mondta Vordsvort a ’Média stratégiájáról’ szóló összejövetel szünetében. Ugyanakkor, a belgrádi POLITIKA napilap arról tudósít, hogy a spanyol hatalom képviselői, megírták a Koszovóra vonatkozó kompromisszumos Rezolúció-szöveget, melyel esetleg helyettesítenék azt a dokumentumot, melyet Szerbia terjesztett be az ENSZ Közgyűlése elé. Brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva, a lap közli, hogy a spanyol dokumentum még nem képezi a hivatalos megbeszélések tárgyát. Az újság kiemeli, hogy Brüsszelben, Belgrád és Madrid nagyon jó viszonyára számítanak, különösen azért, mert Spanyolország határozottan támogatja Szerbia területi integritását, s nincs szándékában elismerni Koszovó egyoldalúan kihirdetett önálóságát.
Boris Tadic szerb elnök, valóüszínűleg kedden, Strasbourgban, talákozik Catherine Ashtonnal, az Európai Unió magas beosztásban lévő külpolitikai és biztonsági vezetőjével, s megbeszélést folytatnak arról a Koszovóra vonatkozó Rezolúció-tervezetről, melyet Szerbia júliusban terjesztett az ENSZ Közgyűlése elé – mondták brüsszeli források a Beta Hírügynökségnek. Mint mondták, a Rezolúció szövegétől függ az ENSZ Közgyűlésén folytatandó vita is, s akkor elvállik, egyetértés születik-e az EU tagországai között, Szerbia uniós-beli teljesjogú tagságára vonatkozó jelöltetési kérelméről. A brüsszeli tisztségviselők kiemelik, hogy az EU nem kéri Szerbiától azt, hogy ismerje el Koszovó és Metóhia egyoldalúan kihirdetett önálóságát, de ezt megtehetik egyes befolyásos unió-beli országok. Maja Kocijancic, Catherine Ashton sajtószóvivője hangsúlyozta: az EU megértette, hogy Szerbia össze akarta hangolni álláspontját az Európai Unióéval, az ENSZ Közgyűlése előtt, ezért Boris Tadic szerb elnök, bejelentetette magasrangú szerb küldöttség érkezését az EU székhelyére. Mi továbbra is rendszeres kapcsolatot tartunk fenn Belgráddal – mondta Kocijancic. 
