2009-11-26

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia ma ünnepli fennállásának 168. évfordulóját. 1841. november 26-án alakult meg ugyanis a szerb írásbeliséget propagáló társaság, amelyből később a legfontosabb szerb tudományos intézmény nőtt ki. A mai ünnepi rendezvényen felszólalva Boris Tadić, Szerbia köztársasági elnöke hangsúlyozta, hogy a tudomány hozzájárulása nélkül elképzelhetetlen a minőségi állam létezése. Jelica Tapušković helyszíni jelentését adjuk közre.

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia, az SZTMA, elődjét, Mihail Obrenović fejedelem támogatásával Jovan Sterija Popović és Atanasije Nikolić alapította meg 168 évvel ezelőtt. Huszonöt évvel később megalkották a Szerb Királyi Akadémiáról szóló törvényt, ami egyben a magának az akadémiának a megalapítását is jelentette. A törvény szerint az első akadémikusokat a király nevezi ki, az új tagokat pedig maguk az akadémikusok választják. Az Akadémia első elnöke Josif Pančić lett, 1887 óta pedig az akadémikusok maguk választották az állandó és a levelező tagokat. Mai nevét 1960-ban kapta. Jelenleg 183 tagot számlál, 106 állandót és 77 levelezőt.
Boris Tadić köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy több mint 100 éves fennállása során az Akadémia, Szerbia központi tudományos intézménye arról tanúskodik, hogy a tudomány minden állam hagyományának alapját képezi és megkerülhetetlen intézménye minden országnak, amely biztosabb és jobb jövőt kíván építeni. Elmondta, hogy Szerbia a legnehezebb időkben is arra törekedett, hogy megtartsa nemzeti oktatási, művelődési és tudományos intézményeit, ezért az Akadémia a továbbiakban is élvezni fogja az állam támogatását. „ Nem vagyunk elégedettek azzal az anyagi támogatással, amelyben a tudomány jelenleg részesül, valamint azokkal a beruházásokkal, amelyek a társadalom e létfontosságú szegmentumában realizálódnak. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az élet minden területén közelítsünk az Európai Unióban érvényesülő és ható mércékhez, hogy Szerbiát a fenntartható fejlődés virágzó közösségévé, a tudás, a kompatibilis technológia, a hatékony oktatás és tudományos kutatás társadalmává változtassuk, amely azonban felismerhető kulturális identitással rendelkezik. Az Európai Unióba saját identitását megőrző társadalomként kívánunk belépni és ebben látom a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia szerepét és jelentőségét, hangsúlyozta Boris Tadić. Leszögezte, hogy az államnak kötelessége olyan feltételeket teremteni, amelyek között lehetséges a tudományos haladás. Ennek érdekében pedig kiegyensúlyozott költségvetési politikát kell kialakítania, ennek feltétele pedig az Akadémiáról szóló út törvény megalkotása.      
Beszédében elnökünk kitért az ország időszerű kérdéseire is, hangsúlyozva, hogy Szerbia akkor fogja benyújtani uniós tagjelölti kérelmét, amikor bizonyos lesz abban, hogy arra az Európai Unió gyors és kedvező választ ad. Rámutatott, hogy az ország polgárai számára a mihamarabbi uniós tagság a fontos, nem pedig a tagsághoz vezető lépések formális megtétele. Kiemelte továbbá, hogy a tagjelölti kérelem benyújtását az átmeneti kereskedelmi megállapodás zárlata feloldásának kell megelőznie. Mindaz, amit külpolitikai téren teszünk egyetlen cél, az uniós csatlakozás elérése érdekében történik, szögezte le Tadić elnök. 
Az akadémiai ünnepségen felszólalt Nikola Hajdin, az Akadémia elnöke, valamint Boľidar Đelić tudományügyi miniszter. Mindketten méltatták a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia előző években kifejtett tevékenységét.

2009-11-26

Ausztria és parlamentje minden szükséges segítséget megad Szerbiának az Európai Unió felé vezető úton, jelentette ki Barbara Prammer, az osztrák Nemzeti Tanács és a parlament alsóházának elnök asszonya. Szerbiának sikerült olyan légkört teremtenie, amelyben már csak kéznyújtásnyira van az Unióval kötött átmeneti kereskedelmi megállapodás zárlatának feloldásától, annak ellenére, hogy több olyan uniós tagország is van, amely úgy véli: Szerbia már a vízummentesítéssel is többet kapott, mint amennyire rászolgált. Sajtószemlénket Jelena Simić összeállításában közöljük.

