HRW: Javult Szerbia hágai törvényszékkel való együttműködése Nyomtatás

Javulás érezhető Szerbia hágai törvényszékkel való együttműködésében, továbbá a kormány is nagyobb készséget mutatott a háborús bűnök elkövetéséért való felelősségre vonás iránt, habár még mindig nem állította az igazságszolgáltatás elé Ratko Mladić legkeresettebb gyanúsítottat, értékelte a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi szervezet. Az emberjog-védelmi szervezet jelentése kiemeli, hogy az emberi jogok kérdésével kapcsolatos más területeken is előrehaladás történt, például a kisebbségek és a médiaszabadság kérdésében. A jelentés úgy értékeli, hogy korlátozott haladás észlelhető a Szerbia déli részén élő albán nemzetiség, valamint a sandľaki bosnyákok jogállásában, a romák státuszának szintje azonban továbbra sem irigylésre méltó. A HRW hangsúlyozza, hogy Szerbiában mintegy 106 ezer menekült és 208 ezer kitelepített él, s ennek alapján országunk százalékarányban a legnagyobb számú, saját területén kitelepített személyt tart számon Európában.
 
VAN-E ALTERNATÍVÁJA SZERBIA EURÓPAI ÚTJÁNAK? Nyomtatás

01.02.2008.

Szerbia lakosságának 75 százaléka támogatja az ország uniós csatlakozását, mutatta ki a Stratégiai Marketing Ügynökség által végzett legújabb közvélemény-kutatás eredménye, jelentette ki Svetlana Logar a kutatás eredményeit illusztrálva.
Dusica Maticki írását adjuk közre.
A közvélemény-kutatásra január 21-e és 23-a között került sor, és több mint ezer nagykorú személyre terjedt ki. A kutatás kezdeményezője a Szerbiai Európai Mozgalom volt. Eredményét pedig azon a kerekasztal-megbeszélésen tették közzé, amelyet a Van-e alternatívája Szerbia európai útjának elnevezés alatt tartottak meg.
Svetlana Logar elmondta, hogy a megkérdezettek zöme az uniós tagság mellett foglalt állást, 16 százaléka ellenezte, 8 százalék nem nyilvánított véleményt, két százalék pedig elutasította a választ. Ha Szerbiában a héten népszavazást tartanának arról, hogy az országnak uniós taggá kell-e válnia, a kutatás eredménye alapján, a lakosság 73 százaléka mellette szavazna, 10 pedig ellene. Logar asszony kiemelte, hogy az általuk végzett kutatás kimutatta, a lakosság 5 százaléka nem szavazna, 8 százaléka még nem tudja részt venne-e a szavazáson, három százalék pedig nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre. Szerbia  polgárainak az uniós tagsághoz azonnal az életszínvonal növekedése és a mozgásszabadság képzete társul. A lakosság 36 százalékánál az első helyen az életszínvonal szerepel, a mozgásszabadság képzete 23 százaléknál vetődik fel elsőnek, 7 százalék azonnal pénzügyi helyzete megszilárdulására és a munkalehetőségekre gondol, 2 százalék számára pedig az uniós csatlakozás a külföldi tőke hazánkba való áramlását jelenti.
A kutatás továbbá kimutatta, hogy a lakosság 7 százaléka úgy véli, hogy az Európai Unióban a legolcsóbb munkaerőt képviselnénk, 5 százalék pedig fél az Európa szabta feltételektől,  négy pedig identitásának elveszítésétől.
Logar asszony következtetése szerint a lakosság 80 százaléka pozitív képet alkotott az Unióról, 16 százaléka pedig negatívat. A lakosság többsége úgy véli továbbá, hogy Szerbia gazdasága, uniós tagként, javulna. Így a lakosság 75 százaléka vélekedik. 73 százaléka szerint az életszínvonal növekedne, 68 százaléknak pedig meggyőződése, hogy az Unióban a szociális védelem is javulna.
Arra a kérdésre, számukra és családjuk számára megfelelőbb volna-e ha Szerbia az Európai Unió tagjává válna, 68 százalék igennel válaszolt, 18 szerint minden maradna a régiben, 8 százalék szerint pedig romlana a helyzet.

