01.12.2007.

Az elkövetkező évben Szerbia mintegy 3 milliárd dollár értékű közvetlen beruházásra számít,  emellett a  hazai össztermelés 7 százalékos növekedésére is, nyilatkozta Boľidar Djelić, a kormány alelnöke. Az immár hatodik alkalommal megrendezett üzleti kerekasztal-megbeszélésen, amelyet Szerbia uniós közeledésének témájára tartottak, a kormányelnök-helyettes világos üzenetet intézett a külföldi beruházókhoz: Szerbia, a Koszovóval kapcsolatos forrongások ellenére is, biztonságos ország a külföldi bruházásokra.  A kétnapos kerekasztal-megbeszélést a tekintélyes brit Economist folyóirat szervezte. E témának szenteltük Nemzetközi Gazdasági Körképünk mai cikkét. Ranka Pavlović irása következik.

Idén valamelyest kevesebb külföldi beruházásra számíthatunk a tervezett 2,5 milliárd dollárosnál, jelentette i Boľidar Djelić, a szerb kormány alelnöke. Hozzáfűzte azonban, hogy az európai országok közül hazánkban várható a leggyorsabb, 7,3 százalékos  gazdasági növekedés. A szerb gazdaság két legnagyobb gondja a 20.8 százalékos munkanélküliség, valamint a  fizetési mérleg 17,3 százalékos hiánya. A kormány szándéka, hogy ez utóbbit 11,7%-ra csökkentse.     
A szegénységről szólva Djelić elnökhelyettes hangsúlyozta,  Szerbia ezen a téren látható eredményeket ért el. 2002. óta ugyanis felére csökkent a gazdaságilag veszélyeztetett személyek száma, ez pedig  a délkelet-európai szinten elért legjobb eredmény. Értékelése szerint továbbá, ez is egy mutatja, hogy országunk hatalmas lépésekkel halad az euró-atlanti integrációk felé. Célunk, hogy a következő év végéig uniós tagjelölti státuszt kapjunk, szögezte le Boľidar Djelić. Egyidejűleg pedig várakozását fejezte ki, hogy  a december 3-án Belgrádba látogató Carla del Ponte hágai főügyész pozitiv jelentését követően, Szerbia zavartalanul folytathatja az uniós csatlakozási folyamatot.
Koszovóról szólva a szerb kormányfő helyettese kiemelte, országunk nem fogadhatja el a tartomány függetlenségét. Ez alkotmányos kötelessége, hangsúlyozta, majd hozzáfűzte, a kormány továbbra is azon fog igyekezni, hogy meggyőzze a nemzetközi közösséget a mindkét fél által elfogadható rendezés szükségességéről. Ha ez nem sikerül, Djelić alelnök szerint az sem járhat olyan negatív következményekkel, amelyek veszélybe sodornák Szerbia európai jövőjét.

Milan Parivodić miniszterelnöki tanácsadó azt hangsúlyozta, hogy Szerbia demokratikus ország, amelynek intézményrendszere és gazadasága állandóan erősödik, s amely nem fogja megengedni politikai és gazdasági rendszerének Koszovó jogállása miatti bárminemű megbomlását. Emlékeztetett továbbá arra, hogy az ország devizatartaléka meghaladja a 10 milliárd eurót. Kiemelte még, hogy a kormány ellenőrzés alatt tartja az inflációt, a Központi Bank pedig szigorú intézkedéseket tesz megfékezésére.                                                               

Simon Greynek, a Világbank szerbiai igazgatójának értékelése szerint, a szerbiai gazdaság számára a legnagyobb kihívást a makrogazdasági egyensúly megtartása, a szerkezeti átalakítás folytatása és a lakosság szélesebb rétegeinek a gazdasági fejlődésbe való bevonása jelenti. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormánynak nem kellene alábecsülnie a fizetési mérleg hiányát, mert az komoly gondot jelenthet a szerb gazdaság számára.

A belgrádi kerekasztal-beszélgetésen a fentieken kívül szó esett még a nagy állami rendszerek privatizációjáról is. A szerb kormány képviselői bejelentették, hogy hamarosan sorra kerül a villanygazdasági, a kőolajipari, valamint a telekommunikációs vállalatok privatizációjára. Ezek eladása jelentős bevételhez juttatja a szerb államkasszát. A tervek szerint a Kőolajipari Vállalatot a többségi részvénycsomag eladása útján magánosítják majd, a villanygazdaságot pedig oly módon, hogy a vállalat nagy cégekkel közös projektumokat készít  a Kolubara folyón levő villanyermű és a Nikola Tesla III Hőerőmű, továbbá az újvidéki gázfelhasználású villanyerőmű építésére.

A tekintélyes brit folyóirat már hatodik éve szervez üzleti kerekasztal-megbeszéléseket a szerb kormánnyal.Ily módon a gazdálkodók és a bruházók, a kormányzat képviselőivel való közvetlen párbeszéd során, hozzájuthattak az eljövendő beruházások tervezéséhez szükséges információkhoz.