72 ÉVE ÖNÖKKEL
31.01.2008.
Boris Tadić szerb köztársasági elnök és Franco Frattininak, az Európai Bizottság alelnökének belgrádi találkozóján megerősítést nyert Szerbia európai jövője és távlatai. Tadić elnök és Frattini alelnök együttes sajtóértekezletéről Mladen Bijelić tudósít.Az Európai Uniótól érkezett üzenetet követően, amely azt hozta tudtunkra, hogy Szerbiát szívesen látja tagországai sorában, megkezdtük a szerb állampolgárokra vonatkozó vízumkényszer megszüntetésére vonatkozó megbeszéléseket, jelentette ki Boris Tadić köztársasági elnök az újságírókhoz fordulva. Ily módon, emelte ki az elnök, Szerbia, területi épségét védelmezve, hű marad európai jövőképéhez is, ez pedig lehetővé fogja tenni állampolgáraink számára, hogy zavartalanul utazhassanak, valamint munkába állhassanak az Európai Unió országaiban. Mindez pedig hozzá fog járulni ahhoz, hogy országunk még inkább a világ felé forduljon, és növelje életszínvonalát, értékelte Tadić elnök.Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke saját, valamint Jose Manuel Barroso európai bizottsági elnök véleményét tolmácsolta, amely szerint Szerbiának Európában a helye, s ezt személyesen kívánta közölni országunk polgáraival. Kiemelte továbbá, hogy az Unió által felajánlott politikai megállapodás először említi Szerbia uniós taggá válását, ez pedig világos politikai üzenetet hordoz magában. Meggyőződésem, hogy ezzel az üzenettel kinyitottuk az Unió kapuit Szerbia előtt, ám az ország polgárain áll, hogy be kívánnak-e lépni a kitárt kapun, hangsúlyozta Frattini alelnök. Kiemelte továbbá a vízumkényszer megszüntetésének fontosságát is, hiszen az hozzá fog járulni, hogy az elkövetkező időszakban Szerbia polgárai zavartalanul utazhassanak Európa országaiba. Ennek eléréséhez azonban, hangsúlyozta Franco Frattini, Szerbiának bizonyos feltételeknek eleget kell tennie, erre pedig, szerinte, 2009-ig sor kerül.
Az Európai Unió döntése, hogy február 7-én Belgráddal politikai együttműködési megállapodást írjon alá, a már parafált uniós közeledési és csatlakozási megállapodás helyett, az Unió és Szerbia számára is kompromisszumos megállapodásnak számít. E javaslattal Brüsszel, valamilyen módon, áthidalta az Unión belüli véleménykülönbségeket és Hollandia és Belgium megingathatatlan álláspontját Belgrád hágai törvényszékkel szembeni kötelezettséginek teljesítéséről. Szerbiának pedig, amely egyébként is igen összetett politikai helyzetben van, egyrészt a vasárnap zajló elnöki választások második fordulója, valamint a koszovói jogállás rendezetlensége miatt, Brüsszel ajánlata világos üzenetet hordoz, azt, hogy az országnak Európában a helye, ám azt is, hogy a csatlakozás gyorsasága magától Belgrádtól függ. Ivana Subašić írást közöljük.Az elemzők a brüsszeli ajánlatot jogi újdonságnak és precedensnek tekintik, mivel ez ideig, a többi tagállam hasonló megállapodást csak az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás aláírását követően kötött. Az átmeneti megállapodás, ahogyan azt Brüsszel közzétette, politikai-jogi keretet képez az EU és Szerbia közötti további politikai párbeszédhez, annak érdekében, hogy felgyorsulhasson az ország Unióhoz való közeledése, beleértve a tagjelölti státusz elérését is. Egyéb kedvezményeken kívül ez a megállapodás lehetővé tenné Szerbia számára a szabad árucserét, vízumrendszer teljes liberalizálását, továbbá az oktatás területén való együttműködést. Habár azonban az európai vezetők hangsúlyozzák, hogy a javaslatnak nincs köze a szerbiai elnökválasztásokhoz, az elemzők többsége úgy véli, nem véletlen, hogy aláírását február 7-ére, közvetlenül a választásokat követő időpontra tűzték ki. Másrészt, habár az Európai Unió hangsúlyozta, hogy országunk európai integrációját nem befolyásolja a koszovói kérdés rendezése, a nyugati elemzők nem zárják ki a lehetőségét, hogy a jogállási folyamat sorsa szintén a választások eredményétől függ. Ezzel kapcsolatban, a hazai elemzők, az uniós javaslatot, pozitív, a politikai jóindulat kifejezésének tartott értékelése mellett is úgy látják, mint a Belgrád előtt szabott új feltételt.Bizonyos, hogy a javasolt okirat megerősíti az Európai Unió azon szándékát, hogy együttműködjön Szerbiával és tevékenykedik tagjelölti státuszának lehetővé tételén is, ám ez mégsem megállapodás, nyilatkozta rádiónknak Dušan Janjić, az Etnikai Kapcsolatok Fórumának