 
HRW: A nem albán közösségek hátrányos megkülönböztetése Koszovó területén Nyomtatás

A szerb közösség, valamint Koszovó többi nem albán nemzetiségű lakosa továbbra is erőszaknak, megfélemlítésnek és hátrányos megkülönböztetésnek van kitéve – figyelmeztet a HRW, vagyis az emberi jogok védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet Washingtonban közzétett jelentése. A dokumentum rámutat, hogy ez különösen a foglalkoztatás és a közszolgálatokba való bejutás területén érvényesül. Felveti továbbá, hogy a kitelepítettek és a menekültek visszaköltözési folyamata továbbra is igen lassú, és semmiképpen sem nevezhető kielégítőnek. A HRW hangsúlyozza továbbá, hogy a tartománybeli igazságszolgáltatási rendszer továbbra is a hatalmi intézmények leggyöngébb pontját képezi. Szervezetlensége és hiányos tevékenysége meghiúsítja a nemzetközi közösség erőfeszítéseit, hogy érvényre juttassa a felelősség elvét, valamint feltételeket teremtsen a demokratikus és jogi mércék teljes értékű alkalmazásához.
 
Nariskin: A koszovói precedens igen veszélyes Nyomtatás

Szergej Nariskin, az orosz kormány alelnöke felhívta a figyelmet arra a kockázatra, amelyet a koszovói precedens hordoz magában, hiszen hasolnó problémákat nyithat meg több más európai országban, sőt, az orosz határ mentén is. Ezért Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Koszovó kérdését a lehető legóvatosabban kezeljék, közölte Nariskin alelnök a spanyol ABC lapnak nyilatkozva. Koszovó függetlensége következményeiről szólva az orosz vezető rámutatott,  nemcsak Szerbia számára lenne veszélyes, hanem egész Európára nézve is. Az uniós tagság egyetlen országot sem akadályoz abban, hogy Oroszországgal megállapodásokat kössön, illetve, kétoldalú kapcsolatokat ápoljon, szögezte le Nariskin úr, arra a szerb-orosz kőolaj- és gázipari együttműködési megállapodásra célozva, amelynek aláírására január 25-én került sor Moszkvában.
 
Waldner: Koszovóról a választásokat és a politikai megállapodás aláírását követően születik döntés Nyomtatás

Az Európai Uniónak Koszovó jogállásáról a szerbiai elnöki választásokat, valamint a Belgráddal való politikai megállapodás aláírását követően kellene döntenie, nyilatkozta Benita Ferrero-Waldner, uniós külpolitikai biztos. Rámutatva, hogy az átmeneti megállapodás aláírására vonatkozó Szerbiának tett ajánlat igen nagy jelentőséggel bír, Waldner asszony kiemelte, hogy az Unió országai egységesek azon értékelésükben, hogy Szerbiának minél közelebb kell kerülnie az uniós tagsághoz. Hozzáfűzve továbbá, a közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy Szerbia polgárainak legalább 70 százaléka az európai integrációra törekszik, az uniós külügyi biztos hangsúlyozta, hogy Brüsszel, az átmeneti megállapodásra vonatkozó javaslattal Szerbia népének tudomására kívánta hozni, hogy az Unióban a helye. Az osztrák diplomata nem kívánta részletezni, milyen lépéseket tervez Brüsszel Koszovó egyoldalú függetlensége kihirdetése esetében, csak annyit fűzött hozzá, hogy erről intenzív megbeszélések folynak az Unióban.
 
Továbbá...
<< Első < Előző 31 32 33 34 Következő > Utolsó >>

Eredmények 298 - 304 / 304
[ Vissza ]