72 ÉVE ÖNÖKKEL
26. april 2008. 18:24
A schengeni vízum eltörléséhez vezető út, Szerbia polgárai számára, négy területbe felölelt feltételek teljesítésén át vezet, áll abban a menetrendben, amelyet Jacques Baró, az Európai Bizottság alelnöke fog Belgrádban, május 7-én, a szerb hatalom képviselői elé terjeszteni. A dokumentum, amelybe a Tanjug Hírügynökség betekintést nyert, azokat a konkrét intézkedéseket fogalmazza meg, amelyeket Szerbiának be kell vezetnie ahhoz, hogy polgárai vízum nélkül utazhassanak az Unió országaiba. Ha Belgrád elfogadja a platformot, a megbeszélések azonnal megkezdődhetnek, a cél pedig az, hogy országunk 2009. során minden feltételnek eleget tegyen.
Boris Tadić, Szerbia elnöke, az Európai Szerbia választási lista vezetője, ma kijelentette, hogy az Európai Unióhoz való közeledés folytatásával Szerbia, földrajzi helyzetének köszönhetően, a térség gazdasági központjává válhatna. Amikor azt mondom, hogy az Európai Unióhoz kívánunk csatlakozni, nemcsak a jobb életminőség elérése miatt fontos, hanem jogos nemzeti törekvés annak érdekében, hogy nemzetünk egy államban élhessen. Ennek elérésére pedig a leggyorsabb és legtörvényesebb mód az uniós csatlakozás, hangsúlyozta Tadić elnök. Véleménye szerint, mindazok, akik kétségbe vonják Szerbia uniós közeledésének sürgősségét, felelőtlenül viszonyulnak Szerbia, valamint a térségben élő minden szerb személy nemzeti érdekeihez. Milyen nemzeti politika az, amely megengedi, hogy nemzetünk számottevő, környező államokban élő része közeledjen az Európai Unióhoz, mi pedig távolodjunk... Az egyetlen módja annak, hogy Koszovó, a horvátországi, a bosznia-hercegovinai, valamint a montenegrói szerbek ne távolodjanak el tőlünk, az, hogy az Európai Unióhoz közeledjünk, szögezte le Boris Tadić. A szerb kormány egyhangúlag hozott döntést és hatalmazta fel Boľidar Đelić miniszterelnök-helyettest, hogy nevében aláírja az uniós közeledési és csatlakozási megállapodást, ezért ezen, esetleg, csak a kormány változtathat. A kormányfőnek nincs felhatalmazása arra, hogy önállóan változtasson a kormány döntésein, hangsúlyozta Tadić elnök.
Az ENSZ vizsgálóbírói csoportja, Francis Sekandi ugandai jogász vezetésével Prištinába utazik, hogy vizsgálatot indítson azoknak a körülményeknek és eseményeknek a kivizsgálására, amelyek március 17-én Koszovó északi részén erőszakhullám kialakulásához vezettek, amelynek egy halálos áldozata volt, továbbá több tíz sebesültje, erősítették meg a Tanjug Hírügynökségnek az ENSZ New York-i székházában. Sekandi úr vizsgálócsoportjába az ENSZ-békemissziós osztályának (DPKO) három képviselője tartozik. A csoport már e hétvégen megkezdi a munkát, majd Kosovska Mitrovicába látogat, ezt követően pedig, május 5-én érkezik a szerb fővárosba, ahol két napot tölt. Az UMNIK-rendőrség ugyanis március 17-én, a Kosovska Mitrovica-i törvényszéki épületben őrizetbe vett 32 szerb polgárt, ami nagy felháborodást váltott ki a városban, amelyben, a tartomány függetlenségének február 17-ei kihirdetését követően, már különben is feszült volt a helyzet.Az ezt követően kialakult összetűzések során a nemzetközi erők kötelékéből hetvenen sebesültek meg, és a szerb sebesültek száma is hasonlóan nagy volt.
Vojislav Koštunica szerb ügyvezető kormányfő szerint, bárki, aki Szerbia nevében aláírná az uniós közeledési és csatlakozási megállapodást, bűnrészességet vállalna a dokumentum céljának valóra váltásában, vagyis Szerbia szétrombolásában és Koszovó függetlenségének elismerésében. A kormányfő meggyőződése, Szerbia minden polgára számára világossá vált immár, hogy elkendőzik a dolgokat, továbbá, hogy valami komolyan nincs rendben, ahogyan ő nevezte, azzal a Solana-megállapodással, amelyet aláírásra kínálnak fel. Olli Rehn, valamint az unió több más tisztségviselőjének kijelentései arra mutatnak, hogy a Solana-megállapodás aláírásának csak egy célja van, az, hogy holnap megerősítse, Szerbia elismerte a koszovói bábállamot. Soha senki nem írhatja alá a Solana-megállapodást, mert az Szerbia-ellenes, figyelmeztetett Vojislav Koštunica a Tanjug Hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
26. april 2008. 18:23
Carla del Ponte volt hágai főügyész beleegyezett, hogy találkozzon azokkal a szerb ügyészekkel és bírákkal, akik az elrabolt koszovói szerbek szerveivel való kereskedelem ügyében folytatnak vizsgálatot, jelentette be Vladimir Vukčvić, a háborús bűntettek kivizsgálására illetékes szerb ügyész. A Blic napilapnak nyilatkozva az ügyész leszögezte, a találkozóra július végén Monacóban vagy pedig szeptemberben Belgrádban kerülhetne sor. Arra a kérdésre, hogy sikerül-e megtudnia, ki állította le a szervkereskedelem ügyének kivizsgálását, valamint jelenleg milyen nehézségekbe ütközik az ezzel kapcsolatos nyomozás, az ügyész azt válaszolta, hogy az ügyészség rendelkezésére álló értesülések szerint, nyilvánvalónak látszik, hogy az UMNIK nem működött kielégítően. Tudjuk, hogy volt ilyen irányú vizsgálat, továbbá azt is tudjuk, hogy az UMNIK egyik tisztségviselője Dél-Amerikába szökött a témával kapcsolatos bűnvádi feljelentések elől, mondta el Vukčević ügyész. Most igen sok kérdés világosnak tűnik, előzetes bűnvádi eljárás indult, kapcsolatba léptünk az albániai ügyészséggel, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt Szervezettel.