72 ÉVE ÖNÖKKEL
27.01.2008.
A múlt év közepe táján kezdődött meg a Veliko Gradiste melletti Ezüst tó tisztitása, amelyaz után keletkezett, amikor három évtizeddel ezelőtt a duna egyik rukavcán gátat emeltek. Akkor még senki sem sejtette, hogy au akkor létrejött tó és környéke, jelentős idegenforgalmi hellyé válik. Jelena gligoric irását közöljük.
Rekreációs központ épitését jelentették be. Az értesülések szerint egy belgrádi magáncég ugyanis 2011-ig csaknem 50 milliós beruházást tervez e helyen, mivel meggyőződése, hogy kifizetődő lesz az idegenforgalmi- kongresszusi és rekreációs központ új projektuma. A szerb kormány a tó megtisztitására 8 millió eurót irányzott elő a a Nemzeti Beruházási Alapból (NBA). Az Ezüst tótól mintegy 50 kilométernyire, a Duna fölött magaslik Golubac város vagy erőditmény, amely Szerbia e tájának egyik látványossága.Szerbia északkeleti részén, mielőtt a Duna a Djerdapba, a legnagyobb európai kliszurába áradna be, bukkan elő Golubac város, amely ódon Golubac várról kapta nevét. Időszámitásunk kezdete előtti I. Században ugyanis a rómaiak a Duna-parton erőditmányt épitettek, aamelyben 299-ben Diokleciánusz római császár tartózkodott. A római birodalom felbomlását követően ezen a területen, amely mindig fontos geostratégiai helynek számitott, ütköztek meg különböző seregek, az ötközetek során pedig az erőditmény is rongálódott, olyannyira, hogy már nem is lehetett megjavitani, ezért aztán lerombolták, majd újat épitettek a helyén.Nem tudni pontosan mikor került erre sor, sőt azt sem, hogy azt a szerbek, bizánciak vagy éppen a magyarok épitették fel újra. Annyi azonban bizonyos, hogy első alkalommal 1335-ben, a magyar poveljama alapokmányokban Magyar Kodex? Emlitik, valamivel később pedig a török letopisima és lejegyezték, hogy Golubac város 1389-ig a szerbek kezében volt, mignem, a szerb hadsereg rigómezei vereségét követően Bajazit szultán el nem foglalta. Ez is bizonyitja a város stratégiai fontosságát.A vár szabálytalan alakú, hatalmas falak övezik, amelyek követik a terület konfigurációját. A jobb védelem miatt a falakon belül a város egységekre oszloűik, amelyeket 9, egymással falakkal kösszekötött bástyákról védelmeztek. A vár Duna partján fekvő alsó részén volt a palota, amelyet nyocszögletű torony.A Duna fölé emelkedő kőépitmény vsak egy azon 21 város közül, amely Szerbia mozgalmas történelmi múltját szimbilizálja. A golubaci vár s belgrádi Kalemgegdanhoz, vagy az újvidéki Péterváradjoz viszonyitva kicsinynek tűnik, ám látványéval ls földrajzi helyzetével vozza a nyaranta idelátogató turistákat.
Január folyamán Szerbiában sok az ünnep, így a háztartási költségvetésre igen nagy nyomás nehezedik. Mivel pedig az átlagjövedelem 400 euró körül mozog, kiegészítésére a szerbiai polgár a hitelkártyát használja fel. Habár a lakosság igen nagymértékben adósodik el, a hivatalos adatok azt mutatják, hogy egyelőre rendszeresen törleszti adósságát. Mai rovatunkat Biljana Blanusa állította össze.
