29. 7. 2.008.        

Belgrádban ma este, a Szerb Radikális Párt szervezésében, naggyüllést tartanak Radovan Karadzic, hágai vádlott letartóztatása miatt. Aleksandar Vucic, a Szerb Radikális Párt főtitkára kifejezte reményét, hogy a mai tüntetésen többtízezer ember lesz jelen, s hangsúlyozta, hogy a radikálisok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ez a megmozdulás nyugodt és biztonságos legyen mindenki számára. A naggyűlés a Köztársaság-téren kezdődik 19 órakkor, utánna pedig felvonulást tartanak Belgrád utcáin.

29. 7. 2.008.          

Az Európai Únió tagországainak nagykövetei, brüsszeli értekezletükön, nem hoztak határozatot az Únió és Szerbia között kötött ideiglenes kereskedelmi megállapodás feloldásáról. Megvitatták az időszerű helyzetet, s megállapították, hogy nincs új elem a döntéshozatalhoz – jelentette ki a Tanjug hírügynökségnek Marin de Karne, az Európai Únió francia elnökségének médiaképviselője. Hozzátette, hogy az Európai Únió figyelemmel kíséri a szerbiai eseményeket, s ettől függően dönt majd a további lépésekről. Megismételte, hogy a ’zöld fény’ elnyeréséhez szükséges Radovan Karadzic kiszolgáltatása a hágai törvényszéknek, valamint Szerzs Brammerc, hágai főközvádló pozitív jelentése Szerbiának e nemzetközi bírósággal való együttműködéséről.

29. 7. 2.008.         

Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője, kétnapos hivatalos látogatáson Iránban tartózkodik, ahol részt vesz az el nem kötelezett országok miniszteri értekezletén. Ezenkívül több megbeszélést tart hivatalbeli kollégáival, akik részt vsznek a teheráni összejövetelen. A Szerbiai Külügyminisztériumban bejelentették, hogy Jeremic az el nem kötelezett országok támogatását kéri az ENSZ-közgyülésén akkor, amikor Szerbia felveti a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság előtt Koszovó és Metohia önálóságának a törvényességét a nemzetközi joggal összhangban. Az el nem kötelezett országok mozgalmának,  melyet több mint ötven évvel ezelőtt alapítottak, 118 ország a tagja.

2008-07-28

   Kevés az esélye, hogy a belgrádi Körzeti Bíróság tanácsa elfogadja Radovan Karadľić fellebbezését, amelyet a hágai törvényszéknek való kiadatása ellen nyújtott be, teszi közzé a mai sajtó. Mirjana Nikolić sajtószemléjét adjuk közre.

 A NOVOSTI értesülései szerint, az illetékes igazságügyi szervek határozottak azon elhatározásukban, hogy teljességgel tiszteletben tartsák a törvény szabta procedúrát, ám készen állnak arra is, hogy felgyorsítsák, annak érdekében, hogy a hágai vádlott kiadatására minél biztonságosabb körülmények között és a törvényszék követelésével összhangban kerüljön sor. Az utóbbi ugyanis több tényezőtől függ. Elsősorban attól, hogy a vádirat változatlan marad-e, esetleg a bírák követelni fogják, hogy harmadára csökkenthessék, ahogyan azon perek esetében tették, amelyeket az utolsók között kezdtek meg, vagy amelyeknek kezdetére még várni kell. Emellett természetesen, nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy Radovan Karadľić perét Zdravko Tolimiréval és Stojan ®upljaninéval vagy éppen Ratko Mladićéval együtt tartják meg, ha ez utóbbit időközben sikerül elfogni.

 A lapok tájékoztatnak arról is, hogy a Karadľić elfogását követő héten Boris Tadić köztársasági elnök, valamint több más rangos állami vezető kap fenyegető leveleket, amelyekben árulással vádolják. A hatalmon levő személyek fenyegetésének végső célja az, hogy megszerezhető lehessen az, amit a választások során nem sikerült megszerezni. Az államnak, a bűnüldözésen kívül be kellene tiltania a pro-fasiszta szervezetek tevékenységét, amelyekből Szerbiában számtalan létezik, értékelte Dobrivoje Radovanović kriminológus, írja a POLITIKA. Ezek a támadások a rendszer, Szerbia helyzete és az Európai Unióval való együttműködés elleni támadásnak minősülnek. Radovanović úr szerint továbbá, az említett álláspontot a különösen jobboldali irányultságú szervezetek és csoportok képviselik, a támadások pedig a nácizmus és a fasizmus határát súrolják. Véleménye szerint jelen esetben teljesen nyilvánvaló a negatív érzelmi túlfűtöttség és a nagyfokú akciókészség, ez pedig arra mutat, hogy a fent említett fenyegetések nem tekinthetők csak üres fenyegetőzésnek.

 Lamberto Zannier UMNIK-vezető és Goran Bogdanović Koszovóra illetékes  szerb miniszter tárgyalásai a héten folytatódnak Pristinában, erősítette meg a lapnak nyilatkozva Russel Giki, az ENSZ koszovói civil missziójának szóvivője, az új találkozó időpontját azonban nem kívánta pontosítani. Giki szóvivő elmondta, hogy Zannier és Bogdanović úr azokról a gyakorlati kérdésekről fognak tárgyalni, amelyeket Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Boris Tadić szerb köztársasági elnökhöz intézett levelében vetett fel, azon szándékáról tájékoztatva, hogy átalakíttatja az UMNIK-ot. A DANAS közzé teszi továbbá, hogy a Koszovóra illetékes minisztérium, valamint a Koszovói Koordinációs Központ indítványt fog a kormány elé terjeszteni a déli tartományban élő szerbek megmaradása átfogó stratégiájának kidolgozására. Az alapvető stratégiai cél mindenképpen a szerb állami intézmények koszovói erősítése, a kulcsfontosságú cél pedig a létfontosságú kérdések, pl. az infrastrukturális létesítmények kiépítése, a fiatalok oktatása és foglalkoztatása feltételeinek minőségi megoldása, jelentette be Gračanicában Zvonimir Stević, a tárca államtitkára.
 A kultúra terén az állam elsődleges feladata azon törvény elfogadása, amelynek meghozatalára évek óta várunk, nyilatkozta a BLIC napilapnak Nebojša Bradić művelődési miniszter. Egyúttal bejelentette, hogy a művelődés szektora ezentúl nagyobb költségvetési eszközökkel fog rendelkezni, mivel az eddigi nem egészen egy százaléknyi valóban megengedhetetlenül kevés volt. A miniszter hangsúlyozta a kultúrák közötti párbeszéd ösztönzését is, továbbá az Európai Unió és az Európai Tanács programjaihoz való kötődés fontosságát, hiszen ez a szerbiai művészek számára lehetővé tenné az európai színtéren való jelenlétet. Az Európai Unió, kulturális alapjain keresztül, az elkövetkező időszakra mintegy 400 millió eurót irányzott elő, ez pedig lehetőséget nyújt a mi művészeink és intézményeink számára is, hogy új projektumokat javasoljanak és biztosítsák ezen alapokhoz való hozzáférhetőségüket. Bradić miniszter bejelentette továbbá, hogy az év végéig még két fontos törvény meghozatalára sort kell keríteni, az egyik a tájékoztatási, a másik pedig a műsorszórási törvény, annak érdekében, hogy rendeződjenek a szerbiai médiák terén uralkodó viszonyok. A művelődési és médiaügyi minisztérium terveiben szerepel továbbá a koszovói kulturális örökség védelmére irányuló politika folytatása is, hangsúlyozta végezetül Nebojša Bradić.