72 ÉVE ÖNÖKKEL
04. jun 2008. 20:28
A páneurópai kőolajvezeték kiépítése az igénybe vételére vonatkozó hosszú távú szerződések aláírásával válik lehetővé. Ezek előkészítésén az elkövetkező év folyamán intenzíven fognak tevékenykedni, mialatt Szerbia lesz a kőolajvezeték kérdésével foglalkozó nemzetközi bizottság elnöklője, jelentette ki Slobodan Sokolović, a bányászati és energetikai miniszter helyettese. A páneurópai kőolajvezeték kiépítésénél a pénzügyi konstrukció kialakítása nem kérdéses, mivel az igen vonzó projektum lehetővé teszi a kiépítéshez szükséges eszközök előteremtését, hangsúlyozta Sokolović miniszterhelyettes a nemzetközi bizottság ülését követően, amelyen Horvátország, Olaszország, Románia, Szerbia és Szlovénia képviselői vettek rélszt.A páneurópai kőolajvezetéket 1 400 km hosszúra tervezik, amelyben évente 60 – 90 tonna kőolaj áramlana át. Építési költségét mintegy 3,5 milliárd dollárra becsülik. A Szerbián áthaladó, 250 - 300 kilométeres szakasz, csaknem 300 millió dollárba kerülne. A vezeték a Fekete-tenger keleti részéből szállítaná a kőolajat az európai piacra.
4. maj 2008.
Dušan Proroković Koszovó-ügyi államtitkár úgy értékelte, hogy az EULEX nem rendelkezik nemzetközi jogalappal a tartománybeli jelenléthez, sem pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyetértésével az Ahtisaari-terv végrehajtásához, ezért az UMNIK tekinthető az egyetlen legális és legitim nemzetközi polgári jelenlétnek Koszovó területén. Proroković úr a Tanjug Hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, az újonnan előállt helyzet, továbbá a tartomány egyoldalú függetlenségének kihirdetését megelőző időszakban történt események jogi keretbe való visszaszorítása miatt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatának érvényesítésére további jogi keret kialakítására van szükség. Yves de Kermabon, az EULEX vezetője, tegnap kijelentette, a misszió elrendezése Koszovó egész területén folyamatban van, célja pedig a koszovói intézmények támogatása és segítése.
A Koszovó területén eltűnt szerbek kérdését hamarosan napirendre tűzi az Európai Tanács Parlamenti Képviselőháza (ETPK), jelentette ki Milos Aligrudić, az intézmény alelnöke, egyben a szerb küldöttség vezetője. A tartományban tett kétnapos munkalátogatásának befejeztével, Aligrudić úr elmondta, a tagállamok többsége, az erős obstrukció ellenére, amellett van, hogy az intézmény emberjogi bizottsága készítsen jelentést az ügyről. Rámutatott továbbá, igen fontos, hogy az eltűnt szerbek kérdését ne csak az ET vitassa meg, hanem a többi nemzetközi intézmény is. Az obstrukció abból a tényből ered, hogy a KFH volt vezetői, akik személyesen felelősek az elkövetett háborús bűntettekért és számos szerb személy elűnéséért, jelenleg Koszovó politikai vezetését alkotják, továbbá, mert az Egyesült Államok és még néhány európai állam támogatja őket, hangsúlyozta Aligrudić úr. Az orosz küldöttség, amelyet Konsztantin Koszacsov, az ETPK alelnöke vezetett, a képviselőház bizottságának nemrégiben megtartott ülésén kezdeményezte Carla del Ponte Vadászat c. könyve állításainak kivizsgálását. A könyv szerint, mintegy 300 szerbet Albániába deportáltak és felmerült a gyanú, hogy szerveikkel kereskedelemet folytattak.
04. jun 2008. 20:27
Gnjilanéban, valamint a koszovói Morava mente többi, többségében szerbek lakta községében, drasztikus áramkorlátozás van érvényben, tehát öt-hat órán át szünetel az áramszolgáltatás. Predrag Stojković, a szerb kormány Gnjilane községre illetékes koordinátora szerint, a fenti helyzet három napja tart, az ezt megelőző időszakban háromóránkénti áramkorlátozási rendet alkalmaztak. A községi tanács a helyi önkormányzatokra illetékes szerb minisztériumtól kapott áramfejlesztő segítségével tudja csak teendőit ellátni, ám több intézmény, közöttük iskolák, nem rendelkeznek külön áramfejlesztővel, így nehéz körülmények között tevékenykednek, hangsúlyozta Stojković koordinátor.
Fausto Pocar és Serge Brammertz, a hágai törvényszék elnöke, illetve főügyésze, ma terjeszti az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé a törvényszék működéséről szóló szokásos időszaki jelentését. A világszervezet legfőbb szerve előtt, Szerbia először kap alkalmat arra, hogy ezzel kapcsolatos álláspontját kifejtse. Hazánk nevében Pavle Jevremović, Szerbia állandó ENSZ-nagykövete szólal fel, erősítette meg Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel való együttműködésre illetékes Nemzeti Tanács elnöke. A jelentésben Pocar elnök inkább a törvényszék működésének adminisztratív és procedurális kérdéseivel foglalkozik, Brammertz főügyész pedig a térség államainak törvényszékkel való együttműködését értékelte. A főügyész leszögezi, hogy Szerbia Hágával való együttműködése, részben, elsősorban a levéltári adatokhoz való hozzáférhetőség, valamint a keresett dokumentumok átadásának tekintetében, kielégítő, a még szabadlábon levő gyanúsítottak felkutatása tekintetében azonban nem. Az együttműködés legkritikusabb része továbbra is Ratko Mladić, Radovan Karadľić, Stojan ®upljanin és Goran Hadľić elfogása, szögezte le Serge Brammertz.