29. 11. 2.007.        14,35

Az amerikai véderőminisztérium, pillanatnyilag, nem tervez erősítést küldeni Kosovo és Metohiára – jelentette ki Dzsof Morel, a Pentagon sajtószóvivője. Elmondta, hogy nem látta a minisztérium azon tervét,  mely alapján erősítést küldene Szerbia déli tartományába, s hiszi, hogy az amerikai erők ott vannak, ahol kell. Morel, ugyanakkor, üdvözölte Németország döntését, hogy további 500 katonát vezényel Kosovóba, mert véleménye szerint, az ilyen lépés szükséges a kosovói jogállás megoldásának mostani szakaszában, hogy biztosítsa a békét. Kosovo és Metohián, pillanatnyilag, 1.600 amerikai, míg a Bundeszver kontingensében 2.800 katona teljesít szolgálatot. A KFOR keretében, a NÁTO parancsnoksága alatt, 16.000 nemzetközi katona van.

28.11.2007.

Badenben ma befejeződtek a Belgrád és Pristina közötti, három napon át tartó, koszovói jogállási tárgyalások. A tárgyalási forduló e végső szakaszában, amelyet követően az Összekötő Csoport közvetítő hármasa Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár elé fogja terjeszteni a folyamatról készítendő jelentését, nem sikerült közelebb hozni egymáshoz Belgrád és Pristina státusszal kapcsolatos álláspontját.

Boris Tadić  államfő és Vojislav Koštunica miniszterelnök, a megbeszéléseket követően kijelentették,  sajnos a küldöttségeknek nem sikerült kompromisszumos megállapodásra jutniuk, ám ez nem jelenti azt, hogy a kompromisszum lehetetlen. A szerb vezetők  hangsúlyozták, hogy a tárgyalások során folyamatosan hangoztatták, tovább kell kutatni a kompromisszumon alapuló megoldás után, rámutatva, hogy csakis az ilyen megoldás szavatolná a térség fejlődését, békéjét és stabilitását. Szerbia nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, hiszen az a térségben, sőt szélesebb körben is dominó-effektust váltana ki, emelte ki Tadic elnök. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a nemzetközi intézmények tisztségviselői szem előtt fogják tartani Szerbia javaslatait, majd ismételten emlékeztetett arra, hogy Belgrád el fog vetni a tartomány függetlenségre vonatkozó bármiféle aktust. Tadić elnök kiemelte emellett, hogy Szerbia nem szándékozik és nem is fog erőszakhoz folyamodni, ám mindenképpen ki fogja használni a rendelkezésére álló jogi és diplomáciai eszközöket, hogy a koszovó jogállására irányuló egyoldalú aktusokra reagáljon.

Koštunica kormányfő arra emlékeztetett, hogy Szerbia  különböző rendezési lehetőségeket vetett fel Koszovó lényegi autonómiájára, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a tartomány függetlenségének kihirdetése a nemzetközi jog durva megsértése lenne. Úgy értékelve, hogy a koszovói jogállási tárgyalások újra a kiindulópontba jutottak vissza, a szerb kormány elnöke rámutatott, a tárgyalási folyamat az ENSZ Biztonsági Tanácsában kezdődött ezért ott is kell befejeződnie. Kiemelte továbbá, hogy Szerbia nemzetközileg elismert demokratikus ország, amely nem fogja megengedni, hogy ezeket a tényeket, egyoldalú aktusok, kétségbe vonják. Kísérlet történt arra is, hogy a koszovói jogállásról folytatott megbeszélések során egyéb kérdések is megvitatásra kerüljenek, mint például, a két Németország egykori kapcsolatainak mintájára,  a két önálló állam közötti kapcsolat. Ez, természetesen, a Biztonsági Tanács 1244-es határozatának, valamint a nemzetközi dokumentumoknak a megszegését jelentené, emlékeztetett Vojislav Koštunica, hangsúlyozva továbbá, hogy az említett javaslat nem a közvetítő hármas összehangolt javaslataként hangzott el.

