8. 6. 2.008.

Karácsony vagy Húsvét előtt rendszerint időszerűvé válik a régi, valamint az új naptár szerinti időszámítás témája, amely századok óta elválaszt bennünket. A pravoszlávok között nagyon sokan olyan igen  ortodox nézetet vallanak, amely szerint erről nem is kell beszélni, s nem kell elfogadni az új, Gergely-naptárt. Vannak azonban olyanok is, akik szerint ez a téma lényegtelen. A pravoszláv egyház a régi, Julián-naptár szerint számítja az időt. Erről beszélgetett munkatársunk  dr. Radomir Popovic esperessel, ismert professzorral.
Ljiljana Sindjelic Nikolic írása következik.
A keresztény egyház Jézus Krisztus megjelenésével  belépett a görög-római világ vagy a római birodalom civilizációs körébe, amely saját naptárral rendelkezett, s a keresztények azt egyszerűen  elfogadták. Ez volt a most is érvényes Julián-naptár, amelyet akkor a világ más tájain is elfogadtak. Amikor azonban, a XIV század végén, a Római Katolikus Egyház  elfogadta a nápolyi Luigi Lillio asztronómus Gergely-naptárát, még mélyebb lett a szakadás a nyugati és a keleti keresztények között. Napjainkig több kísérlet is történt arra, hogy a keresztények ismét  együvé tartozhassanak az egységes időszámítás keretében, s mind több az ökumenikus dialógus, amely ismét előtérbe hozta a naptár  témáját. Dr. Radomirt arról kérdeztük, mi a Szerb Pravoszláv Egyház álláspontja e kérdésben. Számolni kell azzal, milyen hatással lenne az új naptárra való áttérés, mit kapnánk vele, és mit veszítenénk. Van olyan nézet is, hogy a naptár megváltoztatása a pravoszlavizmus elhagyása lenne. Ebben az irányban is gondolkodhatunk. Az esperes a külföldön élő szerbek példáját említi, akik, a mai vegyes, protestáns vagy római katolikus környezetben élő kisebbségként, gyakran kellemetlenül érzik magukat, mert különböznek  új környezetüktől.  Engem ez nem zavarna, ám nem lehet mindenki hozzám hasonló, ezért megértem, ha az emberek kirekesztettnek érzik magukat ezekben a környezetekben. Éppen ezért van olyan elgondolás, hogy legalább a legnagyobb keresztény ünnepeket, a Feltámadást, a Karácsonyt vagy Pünkösdöt a keresztények egy napon ünnepeljék, hogy legalább ebben ne legyen különbség közöttünk, hangsúlyozza Radomir Popovic esperes. Hozzáteszi azonban, hogy semmit sem kell elhamarkodni, mert minden, ami fontos a kereszténységben, s kapcsolatban van a naptárral, az pontosan az idő filozófiája. A keresztények az örökkévalóság, a halhatatlanság és a feltámadás fogalmával feltörték az idő burkát. Mi azonban elfogadjuk a konvenciókat is, mert végül is, a világot Isten teremtette, és a mi feladatunk, hogy őrizzük a keresztény tant, amely mindennek értelmet ad, tehát minden naptárnak is, fűzte hozzá Radomir Popovic professzor.

8. 6. 2.008.

A kőolajtermékek legújabb, 12,5 százalékos drágulása nagy mértékben kihat majd az árak alakulására Szerbiában – mondta nemzetközi rádiónknak dr. Slobodan Sokolovic, energetikai segédminiszter. Habár hálátlan dolog bármiféle hosszútávú előrejelzéseket adni a kőolaj árának alakulásáról, Sokolovic mégis úgy véli, hogy az árak mostani emelkedése nem lesz inflációgerjesztő. A mai nemzetközi gazdasági krónikát Zorica Mijuskovic készítette.

