|
Tadic: Nem hagyom abba Kosovo védelmezését |
|
|
29. 4. 2.008. 15,35 Boris Tadic, szerb köztársasági elnök kijelentette: Amikor Szerbiának aláírásra kínálják a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodást, azt üzeni majd Európának, hogy nem áll el Kosovo és Metohia védelmétől s a megbeszélési folyamattól. Számomra a megállapodásban az a legfontosabb, hogy a 200.000 új munkahely megnyitása mellett, az elkövetkező négy évben, megerősítjük a rezolúció 1.244-es szakaszát, amely az egyedüli alapot jelenti Szerbia integritásának a megvédéséről – mndta a szerb elnök. |
|
|
Rijs: Rögtön az aláírás után |
|
|
29. 4. 2.008. 15,20 Az Európai Únió Miniszter-tanácsa olyan döntést hozott ma Luxemburgban, hogy a Szerbiával megkötött Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodást, rögtön az aláírás után, hatályon kívül helyezi mindaddig, amíg Szerbia nem fejezi be eggyüttműködését a hágai törvényszékkel. ’Aláírunk egy átmeneti megállapodást, de rögtön félre is tesszük, s csak akkor fogjuk alkalmazni, ha Belgrád maradéktalan eggyüttműködést tanúsít a hágai törvényszékkel – jelentette ki Bart Rijs, a holland külügyminisztérium sajtószóvivője.
Dimitrij Rupel, szlovén külügyminiszter megerősítette, hogy ma délután az Európai Únió diplomáciai vezetői döntést hoztak arról, hogy aláírják Szerbiával a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodást, s felkérték a szerb köztársasági elnököt arra, hogy Szerbia nevében, ma délután, írja alá ezt a megállapodást. |
|
|
Szerbiai Választási Bizottság |
|
|
29. 4. 2.008. 15,10 Szerbiában összesen 6.747.867 szavazópolgár van – közölte a Köztársasági Választási Bizottság. A bizottság, tegnap esti ülésén, döntést hozott a szavazati joggal rendelkező szerbiai polgárok számáról, melyet a hivatalos lapban közölnek. Kosovo és Metohián 91.639 szavazópolgárt tartanak számon. Az ottani választások lebonyolításához az államkasszából 57.086.000 dinárt kell kiválasztani. |
|
|
A TÍZES KORRIDOR ELSŐDLEGES JELENTŐSÉGŰ ÚTIRÁNY |
|
28.04.2008.
Európa lehetőséget nyújtott Szerbiának arra, hogy három év alatt befejezze a 10-es közúti korridort, és elkerülje, hogy „közlekedési vakbéllé” váljon, amelyet messze elkerülnek a szállítók, annak ellenére, hogy a területén átvezető út rövidebb. Milan Kovačević külberuházási tanácsadó, rádiónknak nyilatkozva elmondta, igen fontos lenne, hogy Szerbia megőrizze a jelenlegi tranzit-közlekedést, hiszen ebből származik legnagyobb bevétele. Ennek megőrzése különösen akkor kerül veszélybe, amikor Bulgária és Románia felépíti a vidini Duna-hidat, felélénkítve ezzel a 4-es korridor közlekedését. Zorica Mijušković írását közöljük.
A tízes korridor hossza összesen 2 600 kilométer, Szerbián keresztül pedig egy 800 kilométeres szakasza haladna. A munkálatok befejeztével, a forgalom országunkon át, Horvátországtól, a macedón határig, továbbá Belgrádtól Magyarországig, valamint Ništől Bulgáriáig, hatsávos autópályán bonyolódna. Szerbiában jelenleg, a tízes korridorból mintegy 380 kilométer hosszú autópálya működik. A jövőben azonban a konkurenciával is számolnunk kell. Ez a 4-es korridor lenne, amely Magyarországon, Románián és Bulgárián, valamint a 8-as korridor, amely Bulgárián, Macedónián és Albánián át az Adriai-tengerig halad. Ennek ellenére, az út Nyugatról a Közel-Kelet felé, Szerbián át 235 kilométerrel rövidebb a többi alternatív irányhoz viszonyítva, ez lehetne országunk előnye és egyben nagy lehetősége is.
Románia és Bulgária tavalyi uniós csatlakozása óta országunkban 20 százalékkal csökkent az átutazó-forgalom, pontosított Milan Kovačević. A befolyó úthasználati díjból kiépíthető lenne a magyar határ közelében levő Horgostól, a nyugat-szerbiai Poľegáig vezető autóút baloldali sávja.
A tízes korridor macedón határ felőli részének befejezését Szerbia fogja finanszírozni a Nemzeti Beruházási Terv eszközeiből. Görögország, amely igen érdekelt lenne e korridor kiépítésben, az ún. Hellenik-tervben erre 100 millió eurót hagyott jóvá, azzal a feltétellel, hogy országunk a Grdelica-hegyszoroson át vezető részt is kiépítse, ami jelentősen megnövelné a projektum költségét. Ennek, a macedón határ közelében húzódó húsz kilométeres szakasznak az építése, a szakértők szerint 270 millió euróba kerülne.
A hazai közvéleményben joggal vetődött fel a szerbiai úthálózat kiépítése prioritásának kérdése. Az infrastruktúra kérdésre illetékes minisztérium állítása szerint, a tízes korridor mindkét iránya, tehát a macedón határ felé vezető, valamint a Horgos – Poľega autópálya kiépítése egyaránt fontos. Ezzel az értékeléssel egyetért Milan Kovačević tanácsadó is. Véleménye szerint, Szerbiának meg kellene őriznie az áthaladó közlekedést, mivel ebből jelentős bevételre tesz szert. Véleménye szerint azonban a Bulgária és Macedónia felé vezető irány mégis olyan prioritás, amelyet addig kell kihasználni, amíg 2010-ben nem épül ki a bulgáriai Vidinben az új híd. Addig Szerbiának el kell döntenie, hogy a két irány közül melyiket részesíti előnyben. Mivel, ha a tranzitközlekedés Románia és Bulgária felé terelődik el, később igen nehéz lenne visszaterelni szerbiai utakra, szögezi le Kovačević úr. A szerbiai utak, egyelőre, jobb infrastruktúrával rendelkeznek a szomszédos országok útjaihoz viszonyítva. |
|
|