A koszovói jogállási tárgyalások bécsi, negyedik fordulója Belgrádnak azzal a javaslatával zárult, hogy a tartomány jövőbeni jogállására vonatkozó megállapodás a hongkongi modellt vegye alapul. Prištinának és a közvetítő hármasnak a következő fordulóban kell a javaslattal kapcsolatos álláspontját kifejtenie. Ezzel egyidejűleg Koszovóban a helyzet leginkább attól függ, mikor kerül sor az elnöki és a helyhatósági választásokra. Mirjana Otašević-Nikolić összeállítását közöljük.

Vojislav Koštunica kormányelnök úgy nyilatkozott, hogy Szerbia átvette a  kezdeményező szerepét a koszovói megbeszéléseken, és olyan lényegi autonómiát javasolt, mint amilyennel Hongkong rendelekezik Kína keretében. Véleménye szerint ezzel Szerbia jelentős lépést tett a kompromisszumon alapuló, fenntartható és működő rendezésre, amely összhangban állna az ENSZ Alapokmányával, a 1244-es határozattal és Szerbia Alkotmányával egyaránt.Vuk Jeremic külügyminiszter szerint országunk még annál is többet kínál fel Koszovónak, mint amilyen önállósággal Hongkong rendelkezik, mivel lehetővé teszi, hogy  saját elnököt válasszon, illetve hogy részt vegyen a nemzetközi pénzügyi intézményekben. Szerbia megtartaná területi egységét, a tartományt demilitarizálnák, csak a nemzetközi katonai jelenlét maradna. A szerb fél javaslatával Koszovó jogállása nem rögzítődik meghatározott időszakra, hanem konszenzussal végső rendezés alakulna ki, véli Jeremic miniszter. A pristinai küldöttség körében, a médiák szerint, kezdeti zavart keltett a belgrádi javaslat, az albánok első reagálása pedig az volt, hogy nem készek semmiféle más jogállásról tárgyalni, csakis a két önálló állam kapcsolatáról.
Szerbia januárban választ-e elnököt vagy pedig tavaszra vagy pedig még azon túlra halasztódnak a választások? Ez elsősorban a Koszovóval kapcsolatos helyzettől, mindenekelőtt pedig a Szerbiai Demokrata Párt álláspontjától függ, hangsúlyozzák az elemzők. Dusan Pavlovic, a Politikai Tudományok Tanszékének tanára szerint, ha a jogállási tárgyalások következő fordulóját követően Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke úgy ítéli meg, hogy az országot veszély fenyegeti, abban az esetben nem lesznek választások. Ha azonban úgy méri fel, hogy a tárgyalások kedvezően zárulnak, illetve semmiféle katasztrófa nem fenyegeti országunkat, a választásokra kora tavasszal sor kerülhet, véli Pavlovic professzor. Véleménye szerint Boris Tadić  jelenlegi köztársasági elnöknek van a legnagyobb esélye a győzelemre.
Milan Markovic államigazgatási és önkormányzati miniszter véleménye szerint, a helyhatósági választásokra vonatkozó törvények a következő héten  kormányprocedúrába kerülhetnek. Szerinte ezeket a törvényeket nyilvános vitára kellene bocsátani, hogy a szakközvélemény is nyilatkozhasson a kérdésről. Olyan rendszert kell szavatolni, amely a pártokat arra fogja ösztönözni, hogy a legjobb képességű tagokat jelöljék tisztségekre.
A Szerb Köztársaság Képviselőháza hétfőn szavazott azokról a törvényekről, amelyek az államigazgatás, a nemzetközi megállapodások, az ökológia és gazdaság területére vonatkoznak. A legfontosabb, hogy megszületett a kormányról és az állami közigazgatásról szóló törvény, amelyek előírják a kormány jogait és kötelességeit, választásának módját és mandátumának megszűntét. November 7-én, szerdán,  megkezdődött a Parlament rendes ülésszakának harmadik ülése. Napirendjén az Alkotmánybíróságról szóló, a menedékjogról szóló törvény, valamint a Képviselőház bizottságai tagjainak megválasztásáról szóló határozat módosítási javaslata szerepelt.