Szerbia számos tranzíciós nehézséggel szembesül, ennek ellenére a lakosság az ünnepeket ünnepélyesen és gazdagon szeretné megülni, továbbá meg kívánja ajándékozni szeretteit, barátait. Az átlagjövedelem természetesen erre nem nyújt lehetőséget, mivel azonban a bankrendszer szerkezeti átalakítását követően nálunk is fizetőeszköz lett a hitelkártya, a polgárok egy mellékjövedelmi forrásra bukkantak. Ezt bizonyítja ugyanis a Szerbiai Bankok Egyesülete által közzé tett adat, hogy ez ideig több mint egymillió hitelkártya kiadását hagyta jóvá. Ez tette szükségessé a Szerb Nemzeti Bank lakossághoz intézett felhívását, hogy igen komolyan fontolja meg, milyen feltételekkel vesz fel kölcsönt. Ahogyan Radovan Jelasic, a központi bank kormányzója hangsúlyozta is, sokkal kevésbé kockázatos a dinárban, mint a devizában való eladósodás, mivel ez utóbbi ki van téve az euró vagy a svájci frank árfolyam-ingadozásainak, ez pedig kihat a kamatlábak és magának a kölcsönalapnak a módosulására is.Szerbiában azonban gondot jelent, hogy csak igen kevés bank hagy jóvá kölcsönt hazai valutában, mivel fél az árfolyam-ingadozás következményeitől, ezért minden szerződésben mindig jelen van a deviza-klauzula is. Különösen amikor lakáskölcsönről van szó, amelyből az utóbbi négy évben 32 ezret hagytak jóvá. Ez, a központi bank vezetői szerint jó, mivel a polgárok ily módon a legalapvetőbb problémáikat oldják meg, emellett pedig az építőipar további fejlesztéséhez is hozzájárulnak. A központi ban azonban hangsúlyozza, köteles felhívni a lakosság figyelmét arra is, hogy a kölcsönök euróhoz vagy svájci frankhoz való kötése miatt növekvő, dinárban fizetendő havi részletek törlesztésére számíthatnak. A Szerb Nemzeti Bank Kölcsönügyi Irodájának adatai szerint, Szerbia lakossága eddig rendszeresen törleszti adósságát. Nemrégiben közzé is tették, hogy a térségben a szerbiai lakosság a legrendszeresebb törlesztő, 98,8 százalékban egyenlíti ki adósságát. Azt is el kell mondanunk, hogy hazánk lakossága sokkal kisebb mértékben adósodott el, mint a környékbeli országoké, mi lakosonként mintegy 500 euróval tartozunk, más taranzíciós országokban ez az összeg a néhány ezret is meghaladja.
26.01.2008.
A Moszkvában aláírt kőolaj- és gázipari együttműködésről szóló megállapodás, valamint a Szerbiai Kőolajipai Közvállalat (NIS) megvásárlási feltételeiről aláírt jegyzőkönyv Szerbia számára teljes energiaellátási biztonságot szavatol. A fenti dokumentumok megerősítik, hogy a Déli Áramlat elnevezésű fő gázvezeték Szerbia területén át fog haladni, továbbá, hogy a Bánátban gáztároló fog épülni, emellett pedig szavatolja a nemzeti kőolajipari vállalat privatizációját és korszerűsítését.Zorica Mijušković munkatársnőnk cikkét közöljük.Az energetikai megállapodás aláírása nagy jelentőségű Szerbia és Oroszország számára egyaránt, értékelte Vlagyimir Putyin orosz elnök. Véleménye szerint továbbá, a két ország politikai és gazdasági kapcsolatai állandóan felfelé ívelnek, hiszen az utóbbi hat évben a két ország közötti árucsere hatszorosára nőtt. Putyin elnök azon várakozásának adott hangot, hogy a mai esemény különösen a két ország gazdasági együttműködését fogja tovább ösztönözni. Boris Tadić köztársasági elnök, a szerbiai küldöttség vezetője, ez alkalomból azt hangsúlyozta, hogy az aláírt dokumentumok a két ország stratégiai partnerségét pecsételik meg, kiemelve, hogy a kölcsönös árucsere-forgalom értéke tavaly elérte a 2,7 milliárd dollárt. Vojislav Koštunica miniszterelnök azt szögezte le, hogy az ország energiaellátási szilárdsága mellett, a most aláírt megállapodás, hozzá fog járulni a belföldi foglalkoztatottság növeléséhez, közvetve pedig más tevékenységekre is ki fog hatni, mindenekelőtt az építőiparra.A kőolaj- és gázipari együttműködésről ma aláírt megállapodás Szerbiának vezető szerepet szavatol az energiaellátás terén, ezzel pedig jelentősen fejlődni fog gazdasága is. Azzal, hogy a fő gázvezeték területén át fog haladni, gázellátása nem függ majd a Magyarországon keresztüli gázszállítástól, továbbá a szolgáltatás különösen téli időszakban gyakori akadozásától. A tervek szerint magának a gázvezetéknek és a bánáti gáztárolónak az építése csaknem 1,5 milliárd euróba fog kerülni. Ez egyben megnyitja az utat a további közvetlen külföldi beruházások, valamint tőkebeáramlás előtt.A szerb kőolajipar privatizációjával kapcsolatos részleteket külön jegyzőkönyv rögzíti. Az orosz Gasprom óriásvállalat a NIS feletti ellenőrzést szavatoló akciócsomagra 400 millió eurót különített el, azzal, hogy az elkövetkező négy évben még további 500 millió eurós beruházást fog tenni.A Szerbia és Oroszország között ma aláírt megállapodás keretként szolgál a két állam közötti további projektumokhoz, mivel az elkövetkező hónapokban kerül majd sor az egyenkénti megállapodások aláírására, amelyek pontosan meg fogják határozni a Déli Áramlat Szerbián át vezető útirányát és kapacitását. Egyelőre arról állapodtak meg, hogy a vezeték Oroszországból, a Fekete-tengeren át, Bulgáriáig halad. A szerb területen haladó vezeték legalacsonyabb évi áteresztő képessége tízmilliárd köbméter gáz lenne, ez pedig ötször nagyobb országunk jelenlegi évi fogyasztásánál. A bejelentett kapacitásnövelés pedig lehetőséget teremt ahhoz, hogy Szerbia nagyobb jövedelemhez jusson a tranzidíjból.
