72 ÉVE ÖNÖKKEL
26.12.2007. 19:39
A nemzetközi közösség úgy kívánja megdönteni a szerb államot, mint ahogyan annak idején Jugoszláviát döntötte meg, ezzel egyidejűleg pedig államot kíván kialakítani a nem létező Grúziából, és hozzácsatolni Dél-Oszétiát és Abháziát, jelentette ki Eduard Kakouti, az el nem ismert Dél-Oszétia elnöke. Az orosz RBK Daily napilapnak elmondta továbbá, hogy Grúziától eltérően, Szerbia teljesen kialakult, működő demokratikus intézményekkel rendelkező állam. Dél-Oszétia, elszakadása pillanatáig, a szovjetunióbeli Grúz köztársaságban autonóm körzet státusszal rendelkezett. A Szovjetunió széthullását követően, az 1992. januárjában megtartott népszavazáson, lakosságának csaknem 100 százaléka Dél- és Észak-Oszétia egyesülésére, valamint Oroszországhoz való csatlakozására szavazott. Ugyanaz év májusában kikiáltotta függetlenségét, a grúz erőkkel való összecsapást követően azonban, Dél-Oszétiába 1 500 fős békefenntartó erőt irányítottak.
26.12.2007. 19:35
Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel való együttműködésre illetékes Szerb Nemzeti Tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a médiák tévesen közölték Vladimir Vukčević főügyész nyilatkozatát, miszerint Ratko Mladić Szerbiában rejtőzködik. Ljajić úr hozzáfűzte még, hogy a háborús bűnök kérdésében illetékes szerb főügyész, aki egyben a hágai vádlottak tartózkodási helyének felkutatására és azok elfogására alakult akciócsoport koordinátorainak egyike is, úgy tájékoztatta, szavait tévesen értelmezték, továbbá, nem állította, hogy az operatív adatok szerint Mladić Szerbiában tartózkodik. Mi valóban úgy tevékenykedünk, mintha Ratko Mladić Szerbiában lenne, ám jelen pillanatban senki sem állíthatja, hogy hazánk területén tartózkodik-e vagy sem, jelentette ki Ljajić miniszter, miután aláírta a Szerbia és Montenegró közötti szociális biztosításra vonatkozó megállapodást. Még nem áll rendelkezésünkre elegendő meggyőző bizonyíték arról a lokációról, amelyen Ratko Mladić tartózkodik, hangsúlyozta Rasim Ljajić.
26.12.2007. 19:29
Szergej Lavrov orosz diplomáciai vezető szerint, az Egyesült Államok és néhány európai ország arra készül, hogy Koszovónak mindenáron, még a nemzetközi jog megszegése árán is, függetlenséget adjon, hangsúlyozta továbbá, hogy ebben a kérdésben Oroszországgal nem érhető el azonos álláspont. Idén a legnehezebb tárgyalások Koszovóról folytak, és e kérdésben semmiféle hasonlóság nincs a kiindulópontokban, mint például az iráni nukleáris programmal kapcsolatban, amelyben a két nagyhatalom végső célja megegyezik. A cél a tömegpusztító fegyverek terjesztésének megakadályozása és a fennálló különbség csak az alkalmazott taktikában van, ez azonban áthidalható, húzta alá a moszkvai Vremja novosztej napilapnak adott nyilatkozatában Lavrov miniszter. Ismételten hangoztatta továbbá Moszkva azon álláspontját, hogy sem Koszovó, sem Irán vagy a közel-keleti probléma egészének tekintetében szó sem lehet egyoldalú rendezésről. Emlékeztetett továbbá arra, nem hiába tartalmazza az ENSZ Alapokmánya, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsában az állandó tagok egyhangúlag hozott döntésére van szükség.
26.12.2007. 19:27
Boľidar Đelić, a szerb komány alelnöke kijelentette, semmi akadálya nincs a Szerbia és az Európai Unió közötti közeledési és csatlakozási megállapodás aláírásának. A belgrádi Večernje novosti napilapnak nyilatkozva leszögezte, országunk célja, hogy 2008. januárjáig aláírja a megállapodást. Nyilvánvaló, hogy az Szerbia stabilitásának és fejlődésének szolgálatában áll, hangsúlyozta a kormány alelnöke. Kiemelve, hogy csakis a szilárd Szerbia tudja kiharcolni területi egységének megőrzését, Đelić kormányfő-helyettes rámutatott, hogy a Koszovóra vonatkozó határozat nem mond le sem a területi egységről, sem pedig országunk európai útjától. Szerbia az európai család teljes jogú tagja, Koszovó pedig Szerbia része lesz, ez a szerb kormány vezérelve.
26.12.2007. 19:25
A szerb parlament képviselői ma vitatták meg az állami jogállási tárgyalócsoport jelentését, valamint azt a Koszovóra vonatkozó határozati tervezetet, amelyet a kormány, a képviselői frakciókbeli konzultációkat követően fogadott el. A Szerbia szuverenitásának, területi egységének és alkotmányos berendezésének védelmére vonatkozó határozat javaslata azokat a kulcsfontosságú álláspontokat tartalmazza, amelyeknek az állami szervek és más állami tényezők Szerbia szuverenitása, területi egysége és alkotmányos berendezése védelmében végzendő tevékenységének kereteit kell alkotniuk. A Szerbia által aláírandó nemzetközi megállapodásoknak, tehát az uniós közeledési és csatlakozási megállapodásnak is az ország szuverenitásának és területi egységének megőrzése szolgálatában kell állnia, áll a dokumentumban. Kiemeli továbbá, hogy Koszovónak, Szerbia összetevő részének védelme, az állami intézmények és az állam minden összetevőjének elsőrendű feladatát képezi mindaddig, amíg nem kerül elfogadásra az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozata alapján kialakított kompromisszumos megoldás. A képviselőházi ülésen jelen volt Boris Tadić köztársasági elnök és Vojislav Koštunica kormányfő, valamint több más állami vezető is.