Az Összekötő Csoport közvetítő hármasa megerősítette, hogy habár a megbeszélések négy hónapja alatt Belgrád és Pristina nem tudott megállapodásra jutni a déli szerb tartomány jövőbeli jogállásáról, meggyőződését fejezte ki, hogy mindkét fél számára hasznos volt az intenzív párbeszéd. A Wolfgang Ischinger, Frank Wiesner és Alexandr Bocan – Harcsenko alkotta közvetítő hármas közleménye továbbá kiemeli, hogy a megbeszélések folyamán a hármas hangsúlyozta a béke megőrzésének és az erőszak elkerülésének fontosságát, hozzáfűzve, hogy mindkét fél elfogadta ezeket az elveket.

A koszovói albánok képviselői közzétették, hogy a Belgráddal folytatott koszovói jogállási tárgyalásokat befejezettnek tekintik, hozzáfűzve, hogy Pristina tiszteletben fogja tartani a decemberi nemzetközi határidőt, azt követően hozza csak meg, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval együttműködve, további döntéseit. Fatmir Sejdiu koszovói elnök hangsúlyozta, a két fél nem jutott megállapodásra, úgy értékelve továbbá, hogy a pristinai küldöttség bebizonyította, hogy a koszovói jogállási elképzelés a függetlenséggel kezdődik és azzal is végződik.    

28.11.07.

A napilapok címoldalon írnak a szerb és albán küldöttség badeni tárgyalásainak második napjáról. Az albán fél a koszovói jogállási megbeszélések e fordulóján is a tartomány függetlensége mellett kardoskodik, a szerb küldöttség pedig új rendezési javaslatokat is benyújtott. A lapok szintén címoldalon számolnak be a Szerbia déli részét elárasztó árvizekről, amelyek tetemes kárt okoznak. Jelica Tapuskovic sajtószemléje következik.

Ha a Parlament hétfőig elfogadja a köztársasági elnökre és annak megválasztására vonatkozó törvényt, Oliver Dulić házelnök december 10-ét követően kiírhatná az elnöki választásokat. A BLIC napilap szerint a Demokrata Párt véleménye az, hogy az említett törvények meghozatala elegendő a választások kiírására, a Szerbiai Demokrata Párt mégis úgy véli, ahhoz az Alkotmánytörvényben meghatározott mindegyik törvény meghozatala szükséges. Az SZDP arra a megállapodásra hivatkozik, amely szerint a  választások időpontjáról december 10-ét követően fognak megállapodni. A két vezető párt közötti másik megállapodás az, hogy még négy nélkülözhetetlen törvény meghozatalára szülség van a választások kiírásáig, ezek: a védelemről, a katonaságról, a külügyről és a biztonsági szolgálat szervezetéről szóló törvény.

Verica Barac, a korrupció elleni küzdelem tanácsának elnöke kijelentette, hogy a korrupció-ellenes intézményeknek nem kellene a kormányok váltakozásával változniuk, és első legfontosabb feladatuknak a korrupció leküzdésére vonatkozó törvény meghozatala  lennie. A  DANAS lapnak adott nyilatkozatában az elnöknő úgy értékelte, hogy a Tanács megszűntetése a Korrupció-ellenes Ügynökség megalakítása javára, rossz lépés volt.

Orszália Kalankopulosz asszony, a Világbank  Balkán és Délkelet-Európa térségére illetékes  koordinátora értékelése szerint, Szerbia drasztikus változáson ment át az utóbbi öt év alatt. Ahogyan azt a POLITIKA lapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, Szerbia jelentős előrelépést tett azzal, hogy megerősödött hazai valutája, növekedtek tartalékai, és a magánszektor is erőteljesen fejlődött.

A szigorú biztonsági szabályok miatt, amelyek hasonlóak az országok zöménél, az ország elnöke és miniszterelnöke nem repülhet ugyanazon a gépen. A VECERNJE NOVOSTI lap arról ír, hogy Szerbia két szolgálati repülőgéppel rendelkezik, amelyekkel a szerb vezetők utaznak, s amelyekbe, a szabályok szerint, utolsóként száll be a küdöttség vezetője – a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a képviselőházi elnök vagy a miniszterek. A hivatalos gépek, műszaki okokból, legmesszebbre Moszkváig, illetve Londonig  repülhetnek, ahol az utasoknak át kell szállniuk a rendes járatokra.