72 ÉVE ÖNÖKKEL
7. 7. 2.008. 14,35
Mirko Cvetkovic kormányalakító kijelentette: Kormánya programjának kulcsfontosságú elemei a következőek: Az európai integrációk, Kosovo és Metohia önálóságának el nem ismerése, a gazdaság erősítésének a szükségessége, a szociális felelőség erősítése, a korrupció és bűnözés elleni harc fokozása, valamint a nemzetközi kötelezettségek teljesítése. Cvetkovic a Szerbiai Képviselőház ülésén tartott beszámolójában, melyen meg kell alakítani az új szerb kormányt elmondta, hogy a koalícióban e pontokról teljes egyetértés született. Az ’Európai Szerbiáért’ elnevezésű koalíciót a ’Demokrata Párt’, a ’Szerbiai Szocialista Párt’, a ’Szerbiai Nyugdíjasok Szövetsége’, az ’Egységes Szerbia’ elnevezésű párt, valamint kisebbségi pártok alkotják. Az új kormány első lépése az Európai Únióval kötött Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás ratifikálása lesz – mondta a kormányalakító. Hozzátette: A kormány célja az lesz, hogy a dokumentumban előlátott gyorsított és más reformokkal, Szerbia az év végéig vagy pedig a jövő év elején, jelöltstátust kapjon az Európai Únióba. Cvetkovic kiemelte, hogy a kormány elsőbbségi feladatai közé tartozik még a politikai és gazdasági viszonyok elmélyítése minden országgal, ezért a ’Gasprommal’ kötött megállapodás ratifikálása az új kormány egyik legfontosabb feladata lesz. A szerb kormány sohasem ismeri el Kosovo és Metohia önálóságát, s felhasznál majd minden politikai és jogi eszközt arra, hogy megőrizze a tartományt Szerbia keretein belül. Olyan irányban is folytatódnak a tevékenységek, hogy minél kevesebb ország ismerje el Kosovo önálóságát, a kosovói albánokkal szorgalmazzuk majd a tárgyalásokat, valamint szorosan együttműködünk Oroszországgal e diplomáciai kezdeményzések valóraváltásában.
06.07.2008. A belgrádi kulturális központ Magacin, vagyis Raktár, elnevezésű produkciójában július 9-éig megtekinthető meg az Aleksandar Zograf világa c. kiállítás. Bemutatja Saša Rakezić képregényszerző munkásságát, valamint mindazt, ami műveinek megalkotásra ihlette. Nálunk és világszerte is, a művész az Aleksandar Zograf név alatt vált ismertté. Slobodan ®ivanović írása következik.
Zograf képregényei a mai szerbiai életet tükrözik, ám témái között a múlt is, mégpedig meghökkentő megvilágításban, számtalanszor felbukkan. Szavai szerint, a múlt azért izgatja, mert véglegességünkre emlékezteti. A múlt felkutatása és megfejtése pedig, a képregény alkotója számára mindig kihívás. Zograf a múlt értékes nyomaira sokszor zsibvásárokon bukkan. A kiállítás felállításával azt szerette volna elérni, hogy bemutassa egyéni világképét. A rajzokon kívül, a bemutatja magángyűjteményét is, ismeretlen személyek fényképeit, amelyekhez általában a zsibvásárokon jut, továbbá számos olyan tárgyat is kiállít, amely megihlette. Aleksandar Zograf elismeri, hogy képregényei kezdettől fogva önéletrajzi színezetűek. A főhős alakja valójában önarckép. Dragan Ambrozić, az Ifjúsági Otthon programszerkesztője szerint, az a paradox-spirális, amelyet Zograf kialakít, annak a megértésére vezet rá bennünket, hogy a főhős valójában maga a szerző. Megjelenése pedig azt mutatja, hogy a képregény világa valamiféle párhuzamos valóság, amelybe szívesen merülünk.Amellett, hogy kedveli az önéletrajzi képregényeket, Zograf szívesen önti jegyzeteit, valamint mások vallomásait is képregénybe. Saša Rakezić, alias Aleksandar Zograf, Pancsován született 1963-ban. Képregényeket 1986-óta jelentet meg, a Vreme belgrádi hetilap rendszeresen közreadja kétoldalas munkáit. Számos kiadvány, leginkább külföldi, munkatársa, ám könyv illusztrátorként, plakáttervezőként is bizonyított. Zograf világszerte ismert és elismert képregények alkotója. Tavaly az USA-beli The Comics Reporter úgy írt róla, mint olyan szerb képregény-alkotóról, aki az utóbbi 15 évben a legérdekesebb képregényeket készítette.