01.04.2008.

A szerb kormány azon döntése, hogy meghosszabbítja a mintegy másfél milliárd euró értékű, Horgos – Poľega autóút építésére kiadott koncessziót, valamint annak híre vonata magára a közvélemény legnagyobb figyelmét, hogy Miroslav Misković, az egyik leggazdagabb szerb üzletember, 150 millió euró euróért megvásárolta a Genex vállalat belgrádi ingatlanjait. Senka Kuder sajtószemléjét adjuk közre.

A szerb kormány tegnap, telefon-ülésen döntött arról, hogy a Horgos - Poľega autóút építésével megbízott koncessziós partnere számára még három hónap haladékot ad arra, hogy pénzügyi konstrukcióját kialakítsa, jelenti a Glas javnosti. A napilap cikke szerint megegyezés született arról is, hogy a kormány a Deutsche Banknak december 31-ig terjedő határidőt szab arra, hogy bankgaranciát nyújtson a koncessziós Alpina – Porr konzorciumnak. A koncessziós szerződés szerint tegnap ugyanis lejárt a kiszabott garanciabenyújtási határidő, vagyis, hogy a vállalat a teljes beruházásra, valamit a munkálatok ez évi megkezdésére biztosítsa a szükséges pénzfedezetet. A kormány a múlt héten, többségi szavazattal, elvetette a közművesítési minisztérium javaslatát, hogy a koncessziós partner megkezdje a munkálatokat, azzal az indoklással, hogy a megszabott határidőben nem biztosította a szükséges garanciát, továbbá úgy tájékoztatta a kormányt, hogy csak az első évben tudná egyedül pénzelni a munkálatokat.
Miroslav Mišković, a Delta cég tulajdonosa, 148,8 millió euróért megvásárolta a Genex vállalat új-belgrádi ingatlanjait, megelőzve a nyílt árverésen közösen részt vevő másik két szerb üzletembert, Filip Zeptert és Miodrag Kostićot, valamint a görög Lampas céget, írja a Politika. A Continental Szálló és a Genex-lakosztályokon kívül, az új-belgrádi 20-as lakótömbben, a Delta Holding üzletház közelében Miroslav Mišković új Intercontinental Szálló építését tervezi. Tavaly Mišković úr a világ leggazdagabb személyeit nyilvántartó Forbes-listán a 891. helyet foglalta el annak az ötven-egynéhány személynek a társaságában, akinek vagyonát egymilliárd dollárra becslik.
Koszovó függetlenségének önkényes kihirdetése mégsem tette lehetővé azon koszovói albánok számára, akik nem ismerik el a szerb állam fennhatóságát, hogy államukat hivatalosan is elismerjék, írja a Večernje novosti. A tartományban még csaknem 500 ezer albán személy rendelkezi szerb útlevéllel. A Koszovói Rendőri Szolgálat adatai szerint, szerbiai személyi iratokkal rendelkezik csaknem a teljes koszovói felnőtt lakosság. Ezeket leginkább pedig azok veszik igénybe, akik a Szerbiával kialakított közigazgatási határon kelnek át, illetve külföldre utaznak. A rendőri szolgálat hírforrása szerint, a Koszovón élő felnőtt albánok többsége rendelkezik az UMNIK által kiadott iratokkal is, ám nem vehetik igénybe őket a Szerbiába való belépésre vagy átutazásra. Annak ellenére, hogy a koszovói albánok képviselői szerint csak politikai kérdés, hogy mikor kezdik meg saját dokumentumok kiadását, minden arra mutat, hogy a koszovói lakosok személyi iratainak kiadása mégis technikai kérdés. A Večernje novosti lap szerint ugyanis, az anyakönyvek kilencven százaléka az utóbbi kilenc évben Koszovóból Szerbiába került át, ezért, az albánoknak akarva nem akarva, a szükséges iratokat a szerb állami intézményektől kell igényelniük.
A Danas lap arról tájékoztat, hogy Radovan Jelašić, a Nemzeti Bank kormányzója úgy értékelte, az infláció tovább növekszik. Állítása szerint azonban, az év végéig, további szigorú megszorító intézkedések bevezetésével, az alapinflációt sikerül a jelenlegi 7-ről 3 - 6 százalékra visszaszorítani. Véleménye szerint a dinár március közepétől valamelyest növekedett. Jelenleg egy euróért 82,3 és 82,5 dinárt kell fizetni.