72 ÉVE ÖNÖKKEL
07.maj 2008. 19:57
Dmitríj Medvegyev, Oroszország eddigi alelnöke, átvette az Orosz Szövetség elnökének tisztségét. Medvegyev elnök, beiktatási beszédében, meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország és népe sikeresen valóra váltja azokat az új feladatokat, amelyek elé a történelem állítja. Az én kötelességem, hogy minden nap, és annak minden órájában szeretett hazánk, hatalmas Oroszországunk, további haladása érdekében tevékenykedjek, mondta Medvegyev elnök. Prioritásaként a az emberi szabadságjogok tiszteletben tartását említette, továbbá rámutatott arra, hogy Oroszországban feltétlenül biztosítani kell, hogy a jog és törvénytisztelet alapvető szerepet játsszon. Arra fogok törekedni, mondta, hogy Oroszország megerősítse pozícióját a technológiai és intellektuális fejlődésben vezető országok között, emelte ki Dmitríj Medvegyev. Oroszország új elnöke a legfiatalabb az ország utóbbi 100 évben megválasztott elnökei között. Vlagyimir Putyin eddigi elnök, tisztsége átadása előtt kijelentette, nem szegte meg ígéretét, amelyet nyolc évvel ezelőtt, tisztségbe lépésekor tett, hogy hűségesen, nyíltan és tisztességgel fogja szolgálni az orosz népet, hozzáfűzve, hogy továbbra is arra fog törekedni, hogy eleget tegyen a legfőbb állampolgári kötelezettségnek, Oroszország védelmezésének. Az ilyen óriási, többnemzetű és többvallású országban, mint Oroszország, létfontosságú kérdés az egység megőrzése és erősítése, hangsúlyozta a távozó Putyin elnök, aki tisztsége Dmitríj Medvegyevnek való átadásával, automatikusan az Egységes Oroszország hatalmi párt elnökévé vált. Erre a tisztségre április 15-én választották meg.
06.05.2008.
A Financial Times tekintélyes brit lap három évvel ezelőtt Belgrádot Délkelet-Európa jövő-városává kiáltotta ki, idén pedig, az év első hónapjában az észak-szerbiai Indjija Községet a 25 legnagyobb beruházási távlatokkal rendelkező európai város közé sorolta. A lap május 5-ei számában felhívást közölt, amelyben társberuházókat keres a Stara-hegységen való építkezéshez. Mirjana Gligorić írása következik.
Ennek a hegységnek, amelynek egyik vonulata a Szerbia és Bulgária közötti természetes határt képezi, az idegenforgalmi tervek szerint 2015-ig Délkelet-Európa legnagyobb téli idegenforgalmi központjává kellene válnia. A hegyi turizmus fejlesztése szakaszosan történik, ez az első szakasz tehát a közlekedési, energetikai és a kommunális infrastruktúrába való állami beruházásokat jelenti.A munkálatok első szakasza jövőre kezdődik és 2010-ig tart. Erre az időszakra mintegy 170 millió eurós magánbefektetést terveznek, amelyből szállodák és lakosztályok építését, valamint rekreációs és kommerciális tartalmak megteremtését irányozták elő. Az első szakasz befejezését követően a hegységen már több mint háromezer sízőt tudnak elszállásolni. Az illetékes minisztériumban közölték, hogy a külföldi befektetők nagy érdeklődést tanúsítanak a projektumok iránt, ezért július elsejéig lehetőségük nyílik a kiírt pályázatra jelentkezni. A tervek szerint, 2015-től az új idegenforgalmi központ mintegy 20 000 turista befogadására lesz alkalmas, és nemcsak a téli idényben.
06.05.2008
Szerbiát még három nap választja el a választási csönd kezdetétől, ezért a napilapok még mindig túlnyomó részt a választási kampány menetével foglalkoznak. A fő témát emellett az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás aláírása körüli vita, valamint a FIAT és a kragujevaci autógyár között mára bejelentett együttműködési emlékeztető aláírása képezi. Mai sajtószemlénket Senka Kuder összeállításában közöljük.
