01/06/2008

A geopolitika kulcsfontosságú kérdése a természeti gazdagsággal való rendelkezés lett. Az energiaforrások, az élelem és a tiszta víz használata, már régóta a világ összetűzéseinek tárgyává vált. A kőolaj árának gyors növekedése azt mutatja, hogy továbbra is háborúk folynak majd a kőolajlelőhelyek közelében. A nemzetközi energetikai ügynökség felmérése szerint, a kőolajhasználat 2.030-ig 35 százalékkal növekszik, amely e tartalékot globális kérdéssé teszi. Mi vár Szerbiára e téren, kérdeztük Blagoje Babictól, a Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet szakértőjétől. Vele munkatársunk, Ranka Pavlovic beszélgetett.

A Közel-Keleten a kőolajforrások kezdenek kiapadni, így a Káspi-térség vált Európa fő kiaknázó helyévé – mondta Blagoje Babic. Ami pedig Szerbia gazdaságának energetikai jövőjét illeti, az elsősorban az Európa energetikai piacán történő helyzettől függ majd. Oroszország és az Európai Únió között energetikai megállapodás van életben, s első ízben történt meg, hogy Európa ezáltal teljes mértékben függ Oroszországtól. Keleten Oroszország a legnagyobb kőolaj és gázkitermelő ország, nyugaton pedig legnagyobb fogyasztói vannak. Szerbia pedig ismét a kelet és nyugat figyelmének a középpontjába került, mert a megállpodás szerint, a fő kőolaj és gázvezeték, területén halad keresztül. Ez nagyon jó  - mondja Babic, de hozzáteszi, hogy rosszra is fordulhat, mert pl: Finnország nincs ilyen helyzetben, így senki sem bántja.

Blagoje Babic szavai szerint, Amerika egy kicsit sem örül annak, hogy az Európai Únió ennyire kötődik Oroszországhoz. Ellenkező esetben Európa szuperhatalom lehetne, és ezáltal nagyban tudná csökkenteni Amerika befolyását az ó-kontinensen. Amerika most sürgeti a ’Nabuko’ nevű energetikai vezetés kiépítését, mert úgy érzi, hogy érdekei Európában veszélyeztetve vannak. A feltevés szerint, ez volt a fő ok arra, hogy Avianóban lévő katonai bázisát áthelyezte Kosovo és Metohiára, amely most Európa legnagyobb katonai bázisa. A Bondstil nevű amerikai bázis Urosevác közelében van, 750 hektáron fekszik, csak 40 kilométerre a stratégiai fontosságú Korridor 8 és 10 útvonaltól. Eemellett az amerikaiak pótlólagosan felszerelték meglévő bázisukat Macedóniában, amely az egykori Jugoszláv Néphadsereg tulajdona volt. Egyes felbecslések szerint, e két bázis felépítése és korszerűsítése, 550 millió dollárjába került az amerika adminisztrációnak.

Oroszország, azonban, nem aggódik túlságosan a ’Nabuko’ kiépítése miatt, mert tudja, hogy az energiafogysztás növekvőben van, s hogy 20 év mulva a háromszorosára emelkedik. Addig a most időszerű kőolajforrások kiapadnak. A felmérések azt mutatják, hogy még kb: ezer milliárd barel kőolaj van, de nehezen megközelíthető helyeken, az északi-sark jégpáncéljai alatt.

Szerbia, bármennyire is kis ország, gazdasági szempontból nagyon is fontos. Ez már magában felteszi a kérdést, milyen következményeket válthat ki az itteni kőolaj és gázvezeték. Természetesen pozitívat, mert Szerbiának stabil energetikai ellátása lesz, ezenkívül a szállításból is haszna származik, amiért egész Európa érdekelt lesz abban, hogy itt politikai biztonság legyen – szögezte le Blagoje Babic, a Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézmény elemzője.

