72 ÉVE ÖNÖKKEL
27. mart 2008. 19:16
Thomas Fleiner svájci alkotmányjogi tanár, a koszovói jogállási megbeszéléseket folytató szerb tárgyalócsoport jogi tanácsadója, úgy értékelte, hogy Szerbia szempontjából sokkal jobb lenne, ha a hágai Nemzetközi Bíróságon pert indítana a déli tartománya függetlenségét elismerő államok ellen, mint ha a Bíróság véleményét az ENSZ Közgyűlése közvetítésével kérné ki, mivel követelését a tagállamok többségének támogatnia kellene. A Nemzetközi Bíróságnak benyújtott közvetlen keresettel Szerbiát a perben álló felek egyikeként, az ebből eredő jogok mindegyike megilletné. A Bíróság ezen aktusra vonatkozó véleménye kikérésével az ország valóban kiváltságos szerepet élvezne, ám nem mint a perben álló felek egyike, részletezte Fleiner úr.
Rada Trajković, a gračanicai egészségház igazgatónője azzal vádolta meg az UMNIK-ot, közvetlenül veszélyezteti a betegek jogait azzal, hogy leállította a közép-koszovói szerbek lakta területekre történő gyógyszerszállítást. Nem tudom megérteni, az UMNIK hogyan tudja eltűrni, hogy humanitárius katasztrófa alakuljon ki, jelentette ki Trajković igazgatónő. Bogoljub Stefanović, egy Lipljan melletti egészségügyi központ igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a község falusi rendelőibe még nyolc nap múltán sem jutottak el az UMNIK vámhatósága által lefoglalt gyógyszerek. A közép-koszovói, szerb lakta területek rendelőinek szánt gyógyszerek, amelyek értéke 1,6 millió dinár, továbbra is a Kosovska Mitrovica déli részén levő vámhatóságnál vannak. Mehthild Heneke UMNIK-szóvivő szerint, a gond abból adódik, hogy az importáló nem rendelkezik a koszovói gyógyszerbehozatal kérdésére illetékes ügynökség engedélyével. Az UMNIK vámhatósága megköveteli, hogy a koszovói szerb egészségügyi intézmények gyógyszerellátása az illetékes koszovói ügynökségen keresztül történjék, Belgrád azonban úgy véli, hogy elegendőek a Szerbia által kiadott bizonylatok.
A Bosznia-Hercegovinában állomásozó nemzetközi erők tagjai ma, a Szarajevó melletti Palában átkutatta azokat a lakóépületeket, amelyekben Radovan Karadľić szökésben levő hágai vádlott felesége és lánya laknak. Lefoglalásra került néhány tárgy, amelyet elemzésre utalnak, a Karadľić család tagjaival pedig informatív beszélgetést folytattak le. Senkit sem állítottak elő. Philip Treloar, az EUFOR szóvivője hangsúlyozta, a házkutatásra a hágai törvényszék utasítására, abból a célból került sor, hogy a háborús bűnök elkövetésével gyanúsított személyek elfogásához szükséges információkhoz jussanak. A szóvivő hozzáfűzte még, hogy az akció célja ezen felül, a Karadľićot támogatók hálózatára gyakorolt nyomás volt.
Azok a szerb nemzetiségű igazságügyi dolgozók, akik 1999-ig a Kosovska Mitrovica északi részén levő törvényszéken dolgoztak, ma délelőtt is összegyűltek az épület előtt, hogy folytassák tiltakozásukat, amiért nem teszik számukra lehetővé, hogy visszatérjenek munkahelyükre. Bejelentették továbbá, hogy mindaddig békés tiltakozást fognak szervezni, amíg eleget nem tesznek követeléseiknek, még annak ellenére is, hogy az UMNIK-ból eddig senki sem mutatott hajlandóságot arra, hogy szóba álljon velük. Nenad Trifunović helyettes körzeti ügyész, akit 50 kollégájával együtt március 17-én őrizetbe vettek, ismét cáfolata az UMNIK állításait, miszerint őrizetbe vételük ideje alatt a törvényszéki épületben a szerbiai belügyi szervek tagjai tartózkodtak volna. Trifunović úr úgy értékelte, hogy az UMNIK-nak és a Kfor-nak az események ilyen tolmácsolására azért van szüksége, hogy megindokolhassa, miért lépett fel túlságosan erőszakosan Kosovska Mitrovicában március 17-én.
Koszovó függetlenné válása nem jelenti az egykori JSZSZK széthullásának utolsó felvonását, éppen ellenkezőleg, a balkáni válság új korszakát nyitja meg, nyilatkozta Vlagyimir Csizov, Oroszország állandó uniós képviselője, hangsúlyozva, hogy Koszovó jogállása mindaddig meghatározatlan marad, amíg nem születik olyan megoldás, amely a nemzetközi jogi normákon alapulna. Az orosz diplomata a Vremja novosztej napilapnak adott interjúban rámutatott, hogy a nyugati diplomaták azon állításai, miszerint Koszovó függetlenné válása az egykori Jugoszlávia széthullásának utolsó felvonását jelenti vagy képmutatás vagy pedig őszinte, ám veszélyes tévedés. Csizov úr emlékeztetett továbbá arra, hogy a február 17-éig, vagyis a tartomány függetlenségének önkényes kihirdetéséig érvényben levő rendszert, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata ideiglenesként, vagyis Koszovó végleges jogállása meghatározásáig jelölte meg. Az Európai Unió Koszovóval kapcsolatos tervéről szólva Csizov úr elmondta, igen sok pontban megegyezik Martti Ahtisaari javaslatával, amelyet Szerbia elvetett és amelyet gyakorlatilag a Daytoni Békemegállapodásból másoltak át. Koszovó esetében nincs nemzetközi-jogi alapja egy hasonló terv valóra váltásának, értékelte Valgyimir Csizov.