A POLITIKA lapnak nyilatkozva Prammer asszony leszögezte, hogy Szerbia nemcsak Ausztria számára fontos partner, hanem egész Európa számára is, abból kifolyólag, hogy mindenki arra számít, hogy a térségben, amelyben Szerbia nagy befolyással rendelkezik és ezzel egyenlő arányú felelősséggel is, a dolgok jó irányba fognak haladni. „Igen természetes, hogy érdeklődést mutatunk Szerbia iránt, hiszen országunkban többek között hatalmas szerb közösség él. Az elkövetkező időszakban a két parlament közötti mélyebb és tevékenyebb együttműködés kialakításán fogunk tevékenykedni”, hangsúlyozta Prammer asszony. Az uniós csatlakozási megállapodásról szólva elmondta továbbá, személy szerint a hágai törvényszék ügyészségének pozitív jelentésére számít. A kérdésre, hogy abban az esetben, ha az Európai Tanács hamarosan életbe lépteti a Szerbiával kötött közeledési és csatlakozási megállapodást, várható-e, hogy Ausztria azt az elsők között fogja becikkelyezni, Prammer asszony megismételte az osztrák kancellár múlt heti kijelentését, miszerint Szerbia nagy előrehaladást ért el, továbbá, hogy Ausztria támogatását fogja élvezni.
Serge Brammertz hágai főügyész legújabb, és ez ideig legkedvezőbb jelentése termékeny talajra fog találni, az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás alkalmazásának lehetővé tétele, valamint országonkénti becikkelyezése pedig lehetőséget nyújt országunknak arra, hogy az év végéig benyújtsa tagjelölti kérelmét, nyilatkozta a BLIC lapnak egy szerb kormányhoz közeli forrás. A szerb vezetők tartózkodnak az arra irányuló nyilvános kijelentésektől, hogy az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás alkalmazását nyíltan ellenző, és ezzel Szerbia további uniós közeledését gátló Hollandia végre zöld fényt ad-e a Szerbiának. Maxim Verhagen holland külügyminiszter december közepére bejelentett belgrádi látogatása egy okkal több a derűlátásra, vagyis arra, hogy joggal remélhetjük: az Európai Unió december 10-i csúcsértekezletén egyhangú döntés születik a közeledési és csatlakozási megállapodás zárlatának feloldásáról.
A Szerbia déli részén élő albánok az utolsók között kapcsolódtak be a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok megalakítási folyamatába. Riza Halimi, a Demokratikus Akciópárt elnöke a POLITIKA lapnak nyilatkozva elmondta, az albán pártok folyamathoz való csatlakozásában kulcsszerepet játszott a nemzeti tanácsok kérdését rendező törvény meghozatala, amely a fenti tanácsokat nagyobb illetékességgel ruházza fel, továbbá tevékenységi körüket is pontosan rögzíti. Halimi úr kiemelte továbbá, hogy június végéig meg kell tartani a nemzeti tanácsbeli választásokat, hozzáfűzve, hogy folyamatban van a választói jegyzék összeállítása, ami előfeltétele a kialakítandó tanácsok közvetlen megválasztásának.
Az elkövetkező évben is folytatódik a polgárok és a gazdaság számára a támogatott hitelnyújtási program. Erre a célra jövőre mintegy egymilliárd eurót irányoz elő a kormány, a súlyt azonban a beruházási hitelek folyósítására helyezi, írja a VEČERNJE NOVOSTI. Már január közepén kedvező állami támogatási lehetőségek nyílnak. Ez a bankok haszonkulcs-csökkentésével válik lehetővé, nyilatkozta Mlađan Dinkić gazdasági és vidékfejlesztési miniszter.    

2009-11-26

Boris Tadić szerb államfő nem ért egyet Stjepan Mesić horvát elnök azon értékelésével, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke, Bosznia-Hercegovina szétforgácsolására törekszik, hozzáfűzve, hogy a hasonló kijelentések a térségben senki javára nem szolgálnak. Elnökünk kiemelte: senki sem oszthatja fel Bosznia-Hercegovinát, mivel abból nemcsak az országban élő népeknek, hanem a környező országok egyikének sem származna hasznuk, ez pedig szöges ellentétben áll a szerb nemzeti érdekekkel. A fentieket Boris Tadić a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia fennállása 168. évfordulója alkalmából tartott értekezleten mondta, hangsúlyozva, hogy Dodik kormányfő felelős személy, aki igen jól tudja, hogy nem ajánlatos a szerb nép érdekeivel ellentétes lépéseket tenni. Dodik úrnak azonban joga van arra, hogy Bosznia-Hercegovina egységét megőrizve, egyúttal a boszniai Szerb Köztársaság jogos érdekeiért küzdjön. Szerbia sohasem fog olyan politikai lépéseket tenni, amelyek a térség bármely országának integritását, a térség stabilitását és biztonságát veszélyeztetnék, szögezte le Tadić elnök. Egyúttal kijelentette, hogy kész Mesić elnökkel, ám a soron következő horvát elnökkel is megbeszélést folytatni a térségbeli politika minden aspektusáról. Stjepan Mesić berlini látogatása során azzal vádolta meg Milorad Dodikot, hogy Bosznia-Hercegovina szétforgácsolására törekszik.           

2009-11-26        Szerbia Nemzetközi Rádió

Szerbia akkor fogja benyújtani uniós tagjelölti kérelmét, amikor bizonyos lesz abban, hogy arra az Európai Unió gyors és kedvező választ ad, jelentette ki Boris Tadić. Szerbia köztársasági elnöke rámutatott, hogy az ország polgárai számára a mihamarabbi uniós tagság a fontos, nem pedig a tagsághoz vezető lépések formális megtétele. Kiemelte továbbá, hogy a tagjelölti kérelem benyújtását az átmeneti kereskedelmi megállapodás zárlata feloldásának kell megelőznie. Mindaz, amit külpolitikai téren teszünk egyetlen cél, az uniós csatlakozás elérése érdekében történik, szögezte le Tadić elnök a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia fennállása 168. évfordulójáról való megemlékezés alkalmával.A témáról bővebben világhálós honlapunkon tájékoztatunk. Az argentin rendőrség ma Buenos Aires külvárosában 492 kilogramm kokaint kobozott el abban a házban, amelyben szerbiai és montenegrói polgárok tartózkodtak.