Az elnökválasztás február 3-án tartandó második fordulóján Tomislav Nikolić, a Szerb Radikális Párt 39,99 százalék szavazatot szerzett jelöltje, valamint Boris Tadić vesz részt, aki a Demokrata Párt jelöltjeként 35,39 a szavazatok százalékát szerezte meg január 20-án, tette közzé a Köztársasági Választási Bizottság. A közvélemény figyelmét e héten, az elnökválasztáson kívül a szerb és az orosz kormány között aláírt kőolaj- és gázipari együttműködési megállapodás vonta magára. A szerbiai események e heti körképét Djuro Malobabić állította össze.A Szerbiai Demokrata Párt és Új Szerbia koalíció, amely a Demokrata Párttal és a G17Plusszal együtt kormánykoalíciót alkot, támogatását ajánlotta fel Boris Tadić elnökjelöltnek, azzal a feltétellel, hogy a már parafált uniós közeledési és csatlakozási megállapodást nyilvánítsa semmissé, ha az Európai Unió úgy dönt, saját missziót irányít Koszovóba. Boris Tadić a javaslatot azonnal elvetette, mivel feltételszabásnak tartja, az SZDP és az ÚSZ pedig azt, hogy Tadic elnök elutasította a koalíciós megállapodáshoz szánt függelékjavaslatot, a támogatás elutasításának fogta fel. Az elemzők értékelése szerint, február harmadikáig, vagyis a választások második fordulójáig még van idő megegyezésre jutni, különösen pedig a Szerbia és Oroszország közötti energetikai együttműködési megállapodás aláírását követően. Az említett megállapodást pénteken, 25-én írták alá Moszkvában a szerb és az orosz legfelsőbb állami vezetés, tehát Vlagyimir Putyin orosz elnök, Boris Tadić szerb köztársasági elnök és Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök jelenlétében. Aláírója, a szerb kormány nevében, Velimir Ilić nagyberuházási miniszter, az orosz föderáció nevében pedig Viktor Hrisztenko ipari és energiaügyi miniszter volt. A megállapodás egyebek között előirányozza, hogy a szerb kormány az orosz Gaspromnak 400 millió euróért eladja a NIS részvényeinek 51 százalékát, azzal a megkötéssel, hogy az, az elkövetkező négy évben legalább 500 millió eurós beruházást fog végrehajtani az említett iparágban. Az Oroszországgal kötött energetikai megállapodással Szerbia gázszállító fővezetékhez jut, ez pedig kivételes jelentőségű lesz az állam gazdasági stabilitásának megteremtésében, jelentette ki újságírók előtt Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök, miután a szerb kormány elfogadta a megállapodás szövegét.A megállapodás aláírásához eljutni nem volt könnyű feladat, mivel a szerb kormány G17Plusz-beli tagjai ellenezték. Mladjan Dinkić, a párt vezetője, egyébként területfejlesztési miniszter, úgy vélte, hogy a NIS részvényeinek ára túl alacsony. Megismételte továbbá, hogy tartózkodó álláspontra helyezkedik a Szerb Kőolaj- és Gázipar Vállalat eladásával kapcsolatban, a gázvezetékkel kapcsolatos megállapodást azonban helyénvalónak tartja. A végső döntés a szerb parlament kezében van, amelynek ratifikálnia kell a megállapodást.Moszkvai tartózkodása során a szerb elnök és miniszterelnök megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A megbeszélés során elkerülhetetlenül felmerült Koszovó kérdése is. A megbeszélést követően az orosz elnök kijelentette, Oroszország kategorikusan ellenzi Koszovó függetlenségének egyoldalú kihirdetését, mivel negatív következményekkel járna a nemzetközi jogra, a Balkánra és az egész világra. Boris Tadić hangsúlyozta, hogy Szerbia sohasem fog lemondani Koszovóval kapcsolatos jogos érdekeiről. Vojislav Koštunica pedig úgy értékelte, hogy Oroszország és Szerbia, országunk területi épsége és szuverenitása védelmére folytatott együttes politikájával, a nemzetközi jog és a rendszer alapjait védelmezi.