72 ÉVE ÖNÖKKEL
05. jun 2008. 20:33
Szerbia hágai törvényszékkel való együttműködésre illetékes Nemzeti Tanácsa úgy döntött, hogy a törvényszék ügyészsége által benyújtott három kereset alapján átadja a dokumentációt, valamint megadja a kért válaszokat. Ugyanígy, eleget tesz a Törvényszék Titkársága egy keresetének, amely a Hágában folyó eljárásokkal kapcsolatos. A Tanács közleménye kiemeli, hogy pozitív választ adott a vádlottak védelme által benyújtott öt keresetre, amelyek a hágai törvényszék előtt folyó perek vádlottjai védelmének előkészítéséhez szükséges dokumentumok átadására és válaszok megadására vonatkoztak. A Nemzeti Tanács, az elkövetkező időszakban rendszeres kéthetenkénti ülést fog tartani, hogy idejekorán válaszolni tudjon a hágai ügyészség, valamint a törvényszék előtt folyó perek vádlottjai védelmének további kereseteire, áll a Tanács közleményében.
Jonasz Nikolau, a ciprusi Európai Parlament-i küldöttség tagja, a Koszovó egyoldalú függetlensége kikiáltását követően kialakult tartománybeli helyzet miatti aggodalmát fejezte ki, amely, értékelése szerint, negatív hatással lesz a térségre, sőt szélesebb körben is. Hogy a jogállási megoldás fenntartható legyen, az érintett feleknek egyett kell érteniük vele, továbbá összhangban kell állnia a nemzetközi jog elveivel, valamint a Biztonsági Tanács idevágó határozataival, emelte ki Nikolau úr azon vita során, amely a „ 2008: Meghatározó év a Nyugat-Balkán számára” témára készített jelentésről zajlott az Európai Parlament kétnapos brüsszeli ülésének második napján. A régióbeli szecessziós elemek arra utalnak, a Koszovó függetlenségének unilaterális kikiáltását és annak bizonyos államok részéről való elismerését, valószínűleg precedensnek fogják tekinteni. Nikolau úr véleménye szerint, annak ellenére, hogy Koszovót egyedi esetként kívánják feltüntetni, függetlensége kihirdetésének negatív következményei lesznek más térségekben is.
Szerbiában is, ahogyan világszerte mindenütt, június 5-ét Környezetvédelmi Világnapként ünneplik. A szerb környezetvédelmi minisztérium e napról számos rendezvénnyel emlékezik meg. Az ENSZ-ben, a Környezetvédelem Világnapja központi eseménynek számít és minden év június ötödikén a világ több mint 100 országában ünneplik meg. E témáról bővebben internetes honlapunkon számolunk be.
05. június 2008. 20:33
Bosznia-Hercegovina Ügyészségén tegnap kihallgatták Radovan Karadľić hágai gyanúsított feleségét és lányát, Ljiljana Zelen-Karadľićot és Sonja Karadľić-Jovičevićet. Kihallgatásukra annak a nyomozásnak a keretében került sor, amelyet a még szabadlábon levő hágai gyanúsítottak segítői halózatának felszámolására folytatnak. A Banja Luka-i Nezvanične novine napilap értesülései szerint, Karadľić neje és lánya, Miodrag Jokić ügyvéd kíséretében jártak az Ügyészségen. Boris Grubješić, az Ügyészség szóvivője, nem adhatott tájékoztatást az ügyről, mivel a bevett gyakorlat szerint a vizsgálat ideje alatt erre nincs lehetőség. A múlt év folyamán Bosznia-Hercegovina Ügyészsége, annak gyanújával, hogy segítik Radovan Karadľić rejtőzködését, vizsgálatot indított neje és lánya ellen, továbbá fia, Aleksandar – Saša Karadľić, valamint veje, Branislav Jovičević ellen. Egyidejűleg pedig, november folyamán, döntés született a Karadľić család vagyonával való szabad rendelkezés betiltásáról.
Vitalij Csurkin Oroszország állandó ENSZ-nagykövete, a Biztonsági Tanács ülésén részletes jelentést kért a hágai törvényszék képviselőjétől arról, amit Carla del Ponte volt hágai főügyész Vadászat könyvében állít, vagyis, a koszovói összetűzések alkalmával elrabolt szerbekről, akiket Albániába csempésztek át, és akiknek, a felmerült gyanú szerint, belső szerveiket kivették. A törvényszéktől részletes jelentést várunk azokról az intézkedésekről, amelyeket Carla del Ponte sokkoló hatású felfedezései nyomán tett, azokkal a tényekkel kapcsolatban, amelyek felett e bíróság még nemrégiben hallgatólagosan átsiklott, részletezte Csurkin nagykövet. Kiemelte továbbá, az a benyomása, hogy a törvényszék, az emberi szervek tömeges erőszakos kivételére vonatkozó legsúlyosabb vádakat, különböző kifogásokkal, egyszerűen figyelmen kívül hagyja. A törvényszék köteles ezeknek a tényeknek a kivizsgálására, csak azt követően lehet fontolóra venni, hogy az ilyen szörnyűséges bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása, hogyan illeszkedik bele a törvényszék tevékenysége lezárására vonatkozó stratégiába, mutatott rá Vitalij Csurkin. A hágai törvényszék tevékenységével kapcsolatos elégedetlenségét kifejezve, Csurkin nagykövet kijelentette, Ramush Haradinaj pere, amelyben Hága felmentő ítéletet hozott, tovább csorbítja a törvényszék hírnevét.