72 ÉVE ÖNÖKKEL
4. 7. 2.008. 14,45
Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke úgy véli, hogy Naser Oricnak, a szerberenicai muzulmán erők parancsnokának felszabadító ítélete, melyet tegnap hozott a hágai törvényszék, felháborító, s a nemzetközi jog szempontjából még egy fekete napot képez. Vannak képfelvételek és tanúskodások melyek Oricot terhelik, mint ahogyan az Ramus Haradinaj, az egykori Kosovói Felszabadítási Hadsereg parancsnokának esetében is volt, s a mostani ítéletek komolyan aláássák a hágai bíróság kredibilitását – mondta Djelic. Hozzátette: Nagyon fontos az, hogy Oricét, valamint a hozzá hasonló pereket felújjítsák, hogy a bűnösök börtönben legyenek, s hogy a szerb nép elfogadja a hágai törvényszéket mint legitim nemzetközi jogi intézményt, amely osztogatja az igazságot. A szerb kormány alelnöke megismételte, hogy Belgrád teljesíti kötelezettségét a hágai törvényszék iránt, kifejezve meggyőződését, hogy a hágai bíróság is azokban az esetekben, amikor bizonyítóanyagok tanúskodnak valaki bűnösségéről, felújjítja az eljárást. A hágai törvényszék, tegnap, jogerősen, felszabadító ítéletet hozott Naszer Oric esetében, akit a vádírat a Szrebrenica közelében lévő szerb falvak felperzselésével, valamint a szerb polgárok lemészárlásával terhelt. 2.006-ban, első fokon, Oricot két éves börtönbüntetésre ítélte a hágai törvényszék, de fellebbezése után ezt felmentő ítéletre módosította.
4. 7. 2.008. 14,25
Szerbia lakossága kinyilvánította akaratát, hogy az európai jövőt választja, s mi ebben együttműködünk az új szerb kormánnyal – jelentette ki Daniel Frid, amerikai államtitárhelyettes. A State dipartmentban megtartott sajtóértekezleten elmondta: ’Szerbia, ennyi nehéz év után, megérdemli a békét saját házában és szomszédaival. Készek vagyunk arra, hogy felelőségteljesen együttműködjünk a Szerbiában lévő politikai koalícióval, beleértve a Szerbiai Szocialista Pártot is – mondta Frid, s közli a ’Vecernje Novosti’ belgrádi napilap. Szavai szerint, Vashington a kosovói helyzetet meglehetősen nyugodtnak véli, s sikeres kezdetnek az önálóság kikiálltása után. Marti Ahtisari státusjavaslatáról szólva, amely decentralizációt és a szerb kisebbség megvédését látja elő Kosovo és Metohián, Frid kijelentette, hogy ezek a törvények kulcsfontosságúak Kosovo jövőjére nézve, s mindazokéra akik ott élnek. A szerb községekben megalakított képviselőházakról elmondta, hogy azok a megosztottság szimbólumát képezik, melyek jelen vannak 1.999. óta. Kifejezte véleményét, hogy Oroszország, a Biztonsági Tanácsban való zárlatokkal, nem tudja megakadályozni Kosovo önálóságát.
2008. július 3.
Az új szerb kormány megválasztása, valamint a minisztériumok javasolt szerkezete továbbra is a belgrádi napilapok központi témáját képezi. A lapok arra keresik a választ, hogy a 24, vagyis az eddigieknél kettővel több minisztériummal rendelkező kormány, működőképes lesz-e vagy terhére lesz az államnak. A sajtó figyelme természetesen kiterjed Mirko Cvetković kormányalakító különleges illetékességével kapcsolatos vitára is. Bővebb tájékoztatást Ivana Subašić összeállítása nyújt.
