72 ÉVE ÖNÖKKEL
2008. június 27.
Boris Tadić, Szerbia köztársasági elnöke, a Demokrata Párt vezetője, közvetlenül a nemrégiben lezajlott parlamenti választások után kijelentette, személyesen fog dönteni arról, kit bíz meg kormányalakítással. Kiderült, hogy ez egyáltalán nem könnyű döntés, a közvéleményben pedig eközben arról folyik a vita, hogy az államelnök egyben pártelnök is lehet-e. Mai sajtószemlénk e témával foglalkozik.Szerbia sem képez kivételt a demokratikus államok közül abban, hogy az állam elnöke egyben pártelnök is legyen. Slobodan Milošević és Vojislav Koštunica is párt- és államelnöki tisztséget töltött be egyidejűleg, Koštunica pedig egy ideig pártelnök és kormányfő is volt egyidejűleg, emlékeztet a DANAS hasábjain Slobodan Vučetić volt szerb alkotmánybírósági elnök.Hangsúlyozza, hogy sokkal több veszélyt rejtene, illetve, több érvet lehetne felhozni a hatalom összpontosulása ellen, ha ebben az esetben is, mint Vojislav Koštunica esetében, a kormányfői és a pártvezetői tisztség egybeeséséről lenne szó, mivel a kormányfő sokkal szélesebb illetékességgel rendelkezik.Bogoljub Milosavljević, az Union Egyetem Jogi Karának tanára szerint, az alkotmány szemszögéből tekintve, a szerb rendszer nem tekinthető sem elnökinek sem pedig félelnökinek.- Parlamenti rendszerben élünk, amelyben erőteljes az elnöki pozíció. A papírforma azonban nem felel meg a gyakorlatnak, emiatt kellene tehát ezt a kérdést körültekintőbben felülvizsgálni, véli Milosavljević professzor. - Várakozásaim szerint az új kormány megalakítására legkésőbb a jövő hét végéig hivatalosan is sor kerül – nyilatkozta a NOVOSTI lapnak Dušan Bajatović, a szocialisták elnökhelyettese. Állítása szerint, az új kormányt elsősorban a világos, gyors és látható eredményeknek kell életben tartaniuk.- Ha a kormány az elkövetkező hattól nyolc hónapon belül kézzelfogható eredményeket ér el, bizonyosan négy évig fog működni. Nem rejtem véka alá, elégedettek vagyunk az új hatalomban elfoglalandó pozíciónkkal és semmi kétség, hogy pártunk tagjai jól fogják végezni feladataikat, bármilyen munkahelyen legyenek is. A káderkérdésekről azonban majd csak a kormányról szóló törvény elkészültét követően folytatunk megbeszéléseket, nyilatkozta Bajatović úr. Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy az SZSZP választói nem fogják megbocsátani a pártvezetésnek a Tadić demokratáival való megegyezést, Bajatović úr kijelentette, ő egyike azoknak, akik e lépés mellett szálltak síkra és továbbra is úgy véli, hogy az SZSZP megfelelő módon határozott.- A Demokrata Párton belül nincs semmiféle szakadás a kormányalakító személyének meghatározásával kapcsolatban – állítja határozottan Srđan Šaper, a DP elnökségi tagja a NOVOSTI lapnak adott exkluzív interjúban. Azokra a médiákban megjelent híresztelésekre reagált így, amelyek szerint a demokraták egyes képviselői között megoszlanak a vélemények az új kormányfő kijelölése kérdésében. Šaper úr leszögezte, a párt tagjai szabadon véleményt nyilváníthatnak.- A szűkebb elnökségei ülésen, a tagok és a meghívott vendégek is, kifejtették az új kormányfő személyére vonatkozó elképzeléseiket. Az ülés tehát építő jellegű volt. Az egyetértés hiányára vonatkozó egész média-történet tiszta kitalálás, erősítette meg Srđan Šaper a NOVOSTI lapnak.