A Vojislav Koštunica kormánya által múlt év novemberében parafált uniós közeledési és csatlakozási megállapodás szövege teljességgel megegyezik azzal, amelyet Boľidar Đelić miniszterelnök-helyettes április 29-én Luxembourgban aláírt, írja a DANAS napilap. A megállapodás aláírt szövege a diplomáciai posta keretében érkezik Belgrádba, megérkezését követően, a parafált szöveggel párhuzamosan, azonnal felkerül az európai integráció kérdésében illetékes kormányzati hivatal világhálós honlapjára. Tanja Mišćević, a hivatal igazgatónője a DANAS-nak nyilatkozva elmondta, hogy az aláírt szövegben nyoma sincs annak a tíz további szakasznak, amelyről Vojislav Koštunica miniszterelnök tett említést. A lap emlékeztet arra, hogy Koštunica elnök állítása szerint, az aláírt megállapodás szövege hamisítvány, mivel a parafált szöveg jelentése módosult azzal, hogy az Európai Unió 18 tagállama időközben elismerte Koszovó önkényesen kihirdetett függetlenségét. Dimitrij Rupel szlovén diplomáciai vezető azon kijelentése pedig, hogy az aláírt megállapodás a jugoszláv válság végének kezdetét jelenti, arra enged következtetni, hogy a jugoszláv válság, amely Szlovénia, a jelenlegi uniós elnöklő, JSZSZK-ból való 1991-es kiválásával kezdődött, Szlovénia szemszögéből nézve nemért véget, írja a POLITIKA. A szlovén médiák azon kérésére, hogy fűzzön kommentárt az elemzők megállapításához, miszerint az uniós megállapodás csak papíron létezik, hiszen alkalmazását Szerbiának a hágai törvényszékkel való együttműködésétől teszik függővé, Rupel elnöklő azt válaszolta, meggyőződése, hogy a szerb politika teljesíteni fogja ezt a feltételt, mivel létkérdése, hogy a megállapodás mihamarabb hatályba lépjen. Dimitrij Rupel hangsúlyozta továbbá, hogy az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás aláírása a szerbiai európai irányultságú polgároknak szóló jeladás volt, valamint az EULEX Koszovóba érkezését kell megkönnyítenie, közli a POLITIKA. A BLIC az ügynökségek azon közvélemény-kutatási eredményeit teszi közzé, amelyek szerint az új szerb parlamentben a Szerb Radikális Párt 86-tól 91, a Demokrata Párt köré tömörülő koalíció 81-től 88, a Szerbiai Demokrata Párt – Új Szerbia koalíció pedig 30-tól 35 mandátumot szerezhetne meg. Zoran Stojiljković politikai elemző szerint, jelen pillanatban legnagyobb a lehetősége annak, hogy az elkövetkező kormányt a radikálisok alakítják meg a Szerbiai Demokrata Párt és a Szerbiai Szocialista Párt segítségével. Nem zárt ki azonban más lehetőséget, tehát az új választásokat sem. Értékelése szerint ugyanis, a radikálisoknak és a népnemzetieknek nem sikerül egyedül kormányt alakítaniuk, ám ugyanez érvényes az Európai Szerbia koalícióra és a Liberális Demokrata Pártra is, és mindkét esetben a harmadik pártnak a Szerbiai Szocialista Pártnak kellene lennie. A napi sajtó beharangozta annak a stratégiai együttműködésről szóló Emlékeztetőnek az aláírását, amelyre az olasz FIAT és a kragujevaci autógyár között kell sorra kerülnie. Kiemelik, hogy az említett dokumentum nyitja meg azokat a megbeszéléseket, amelyek Szerbiában hamarosan 700 millió eurós beruházást eredményeznének. A VEČERNJE NOVOSTI hangsúlyozza, hogy a gyár tőkéje 70 százalékának eladásából eredő eszközök első részletéből fogják visszamenőleg kifizetni a kragujevaci vállalat dolgozóinak múlt évtizedi keresetét.
Ennek a hegységnek, amelynek egyik vonulata a Szerbia és Bulgária közötti természetes határt képezi, az idegenforgalmi tervek szerint 2015-ig Délkelet-Európa legnagyobb téli idegenforgalmi központjává kellene válnia. A hegyi turizmus fejlesztése szakaszosan történik, ez az első szakasz tehát a közlekedési, energetikai és a kommunális infrastruktúrába való állami beruházásokat jelenti. A munkálatok első szakasza jövőre kezdődik és 2010-ig tart. Erre az időszakra mintegy 170 millió eurós magánbefektetést terveznek, amelyből szállodák és lakosztályok építését, valamint rekreációs és kommerciális tartalmak megteremtését irányozták elő. Az első szakasz befejezését követően a hegységen már több mint háromezer sízőt tudnak elszállásolni. Az illetékes minisztériumban közölték, hogy a külföldi befektetők nagy érdeklődést tanúsítanak a projektumok iránt, ezért július elsejéig lehetőségük nyílik a kiírt pályázatra jelentkezni. A tervek szerint, 2015-től az új idegenforgalmi központ mintegy 20 000 turista befogadására lesz alkalmas, és nemcsak a téli idényben.
A legújabb adatok szerint a Myanmaron végigsöprő pusztító erejű Nargis ciklon 22 000 halálos áldozatot követelt, az eltűntek számát pedig 41ezerre becsülik. A Nargis szombaton több tízezer házat döntött le, százezreket tett hajléktalanná. Az ENSZ közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a myanmari hatóságok sürgős segítséget kértek a világszervezettől ahhoz, hogy sikerrel felszámolhassák a természeti katasztrófa következményeit. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a halottak száma drámai gyorsasággal növekszik, továbbá pedig ígéretet tett arra, hogy a világszervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy Myanmar humanitárius segélyben részesüljön.