28. 3. 2.008.

Egyre több politkus, politikai és katonai szakértő emeli ma ki, hogy 1.999-ben nem léteztek ’humanitárius’ okok, melyek igazolták volna az akkori Jugoszlávia bombázását, amely akkor ürügyül szolgált. Ezen a véleményen van Miroslav Lazanski, a ’Politika’ belgrádi napilap ismert katonai-politkai kommentátora is, akivel Mladen Bijelic beszélgetett.

Az akkori Jugoszlávia bombázásának a hátterében geostratégiai és gazdasági okok voltak, nem pedig humanitáris okok, valamint az emberi jogok megsértése, mint ahogyan azt leginkább bemutatták a nyugati országokban, valamint a NÁTO székhelyén – véli Lazanski. A veszélyeztetett emberi jog nem lehet alibi egy ország területének a leszakításához – teszi hozzá – s kiemeli, hogy most már teljesen világos, hogy Jugoszlávia az új gyarmatosító imperializmus áldozata volt. Az idő mulásával egyre inkább megmutatkoznak az agresszió igazi okai, s elmondja, hogy mindenekelőtt Oroszország jobb bekebelezése volt a nyugati országok célja, de olcsó nyersanyag és munkaerő is kellett nekik, illetve, új piac meghódítása – szögezi le Lazanski.

A jövőbeni naftavezeték ellenőrzése, amely a Kaspi térségből halad Európa felé, úgyszintén okot képezhet az intervencióhoz. Hozzáteszi, hogy Kosovo és Metohián, a Bondstil nevű amerikai katonai bázisban olyan helyük van, amilyen sohol Európában nem lenne. Minden más országban Amerikának tiszteletben kellene tartania a helyi törvényhozást, különösen az ökológiára vonatkozó előírást, illetve, hogy számos kérdésben kikérje a helyi hatalom engedélyét, különösen amikor a katonai gyakorlatokról van szó. Kosovón mindezért Amerikának nem kell felelnie, még a legalapvetőbb földhasználatért, áramért, vízért sem kell fizetnie, ugyankkor raktározhatja a fegyvert a helyi hatóságokkal való konzultáció nélkül is.

A kosovói válság kezdete óta világos volt, hogy Amerika, saját céljainak és érdekeinek megfelelően, ezt a területet ellenőrizni akarja, amiért Amerika, illetve a NÁTO volt a főbíró minden esemény megítélésében – emlékeztet Lazanski. Ugyancsak figyelmeztet arra, hogy Marti Ahtisari terve, melyre Amerika hivatkozik, annak ellenére, hogy nem fogadták el az ENSZ Biztonsági Tanácsában, előlátja azt, hogy Kosovónak nem lesz saját katonasága. Most, azonban, Kosovónak Amerikából fegyverzet érkezik.  Kosovo nehéz fegyverzetet kap, amely még hiányzik, s Lazanski hozzáteszi, hogy a kosovói albánoknak már 400.000-500.000 gyalogsági fegyverzetük van. A további felfegyverkezés semmiképpen sem  járul hozzá a térség biztonságának a csillapításához,  hanem további aggodalomra ad okot, különösen a kisebbségi közösségek számára Kosovo és Metohián – mondta Miroslav Lazanski, ismert katonai-politikai szakértő.

28. 3. 2.008.

A mai szerbiai napilapok a legnagyobb teret a szerb kormány ülésének szentelik, melyen eldöntötték, hogy nem fogadják el a Horgos-Pozsega autóút szerződésének rendeleteit, mert a felek késnek a kifizetéssel. Az április 2-ikára tervezett munkálatok megkezdése, valószínűleg, elhúzódik. A lapok megemlítik a Partizán második győzelmét a zágrábi Cibona ellen. A lapszemlét Jelica Tapuskovic állította össze.

Bruno Vekaric, a Háborús Bűnök Kivizsgálásával Foglalkozó Közvádlóság sajtószóvivője kijelentette a ’Politika’ belgrádi napilapnak, hogy a közvádlóság kivizsgálja Carla del Ponte, egykori hágai közvádló állítását, melyet ’Vadászat’ című könyvében ír le, hogy Kosovo és Metohiában szervezetten kereskedtek az emberi szervekkel. Vekaric hozzátette, hogy a közvádlóságnak tudomása van arról, hogy veszélyes nemzetközi bűnszövetségről van szó, áldozataik pedig különböző nemzetiségűek voltak. A bűntetteket a Kosovói Felszabadítási Hadsereg tagjai követték el. Szavai szerint, a Polgári Misszió és a KFOR volt megbízva a kivizsgálással, azonban ezt szigorú titoktartás alatt kezelte, s nem voltak információk a szerb kivizsgálói szervek számára.

Tomica Milosavljevic, Egészségügyi Miniszter a ’Danas’ nevű napilapnak elmondta, hogy minisztériuma a Világ Egészségvédelmi Szervezetéhez fordult, annak érdekében, hogy véglegesen meg lehessen oldani a kosovói szerbek orvosságellátását, hogy a politikát ne a beteg polgárok érezzék meg. Rada Trajkovic, a Szerb Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának az elnöke, azzal vádolta a nemzetköz képviselőket, hogy azzal, hogy elkobozzák a szerb enklávékba irányuló gyógyszereket, humanitárius katasztrófát váltanak ki.

Dragan Sutanovac, szerb véderőminiszter bejelentette, hogy két hónap mulva megkezdődik a fegyverkiszállítás Irakba, melynek értéke 235 millió dollár. Sutanovac a ’Blic’ napilapnak elmondta, hogy ez a szerb fegyveripar legnagyobb kivitele, s az első befizetés tegnap érkezett a hazai bank számlájára. A fegyvergyártásban részt vesz a valjevói ’Krusik’, a kragujeváci ’Zastava’ és a csacsaki ’Sloboda’.