A kőolaj, valamint a kőolajtermékek áremelkedése magával vonta a kiskereskedelmi árak növekedését is, s mint ahogyan az várható is volt, először az élelmiszerek ára drágult meg. Az élelemtermelők a drágítás fő okát a termelési költségek, elsősorban az üzemanyag drágításával magyarázzák. Szerbia, amely nagyban függ a behozataltól, amikor a kőolajról és a gázról van szó, csak meghatározott mértékben tud kihatni az üzemanyag árára a hazai piacon – mondta Sokolovic. Véleménye szerint, az állam a megadóztatás csökkentésével enyhítheti a kőolajszármazékok kiskereskedelmi árának a növekedését, de ugyanakkor felmerül a kérdés, a kormány e lépésével ki kap és ki veszít? Ugyanis, a megadóztatásból származó pénz közvetlenül az államkasszába folyik, s a pénz csökkentésével azok károsulnak, akik az állami kassza pénzét használják. Sokolovic kiemelte, hogy pillanatnyilag az energetikai minisztériumban azt elemzik, hogyan lehet a leghathatósabban követni az egyre emelkedő világpiaci árakat.

Sokolovic eggyetért a világ szakértőinek előrelátásával, hogy a kőolaj árának emelkedése eltart egészen 2.011-ig, mert a napi kínálat kb. 2 millió tonna kőolajjal kevesebb a keresletnél. Már két évvel ezelőtt megállapították, hogy  olcsó kőolaj nincs. Ennek fő oka abban rejlik, hogy sekély naftalelőhelyek nincsenek, mert már kiapadtak, az új, mélyebb lelőhelyek felkutatása és kiaknázása pedig sok  pénzbe kerül.

A kőolaj mai, rekor árának egyik legfontosabb okának - beszélőalanyunk - az amerikai tőkepiac alakulását említi.  A dollár értékének esése, minden alkalommal a nyers kőolaj árának az emelkedéséhez vezet, erre pedig leginkább a világban történő politikai események hatnak ki.

Mindent összegezve, a következő hónapok nagy bizonytalanságot és kellemetlenséget tartogathatnak a fogyasztóknak, de a gazdasági politika tervezőinek is, különösen amikor az inflációról van szó. 

8. 6. 2.008.           14,55

Oliver Dulic, a Szerbiai Képviselőház elnöke, holnap kellene hogy megbeszélést tartson az új összetételű parlament listájának képviselőivel, melyen meg kell hogy vitassák az alakuló közgyülés körüli részleteket. Dulic pénteken, telefonon keresztül beszélgetett a megválasztott képviselők vezetőivel, s az új összetételű parlament alakuló ülését szerdára, június 11-ikére jelentette be. Az ülés kezdetén hitelesíteni fogják az új képviselők mandátumát, a szerb képviselőházat pedig a mandátumok legkevesebb kétharmadának a hitelesítésével alakítják meg. Ettől a pillanattól kezdve elkezdődik az alkotmány szabta 90 nap, mely időszakban a képviselőháznak meg kell választania az új kormányt. Amennyiben szeptember 9-ikéig az uralkodó többségben nem születik megállapodás az új kormány megalakításáról, feloszlatják a parlamentet s új választásokat írnak ki.

8. 6. 2.008.           14,45

A KFOR francia tagjai valamint a Polgári Misszió rendőrsége, megtartotta rendszeres gyakorlatát a Kosovo és Szerbia között lévő adminisztratív határon, Jarinje helységben. Bruno Salipu alhadnagy kiemelte, hogy a hadgyakorlat célja a készültségi fok leellenőrzése volt. Kijelentette, hogy a KFOR és a Polgári Misszió biztos környezetet tud teremteni mindenki számára, s hogy a legrövidebb időn belül eljutnak felelőségi térségük minden pontjára. Elvetett bármilyen összefüggést az esetleges nyugtalanságoktól való félelemtől, amely a június 15-ikén kikiálltandó új kosovói alkotmány után várható, melyről egyre több szó esik.