01/06/2008

Karácsony vagy Húsvét előtt rendszerint időszerűvé válik a régi, valamint az új naptár szerinti időszámítás témája, amely századok óta elválaszt bennünket. A pravoszlávok között nagyon sokan olyan igen  ortodox nézetet vallanak, amely szerint erről nem is kell beszélni, s nem kell elfogadni az új, Gergely-naptárt. Vannak azonban olyanok is, akik szerint ez a téma lényegtelen. A pravoszláv egyház a régi, Julián-naptár szerint számítja az időt. Erről beszélgetett munkatársunk  dr. Radomir Popovic esperessel, ismert professzorral.
Ljiljana Sindjelic Nikolic írása következik.

A keresztény egyház Jézus Krisztus megjelenésével  belépett a görög-római világ vagy a római birodalom civilizációs körébe, amely saját naptárral rendelkezett, s a keresztények azt egyszerűen  elfogadták. Ez volt a most is érvényes Julián-naptár, amelyet akkor a világ más tájain is elfogadtak. Amikor azonban, a XIV század végén, a Római Katolikus Egyház  elfogadta a nápolyi Luigi Lillio asztronómus Gergely-naptárát, még mélyebb lett a szakadás a nyugati és a keleti keresztények között. Napjainkig több kísérlet is történt arra, hogy a keresztények ismét  együvé tartozhassanak az egységes időszámítás keretében, s mind több az ökumenikus dialógus, amely ismét előtérbe hozta a naptár  témáját. Dr. Radomirt arról kérdeztük, mi a Szerb Pravoszláv Egyház álláspontja e kérdésben. Számolni kell azzal, milyen hatással lenne az új naptárra való áttérés, mit kapnánk vele, és mit veszítenénk. Van olyan nézet is, hogy a naptár megváltoztatása a pravoszlavizmus elhagyása lenne. Ebben az irányban is gondolkodhatunk. Az esperes a külföldön élő szerbek példáját említi, akik, a mai vegyes, protestáns vagy római katolikus környezetben élő kisebbségként, gyakran kellemetlenül érzik magukat, mert különböznek  új környezetüktől.  Engem ez nem zavarna, ám nem lehet mindenki hozzám hasonló, ezért megértem, ha az emberek kirekesztettnek érzik magukat ezekben a környezetekben. Éppen ezért van olyan elgondolás, hogy legalább a legnagyobb keresztény ünnepeket, a Feltámadást, a Karácsonyt vagy Pünkösdöt a keresztények egy napon ünnepeljék, hogy legalább ebben ne legyen különbség közöttünk, hangsúlyozza Radomir Popovic esperes. Hozzáteszi azonban, hogy semmit sem kell elhamarkodni, mert minden, ami fontos a kereszténységben, s kapcsolatban van a naptárral, az pontosan az idő filozófiája. A keresztények az örökkévalóság, a halhatatlanság és a feltámadás fogalmával feltörték az idő burkát. Mi azonban elfogadjuk a konvenciókat is, mert végül is, a világot Isten teremtette, és a mi feladatunk, hogy őrizzük a keresztény tant, amely mindennek értelmet ad, tehát minden naptárnak is, fűzte hozzá Radomir Popovic professzor.           

1. 6. 2.008.          16,30

Branko Crvenkovski, macedón elnök, ma Szkopjéban sajnálatát fejezte ki a parlamenti választások idején történt fegyveres incidens miatt. ’Fontos lett volna az, hogy a mai nap hibamentes és a demokrácia ünnepe lett volna, ha  nyugodt és demokratikus légkör uralkodott volna, hogy minden polgár a legszabadabb módon kifejezhesse akaratát, és úgy szavazzon, ahogy akar’ – mondta Crvenkovski elnök. A Macedón Állami Választási Bizottság közölte, hogy Szkopje közelében, Aracsinovo faluban, a választásokat biztonsági okokból megszakították, mert a rendőrség összetűzött a szavazópolgárokkal, s ez alkalommal egy személy megsérült.