Olli Rehn uniós bővítési biztos, Serge Brammertz hágai főügyésszel folytatott megbeszélése során reményét fejezte ki, hogy az új szerb kormány kitart azon szándéka mellett, hogy felgyorsítja a hágai törvényszékkel való együttműködést és ily módon eleget tesz az ország uniós közeledéséhez szükséges feltételeknek, közölte Nagy Krisztina, Rehn úr médiafelelőse. Az Európai Bizottságbeli források szerint, Olli Rehn brüsszeli megbeszélése során tájékoztatta Brammertz főügyészt a szerbiai politikai helyzetről. A megbeszélést követően, a helyzet érzékenységére való tekintettel, vagyis a szerbiai Európa-barát kormány megalakításának záró szakasza miatt, egyik tisztségviselő sem kívánt nyilatkozni, hozták a Beta Hírügynökség tudomására európai diplomáciai források.
A titkár és a parlamenti bizottságok 30 tagjának megválasztásával, ma befejeződött a szerb képviselőház alakuló ülése, amely június 11-én, a 250 új képviselő mandátumának megerősítésével kezdődött. Slavica Đukić-Dejanović házelnök javaslatára a parlament Veljko Odalović szocialista képviselőt választotta a ház titkárává. A bizottságok összetételét előzőleg a képviselői frakciók vezetőinek megbeszélésén hangolták össze annak arányában, melyik frakció hány képviselővel rendelkezik. A parlament szerdán házelnökké választotta Slavica Đukić-Dejanovićot, az SZSZP tisztségviselőjét, csütörtökön pedig, Gordana Čomićot, a DP, Nikola Novakovićot a G17 Plusz soraiból, Nataša Jovanovićot és Boľidar Delićet a radikálisok, Radojko Obradovićot, az SZDP és Judita Popovićot, az LDP soraiból választották a parlament alelnökévé. A parlament következő ülését a jövő hét elején kellene megtartani, amelyen a minisztériumokról szóló törvény kerül megvitatásra, ezt követően alakítható csak meg az új kormány.
A Koszovói Rendőri Szolgálat két tagja, valamint egy szerb nemzetiségű személy sérült meg csütörtökön a tartomány keleti részén levő Kosovska Kamenica melletti Borivojac faluban lezajlott, albánok és szerbek közötti összetűzésben, erősítette meg a rendőrség a Beta Hírügynökségnek. Az összetűzésre azért került sor, mert az albánok megfelelő engedély nélkül dzsámi építésébe kezdtek a faluban. Boľa Stanojević, a szerbek képviselője, azzal vádolta meg a KRSZ-t, hogy az albánok pártját fogta és a rendőrök gumibotokkal támadtak néhány szerb személyre. Stanojević úr a KiM Rádiónak kijelentette, a szerbek azért ellenzik a dzsámi építését, mivel az albánok tervei szerint azon a helyen kellene felépülnie, amelyen a szerbek a falusi búcsút tartják. Elmondta továbbá, hogy a községi elnökkel és a Koszovói Rendőri Szolgálat képviselőivel való megbeszélést követően, ígéretet kaptak arra, hogy a továbbiakig leállítják a dzsámi építését.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár reményét fejezte ki, hogy Belgrád és Pristina tárgyalni fog Lamberto Zanier új UMNIK-vezetővel, annak érdekében, hogy minden nyitott kérdés békés úton kerüljön megoldásra. Bátorítóan hatott rám, amit Boris Tadić szerb elnök a Biztonsági Tanács június 20-án megtartott ülésén hangsúlyozott, vagyis, hogy továbbra is részt kíván venni a csomagtervemben szereplő mind a hat pontról folytatandó párbeszédben, nyilatkozta Ban Ki Mun az ENSZ New York-i székházában tartott sajtóértekezletén. A főtitkár az említett csomagtervben megerősítette az ENSZ koszovói jogálláshoz való semleges viszonyulását, továbbá azt, hogy a Világszervezet továbbra is párbeszédet kíván folytatni Belgráddal arról a hat területről, amely a rendőrséget, az igazságügyet, a határőrséget, a szerb kulturális és történelmi örökséget, a közlekedést, az infrastruktúrát és a vámőrség kérdését foglalja magában. Ban Ki Mun bejelentette továbbá, hogy minden féllel, tehát Belgráddal, Prištinával és az Európai Unió vezetőivel is kész a további együttműködésre.