2009-06-02

Az Európai Bizottság júniusban nem fog ajánlást tenni a nyugat-balkáni országok polgárainak vízummentesítésére; országunk területének hét térségre való felosztását tervezik; még nem határozták meg véglegesen a Déli Áramlat gázvezeték hazánkon áthaladó szakaszának pontos útvonalát. A fenti témákkal foglalkoznak a mai belgrádi napilapok. Anđelka Marisavljević sajtószemléje következik.

Az Európai Bizottság nem fog június folyamán ajánlást tenni a Nyugat-Balkán országainak vízumkötelezettség alóli felmentésére, mivel az uniós tagországok belügy- és igazságügyi minisztériumai még csak most kezdték meg az egységes álláspont kialakítására irányuló egyeztetéseket, teszi közzé a Bizottsághoz és a szerb kormányhoz közeli forrásokra hivatkozva a DANAS. Mivel a Bizottság soha nem tesz ajánlást, ha nem bizonyos, hogy azt az Európai Unió Tanácsa el is fogadja, ezért az ajánlástevéssel megvárja a tagországbeli konzultációk kimenetelét.
Jacques Barrot uniós biztonságügyi főbiztos e hónap 3-án és 4-én, vagyis szerdán és csütörtökön találkozik Luxemburgban első alkalommal, e kérdésben, a tagországok igazságügyi és belügyminisztereivel, hangsúlyozzák a lap forrásai. Kiemelik továbbá, hogy a fenti folyamat során minden uniós tagország elsősorban saját politikai és biztonsági prioritásait tartja szem előtt. Szerbia azonban várhatóan számíthat arra, hogy az Európai Unió külügyminiszteri bizottsága, június 15-ére tervezett ülésén, támogatásáról fogja biztosítani. Az uniós külügyi vezetők támogatása pedig jelentős politikai üzenetnek tekinthető, annak ellenére, hogy a végső döntés joga a sokkal szkeptikusabb „rendőröket” illeti meg, hívják fel a figyelmet a DANAS forrásai.
Olaszország és Szlovénia várhatóan azon országok vízumkötelezettségének mielőbbi feloldása mellett fog kiállni, amelyek haladást értek el, Németország azonban sokkal óvatosabb álláspontra fog helyezkedni, írja a lap, ismét a fenti forrásokra hivatkozva.
A szerb kormánykörökben a lapot úgy tájékoztatták, hogy a hazánk polgárainak vízummentesítésével kapcsolatos egyetlen gond az útlevelek koszovói albánoknak való kiadásával kapcsolatosan merül fel, ez azonban kizárólag politikai jellegű kérdés, tehát nem tartozik a technikai feltételek közé.
Ha valóra válnak a hatalmi koalíció törekvései, akkor Szerbiát 2013-tól hét térség, vagy régió fogja alkotni, írja a VEČERNJE NOVOSTI. Ezek a következők: a Vajdaság, Belgrád, Nyugat-Szerbia, Kelet-Szerbia, Közép-Szerbia, Dél-Szerbia és Koszovó. Ez áll a területfejlesztési stratégiai tervben, amelybe a NOVOSTI betekintést nyert, és amely Szerbia térségekre bontásának, valamint az alkotmánymódosítások alapját fogja képezni. Ezt Boris Tadić köztársasági elnök is bejelentette a Demokrata Párt főbizottsági ülésén, hangsúlyozva: a dokumentum Szerbia elkövetkező 11évre vonatkozó politikai fejlesztési  programja. A régiók kialakításnak célja pedig, többek között, a kiegyensúlyozottabb térségfejlesztés, a versenyképesség magasabb szintjének elérése, a környezetbe való funkcionálisabb beilleszkedés és a fenntartható élettér megteremtése. Az ország térségekre osztásának első lépésére egyébként csütörtökön, június 4-én kerül sor, ekkor kellene ugyanis a kormánynak elfogadnia a térségfejlesztési törvényt, írja a VEČERNJE NOVOSTI.
A POLITIKA arról ír, hogy a Déli Áramlat gázvezeték Szerbián keresztül vezető azon szakaszának útiránya - amely Bulgáriából érkezne hazánkba, majd Zaječaron és Belgrádon keresztül Olaszország felé haladna – még nem végleges. A végleges megoldás csak a kivitelezhetőségi tanulmány végeztével születik meg, hiszen csak azt követően foghatnak hozzá a fő beruházási terv kidolgozásához. Tehát, akkor derül majd ki, hogy a Déli Áramlat mely útvonalon halad keresztül hazánkon, valamint a többi országon. A fentieket Petar Škundrić szerb energiaügyi miniszter és Vlagyimir Koldin, a Jogoroszgaz vállalat vezérigazgatója jelentették ki Nišben, húsz dél-szerbiai községi elnökkel való találkozójuk alkalmával. Škundrić miniszter elmondta: Dél- és Délkelet-Szerbiában a háztartások gázvezetékre való rákapcsolása 2012-ig befejeződik, ám e munkálatoknak nincs sok közük a nemzetközi gázvezeték kiépítéséhez. A gázvezeték-hálózat egész országra való kiterjesztéséhez mintegy 400 millió euróra lenne szükség, hangsúlyozta a miniszter, írja a POLITIKA.