A hatalmi koalíció és az ellenzék között e napokban is folyó éles parlamenti vita ellenére, amely leginkább a jövendő államapparátus működőképességére szorítkozik, továbbá az Európa-barát koalíción belüli, a reszorfelosztással kapcsolatos véleménykülönbségek ellenére, a belgrádi napilapok a sorok között sejtetni engedik, hogy hamarosan megalakul az új szerb kormány. Továbbra is nyitott azonban a kérdés, hogy az elkövetkező új, nagyobb adminisztráció, hatékony lesz-e. Ezzel kapcsolatban a POLITIKA arról ír, hogy Szerbia, legalábbis a minisztériumok számának tekintetében, vezető helyet foglal el a térségben. A lap azonban azt állítja, hogy a már különben is eléggé terjedelmes igazgatási apparátusnak nem kellene szükségszerűen a foglalkoztatottak számát is növelnie, mivel a távozóban levő kormány is 25 tagot számlált. A minisztériumokról szóló törvénytervezet szerint ugyanis, a kormány nem vállal új teendőket, hiszen tulajdonképpen csak az illetékességek újrafogalmazásáról van szó, a javasolt új minisztérium pedig, amely az ember- és kisebbségjogokkal foglalkozna, csak azoknak a teendőknek a végzését vállalná át, amelyeket ez ideig az ugyanezen név alatt szereplő hivatal látott el. A POLITIKA egyidejűleg rámutat, hogy a többi térségbeli ország is eléggé nagy igazgatási apparátussal rendelkezik, példaként említve Macedóniát, amelynek kormánya 23 tagot számlál. A politikai színtéren ezzel egyidejűleg éles vita folyik arról, hogy Mirko Cvetković jövendőbeli miniszterelnök rendelkezhet-e ún. aranyszavazattal. Ez a szavazat arra szolgálna, hogy megakadályozza a kormány tevékenységének leállását abban az esetben, ha döntéshozatal során egyenlő számú mellette és ellene szavazat születne. A POLITIKA közli a szakértők véleményét is, akik szerint az ilyen megoldás ellen nem létezik egyetlen jogi korlátozás sem, mindez csupán a politikai célszerűség kérdése. Az aranyszavazatra már van példa a szerbiai jogrendszerben, hiszen a bírósági tanácsok munkájában alkalmazzák. A lap egyúttal arra is kitér, hogy más vélemények szerint, ennek az elvnek a politikában való alkalmazása példátlan és alkotmányellenes is egyben, továbbá, hogy a nyugati demokráciák parlamenti rendszerei nem ismerik el az aranyszavazat szabályát, mivel kormányaik a konszenzus elvén alakulnak. A VEČERNJE NOVOSTI az új hatalmi többség érvelését közli, amely szerint az aranyszabály beépítése olyan mechanizmust jelentene, amely a kormányban kialakuló patthelyzetet akadályozná meg abban az esetben, ha a kormánypártoknak nem sikerülne konszenzus útján határozatot hozniuk. A lap azonban azt is kifejti, hogy az ellenzék azonnal bírálta a javaslatot, mivel véleménye szerint túl nagy illetékességet szavatol a miniszterelnöknek. Azzal fenyegetőzik továbbá, hogy a kérdést az alkotmánybíróság elé kell vinni. A VEČERNJE NOVOSTI azon szakértők véleményét is közzéteszi, akik szerint a miniszterelnök aranyszavazata nem alkotmányjogi kérdés, hanem a kormányról szóló törvény hatáskörébe tartozik. Mi több, írja a lap, egyes szakértők szerint ez az elv teljességgel összhangban van a hatékony döntéshozatallal, továbbá, hogy Szerbia Alkotmánybírósága soha nem döntené meg.
Boris Tadić szerb köztársasági elnök botrányosnak nevezte a háborús bűntettek alóli felmentést, amint az Naser Orić esetében is történt, közölték a Tanjug Hírügynökséggel a köztársasági elnök kabinetjében. A közlemény rámutat, hogy Tadić elnök már 2006-ban, az Orićra kirótt első fokú, két év börtönbüntetést kiszabó, példátlanul enyhe ítélet kihirdetése alkalmával is elégedetlenségét fejezte ki. Az elnöki kabinet közleménye emlékeztet, a köztársasági elnök kiemelte, botrányos, hogy valaki, aki háborús bűntettet követ el, ilyen csekély büntetésben részesüljön. A hágai törvényszéknek, legitimitása és hitelessége megőrzése érdekében, a háborús bűntetteket maximálisan szigorú büntetéssel kell sújtania, szögezte le akkor Boris Tadić.
Az ENSZ döntése nélkül, a Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlenségével kialakított precedens bebizonyította, hogy létezik a kettős mérce, sőt, azzal fenyeget, hogy Európa határainak revízióját, továbbá politikai térképének átszabását váltja ki, jelentette ki Alekszandr Lukasenko, Belorusszia elnöke. Belorusszia függetlenségének kikiáltása évfordulóján megtartott katonai parádé alkalmával az elnök kiemelte, a szeparatizmus ösztönzése értelmetlen és veszélyes politika. Lukasenko elnök továbbá aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy megingott a II. világháborút követően kialakított nemzetközi kapcsolatrendszer.