72 ÉVE ÖNÖKKEL
06.05. 2008.
Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök, a Szerbiai Demokrata Párt vezetője, úgy értékelte, Carel de Gucht belga külügyi vezető arra vonatkozó kijelentése, hogy a hivatalos Brüsszel múlt héten a Koszovó területe nélküli Szerbiával írta alá az uniós közeledési és csatlakozási megállapodást, azt jelenti, hogy Szerbia alatt csak a Koszovó nélküli területet érti, ezért az aláírt megállapodás csalás. Vojislav Koštunica, Szent György napjáról, pártja, a Szerbiai Demokrata Párt védőszentjének ünnepéről való megemlékezés alkalmával elmondta, De Gucht miniszter kijelentése azt jelenti, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek ratifikálni fogják az aláírt megállapodást, Szerbiát Koszovó nélkül, illetve nemzetközileg elismert határai nélkül ismerik el. Hangsúlyozva, hogy az említett ál-megállapodás mögött Javier Solana áll, Koštunica elnök megismételte, a megállapodást semmissé kell nyilvánítani. Arra a kérdésre, hogy az uniós megállapodás ugyanazon formában került-e aláírásra, mint parafálásra, Vojislav Koštunica leszögezte, hogy a megállapodás módosítására február 17-én került sor, mivel azon a napon kihirdették Koszovó egyoldalú függetlenségét, továbbá, amikor az Európai Unió megengedte az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatának megszegését.
Vuk Jeremić szerb külügyminiszter értékelése szerint, az Unióval aláírt közeledési és csatlakozási megállapodás Koszovót az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatával összhangban kezeli. Carel de Gucht belga külügyminiszter kijelentése pedig, miszerint a hivatalos Brüsszel Luxembourgban a múlt héten Szerbiával, Koszovó területe nélkül, írta alá a megállapodást, belpolitikai célokat szolgál. Mivel Belgium és Hollandia kitartóan ellenezte a Szerbiával való uniós megállapodás aláírását, most pedig, az aláíráshoz való hozzájárulásból kifolyólag, mindkét kormánynak belpolitikai problémával kell szembesülnie, szögezte le Jeremić miniszter De Gucht külügyminiszter kijelentésére reagálva.
06.05.2008.
Kristina Gallac, Javier Solana uniós főképviselő szóvivője szerint, az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás szövege, amelyet az Unió a napokban írt alá Szerbiával, teljességgel megegyezik azzal, amely múlt év november 7-én parafálásra került. Gallac asszony az újvidéki Dnevnik napilapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Koszovó jogállása tekintetében az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás teljességgel semleges álláspontot képvisel.
Slobodan Samardľić Koszovó kérdésére illetékes szerb miniszter úgy értékelte, hogy Carel de Gucht belga külügyminiszter kijelentése, miszerint Brüsszelben Szerbiával, Koszovó területe nélkül, írta alá az Unió a közeledési és csatlakozási megállapodást, Vojislav Koštunica miniszterelnök álláspontját támasztja alá, amely szerint, a fenti okirat aláírásával, Koszovó függetlenségét írták alá. Samardľić miniszter felteszi a kérdést, az uniós képviselők mi jogon írnak alá olyan megállapodást, amellyel elveszik Szerbia területének egy részét, továbbá, milyen jogon írják alá a szerb vezetők az ilyen megállapodást. De Gucht miniszter nyilatkozatát követően teljesen nyilvánvaló, a napokban aláírt megállapodás nem arra szolgál, hogy Szerbiát az európai országok közé integrálja, hanem arra, hogy elkendőzze az Európai Uniónak a NATO-állam koszovói megteremtésében játszott szerepét, hangsúlyozta Slobodan Samardľić. De Gucht miniszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy a hivatalos Brüsszel véleménye szerint, múlt héten Luxembourgban csak Szerbiával, tehát Koszovó területe nélkül, írta alá az Unió a közeledési és csatlakozási megállapodást.
05.05.2008.
Szerbiának legalább évi hárommilliárd euró értékű külföldi befektetésre van szüksége ahhoz, hogy tartani tudja gazdasági fejlődése jelenlegi szintjét, ez pedig csakis akkor lehetséges, ha folytatódik európai integrációja, jelentette ki Boľidar Đelić miniszterelnök-helyettes azon a belgrádi nemzetközi értekezleten, amelyet a Hogyan gyorsítható Szerbia uniós integrációja elnevezéssel rendeztek. Az összejövetelt a Gazdasági, Pénzügyi és Adminisztrációs Tudományok Kara (FEFA) szervezte magyarországi, észtországi, szlovákiai, bulgáriai és romániai neves egyetemi tanárok részvételével. Az ott elhangzottakat Biljana Blanuša foglalta össze.
A demokratikus változásokat követően Szerbiába 15 milliárd dolláros közvetlen külföldi befektetés érkezett, amelynek több mint fele az utóbbi két évben, hangsúlyozta Boľidar Đelić miniszterelnök-helyettes. Véleménye szerint, e beruházások háromnegyed része az Európai Unió tagállamaiból érkezik, ám mind több az ún. zöld mező befektetés is. Szerbia emellett négy és fél milliárdnyi euró donációban részesült, ennek fele szintén Európából jött. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a közlekedési infrastruktúra, valamint a kórházak és iskolák túlnyomó részének felújítására is az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott kölcsönökből került sor. Boľidar Đelić külön kiemelte az európai integráció jelentőségét a szegénység elleni küzdelemben. Különböző programokon keresztül ugyanis, amelyek realizálására az európai alapok eszközeiből került sor, Szerbiának az utóbbi hét évben sikerült a felére csökkentenie a szegények számát. Sajnos azonban, még mindig mintegy 400 ezer azoknak a száma, akik számára a segítségnyújtás nélkülözhetetlen, ezért igen fontos a fejlesztési programok folytatása. Ez pedig, Đelić alelnök szerint, gazdasági realitás, amellyel a kormánynak szembesülnie kell.Oliver Dulić, a szerb képviselőház elnöke azt hangsúlyozta, hogy a parlament új ülésszakának hatékonyabb munkát és demokratikus procedúrát kell szavatolnia, annak érdekében, hogy felgyorsuljon a szerb törvényhozásnak az európaival való összehangolás folyamata. Véleménye szerint, a legfontosabb, hogy politikai konszenzus alakuljon ki az európai integráció kérdésében. Hangsúlyozta továbbá, Németország és Franciaország kezdeményezte, hogy Szerbia polgárai számára ingyenes legyen a vízum, majd pedig hozzáfűzte, várakozásai szerint, az ezzel kapcsolatos döntés az EU belügyminiszteri tanácsának legközelebbi ülésén születik meg. Ily módon igyekeznek jelezni, hogy Szerbiát szívesen látják az Európai Unióban, természetesen, a végső cél a vízumkényszer eltörlése, amelyre, reményei szerint, hamarosan sor kerül.Az értekezlet részvevői hangsúlyozták, hogy Szerbia uniós integrációja elhalasztásának ára rendkívül magas. Elég, ha visszaemlékezünk a kilencvenes évekre, amikor több mint 400 ezer fiatal képzett személy hagyta el országunkat. Hogy erre soha többé ne kerülhessen sor, folytatni kell az átfogó reformok végrehajtását és csatlakoznunk kell az Európai Unióhoz.