igazgatója. Az előttünk álló választásokra való tekintettel, ez az okirat úgy is értelmezhető, hogy Belgrád lépéseit továbbra is feltételhez kívánja kötni, tekintet nélkül arra, hogy a jelenlegi elnök marad-e hatalmon, vagy új elnöke lesz-e az országnak, hangsúlyozza Janjić úr.Zoran Dragišić professzor, politikai elemző véleménye szerint, az átmeneti megállapodás az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás valamivel enyhébb változata. Technikai szempontból többé-kevésbé ugyanazokat a dolgokat nyújtja. Politikai értelemben pedig az Unió azt a megosztottságot igyekezett ezzel áthidalni, amely benne magában létezik, másrészt pedig át kívánta hidalni a szerb kormány egy részének az uniós közeledési és csatlakozási megállapodással kapcsolatos fenntartásait. Tehát, folytatja riportalanyunk, a javaslat középmegoldásként tekintendő, amellyel az EU azt kívánja Szerbia polgárainak tudomására hozni, számíthatnak az Európai Unió teljes támogatására. Janjić úrral ellentétben Dragišić úr úgy véli, hogy az átmeneti megállapodás sorsa az elnökválasztás második fordulójától függ, ezt sugallja aláírása időpontjának meghatározása is. Boris Tadić jelenlegi elnök győzelmének esetén semmi kétség nem fér hozzá, hogy a megállapodás február 7-én aláírásra kerül, állítja Zoran Dragišićc. Meggyőződésem, állítja továbbá, hogy ezt követően hatalmas turbolencia várható a kormányon belül, és a Demokrata Párt követelni fogja, hogy Szerbia tovább haladjon az Unió felé vezető úton. Ha azonban február 3-án Tomislav Nikolić győzne, az Európai Unió egész jelenlegi terve kérdésessé válik, hangsúlyozza Dragišić úr.
Szerbia teniszválogatottja a Szövetségi Kupa Euró-afrikai D csoportjának első mérkőzésén legyőzte a lengyel válogatottat, miután Jelena Janković Budapesten, 6:4,6:7, 7:5 arányban, a második döntő pont megszerzésével, győzött a legjobb lengyel játékosnak számító Agnjezka Radvanski ellen. Az első győztes pontot Ana Ivanović szerezte meg Szerbia számára a második legjobb lengyel játékos, Ursula Radvanski elleni 6:3, 6:1-es győzelmével. A szerb válogatott holnap Románia játékosaival méri össze erejét.
Boľidar Đelić, a szerb kormány alelnöke, úgy nyilatkozott, az a munkacsoport, amely az Európai Unió által felajánlott politikai megállapodás alkalmazását is koordinálja majd, lehetővé fogja tenni Szerbia számára, hogy az év végéig uniós tagjelölti jogállást szerezzen, valamint mentesüljön a vízumkényszer alól. A tagjelöltség a mezőgazdaság, a regionális fejlődés, az oktatás és tudományos tevékenység fejlesztésére szolgáló pénzeszközök beáramlását is jelenti, jelentette ki az alelnök a belgrádi Blic napilapnak. Kiemelte még, hogy az uniós tagországok megerősítették, szándékukban áll a vízumkényszer eltörlése, továbbá sokkal több lehetőséget fognak biztosítani a szerbiai fiataloknak tanulmányaik uniós országban való folytatására. Boľidar Đelić elmondta továbbá, az említett politikai megállapodással először hagyta jóvá az EU minden tagországa, hogy Szerbia az Európai Unió tagjává válhat. Hangsúlyozva, hogy Koszovó és az európai integrációk kérdése két teljesen különálló folyamat, Đelić alelnök megismételte, Szerbia sohasem fogja elismerni déli tartományának függetlenségét, továbbá, hogy egyedül az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozat nyújthat jogi alapot az uniós misszió Koszovóba irányításához.
Boľidar Đelić, a szerb kormány alelnöke, valamint Franco Frattini, az Európai Bizottság képviselője tegnap Belgrádban hivatalosan is megkezdte a Szerbia és az Európai Unió közötti tárgyalásokat a szerb állampolgárokra vonatkozó vízummentesítésről. Kiemelve, hogy Szerbia az első nyugat-európai állam, amellyel az Unió ilyen folyamatot nyitott, valamint, hogy e ténynek világos politikai üzenete van, Frattini úr felvetette, hogy a vízummentesítésre valószínűleg 2009. elején kerülhet sor. Rámutatva, elképzelhetetlen, hogy Szerbia ne váljék az Európai Unió tagjává, az Európai Bizottság alelnöke külön kiemelte, megengedhetetlen, hogy a szerbiai fiatalok mintegy 70 százaléka sohasem jutott látogatott el az uniós országokba. Boľidar Đelić azt hangsúlyozta, Szerbia ez év végéig eleget fog tenni a vízum eltörlésére vonatkozó feltételeknek. Hozzáfűzte még, hogy a szerb parlament elfogadta azokat a vonatkozó törvényeket, amelyek lehetővé teszik a tárgyalások mielőbbi befejezését.