12.11.2007.
A Kosovo és Metohia jogállásáról szóló tárgyalási folyamat, amely most a Kontakt Csoport közvetítői ’hármasának’ a szervezésében folyik, válságos szakaszba ért. A tárgyalási határidő lassan lejár, s egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: lehetséges-e egyáltalán Belgrád és Pristina megállapodása, s fenyeget-e bennünket egyoldalú határozat a nemzetközi közösség részéről? Ivana Subasic írása.
Szerbia hajlandó tárgyalni a közvetítői ’hármas’ 14 pontból álló dokumentumáról, de kéri, hogy vegyék figyelembe a Biztonsági Tanács rezolúciója 1.244-es szakaszát. Nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a kosovói albánok kikiálltsák az önálóságot, amire azt mondhatják, hogy az összhangban van a 14 ponttal – jelentette ki Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője, megmagyarázva a szerb tárgyalói csoport álláspontját.
Belgrád Kosovónak a legszélesebb autonómiát kínálja fel, azonban, három vonalat nem léphet át: az ENSZ-et, a katonaságot és a határokat. Másfelől, Pristina nem áll el attól a követeléstől, hogy Kosovo önáló legyen, s bejelentette, hogy amennyiben december 10-ikéig erről nem születik megállapodás, egyoldalúan kikiálltja majd az önálóságot. Pristina ilyen állásfoglalását Washington bátorította fel, amely  nyiltan kimondta, hogy attól függetlenül, hogyan alakulnak a jogállásról szóló megbeszélések, elismeri majd Szerbia déli tartományának az önálóságát. A hivatalos Brüsszel a Belgrád és Pristina közötti megbeszéléseket szorgalmazza, mintha Kosovo jogállását az ENSZ Biztonsági Tanácsában határoznák meg, azonban, egyes tagországok támogatják azt a megoldást, amely előlátja az egyoldalú önálóság kikiálltását.
Amikor az Európai Úniónak Kosovo és Metohia iránti politikájáról van szó, az elemzők többsége úgy véli, hogy nem kell nagyon az Únión belüli nézetkölönbségekre számítani, mert végül is mindannyian a közös és egységes európai politikát követik majd. Hasonló véleményen van Dusan Janjic, az Etnikai Viszonyokkal Foglalkozó Fórum elnöke is. Ebben a pillanatban, - mondja ő,- az Európai Únió tagországainak többsége, támogatja Kosovó bármiféle jogállását, azzal, ha az a rezolúció 1.244-es szakaszával van összhangban, valamint, ha az Európai Únió továbbra is jelen lesz Kosovón, mert ebben megeggyezett az Európai Únió, Amerika és Oroszország. Ezért, most a közveztítői ’hármas’ 14 pontjára kellene összpontosítani, mert ők tartják fenn azt a minimális eggyetértést a nemzetközi közösségben, s alapot képeznek a december 10-ikén készült jelentéshez, valamint egy új Kosovo és Metohiáról szóló rezolúcióhoz. Természetesen, Washington és Moszkva megtartja azon jogát, hogy a megbeszélések sikertelensége esetén, vagy vétót emel, vagy pedig kikiállta egyoldalúan az önálóságot. Ezért okosabb dolog lenne megpróbálni minél több szabályt beépíteni a kosovói szerb polgárok megvédésére, és állami érdeket kieszközölni – emelte ki Janjic.
Ninoslav Krstic, a Biztonsággal és Demokráciával Foglalkozó Fórum elnöke, úgyszintén azon a véleményen van, hogy az Európai Únió számára az a legfontosabb, hogy egységes álláspontot alakítson ki a tagállamok között. Krstic véleménye szerint, amennyiben december 10-ikéig nem születik megoldás Belgrád és Pristina között Kosovo jogállásáról, fennáll annak nagy lehetősége, hogy a választások után a kosovói albánok, kikiálltják a tartomány önálóságát.
Az eddigi tárgyalások eredményeit elemezve, pesszimisták, amikor a megállapodás eléréséről van szó. Tekintettel a merőben ellentétes álláspontokra, Janjic véleménye szerint, közvetlen megbeszélés Belgrád és Pristina között lehetetlen. Hozzáteszi, hogy az albánokkal nem lehet tárgyalni, mert ők Kosovo önálóságát sürgetik, rögtön, amihez megvan a kosovói albánok teljes támogatása, s ellenkező esetben vannak katonai és álkatonai egységeik, akik készek ezért harcolni. Másfelől, az albánoknak szövetségeseik is vannak a NÁTO tagállamok között, melyek az albánok malmára hajtják a vizet. Belgrádnak most hatálytalanítania kellene a negatív hatásokat, amire, ebben a pillanatban, a nemzetközi ’közvetítők’ 14 pontja nyújt esélyt. Ninoslav Konstantinovic sem vár megállapodást Belgrád és Pristina között, Amerikának, a kosovói albánoknak nyújtandó nyílt támogatása miatt.