72 ÉVE ÖNÖKKEL
27. 7. 2.008.
Jan Marinus Virzma, az Európa-parlament holland képviselője kijelentette: Szerbiának a hágai törvényszékkel való maradéktalan együttműködésének szimbóluma Ratko Mladic, a Szerb Köztársaság Katonasága egykori parancsnokának a letartóztatása lesz. Virzma az újvidéki ’Dnevnik’ napilapnak adott interjújában elmondta, hogy ’Hollandia nem kész kompromisszumos megoldásra Mladic esetében.’ Hozzátette, hogy a szó szoros értelmében, Szerzs Brammerc, hágai főközvádló dönti el azt, milyen mértékben működik együtt Szerbia a hágai bírósággal, azonban, ’Politikai értelemben’ az Ratko Mladic letartóztatását jelenti.
Mirko Cvetkovic, szerb kormányfő, Szalcburgban ma részt vett a Délkelet-Európa-i országok kormányfőinek nem formális értekezletén. Ez a szerb kormányfő első külföldi útja hivatalba lépése óta. Cvetkovic hivatlbeli kollégáival: a crnagorai, horvát, macedón, moldáv, román, bosznia-hercegovinai és albán kormányfővel tárgyalt a térségbe való befektetésekről, különösen az energetika és a szállítás terén, valamint az éghajlati változásokról.
26. 7. 2008.
A szerb elnök, Radovan Karadzic, hágai vádlott letartáztatása után, számos fenyegetést kapott, főleg internet útján – erősítették meg ma a Tanjug hírügynökségnek az elnök kabinettjében. A fenyegetések július 22-ikén kezdtek érkezni, egy nappal Karadzic letartóztatása után, s továbbra is érkeznek Tadic elnök honlapi címére, illetve sajtószolgálatának a címére. Az elnök kabinettjében nem akarták kommentálni a fenyegetéseket, csak annyit mondtak, hogy minden üzenetet átadtak az illetékes állami szerveknek. Az üzenetekbe való betekintésekbe, melyekben leginkább az áll, hogy Tadic áruló, s hogy halál fia, látható, hogy többségük Szerbiából és a Szerb Köztársaságból érkezett. Egyeseket aláírták, de nehéz megmondani, az aláírt név a szerző valódi neve-e?
26. 07. 2008.
Radovan Karadzicnak, a Szerb Köztársaság egykori elnökének letartóztatása, aki a világ egyik legkeresettebb embere volt, Szerbiában és külföldön is számos reagálást váltott ki. A médiák egész héten a hágai vádlottal foglalkoztak, így háttérbe kerültek a többi témák, mint pl: a Polgári Misszió új vezetőjének belgrádi látogatása, valamint a szerb kormány egyöntetű határozata, hogy visszaküldi azokat a nagyköveteket, aki az Európai Únió tagországaiból lettek annak idején hazarendelve, mert azok elismerték Koszovó és Metohia önálóságát.
Radovan Karadzicot július 21-ikén este, Belgrádban tartóztatták le. Ő, Ratko Mladic és Goran Hadzic mellett, a harmadik hágai vádlott, aki kiadását Hága feltételként szabta meg Szerbiának az Európai Únióhoz való csatlakozásához. A parlamenti pártok többsége üdvözölte Karadzic letartóztatását, mint egy nagy lépést, amely Szerbiát közelebb hozta az Únióhoz, mert a hágai törvényszékkel való maradéktalan együttműködés az előfeltétele annak, hogy hatályba lépjen a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás. A Szerb Radikális Párt, a legnagyobb ellenzéki párt, elítélte a Szerb Köztársaság első elnökének a letartóztatását, s megismételte jól ismert álláspontját, hogy Karadzic hős, a szerb nép harcának a szimbóluma, aki Bosznia és Hercegovinában megérte az etnikai tisztogatást.
A szerbiai újságok, nap mint nap, újabb adatokat közölnek Karadzic életéből, amióta visszavonult tisztségéből. Ezek a részletek filmbeli forgatókönyvekre hasonlítanak, mert új identitást vett fel, Dragan Dabic névre szóló személyazonossági igazolvánnyal rendelkezett, alternatív gyógykezeléssel foglalkozott, s bebizonyította azt a feltevést, hogy legkönnyebb eltűnni a legnagyobb tömegben. Amikor elcsendesült az első meglepetés, a kérdések sokasága vetődött fel: Ki segítette Karadzicot abban, hogy hamis útlevélhez jusson, illetve kik voltak segítőtársai az elmult 13 évben.
A hágai vádírat Karadzicot genocídiummal, likvidációkkal, deportációkkal, nem humánus bánásmóddal és más bűntettel vádolja, melyeket a Bosznia és Hercegovina-i háborúban követett el. A Hága-i Nemzetközi Büntető Bíróság Karadzic ellen adta ki a legsúlyosabb vádíratot, mert belefoglalta Szarajevó bekerítését és gránátozását, amikor sok civil esett áldozatul, valamint terheli az 1.995-ben, Szerbrenicában elkövetett mészárlásért, melyet ez a törvényszék genocídiumnak minősített.
A Szerbiai Kormány csütörtöki ülésén nem volt szó Radovan Karadzic letartóztatásáról, mivel ez a kérdés az állami szervek hatáskörébe tartozik, valamint azért, hogy tiszteletben tartsa a hazai törvényhozást valamint Szerbia nemzetközi kötelezettségét. A kormány csütörtökön döntést hozott arról, hogy visszaküldi szolgálatukba azokat a szerb nagyköveteket, akiket az Európai Únió tagországaiból hívott vissza annak idején, amikor egyes európai országok elismerték Koszovó és Metohia önálóságát. Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője előzőleg megmagyarázta, hogy a szerb kormány ezen dötése összhangban van az alapfontossággal: Az Európai Únióhoz való közeledéshez, valamint az ország területi integritásának a megőrzéséhez, illetve azzal a törekvéssel, hogy Koszovó Szerbia keretein belül maradjon. Arra a kérdésre, miért nem küldi vissza a kormány azokat a nagyköveteket is, melyek országai nem tartoznak az Európai Únióba, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy Szerbiának nem szabad olyan jelzést küldenie, melyet úgy is lehet értelmezni, hogy eláll az ország szuverenitásának és területi egységének a megőrzésétől.
Lamberto Zannier, a Polgári Misszió új vezetője, tisztségébe való lépése óta, először látogatott Belgrádba, Vuk Jeremic, szerb külügyminiszter meghívására. Jeremic-tyel, valamint Goran Bogdanovic-tyal, a Koszovó és Metohiával Foglalkozó Miniszterrel folytatott megbeszélésén megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a nemzetközi misszió koszovói küldetéséről – közölték a szerb külügyminisztériumban. A szerb tisztségviselők megismételték a Szerbiai Kormány állásfoglalását, hogy a civil küldetés átszervezése csak a rezolúció 1.244-es szakaszával összhangban történhet. Jeremic és Bogdanovic még egyszer kifejezte elégedetlensését az ENSZ-főtitkár egyoldalú lépése miatt, aki megpróbálja megváltoztatni a a Polgári Misszió illetékességét a Biztonsági Tanács határozata nélkül.
A vajdasági obedi-barát két évtizeddel ezelőtt jegyezték be a madár-élőhelyek nemzetközi jegyzékébe. Idén tavasszal a tartományi kormány e természetes rezervátum ökorendszerének újjáélesztését célzó projektum kidolgozását kezdeményezte. Jelena Gligorić mai írása ezzel a témával foglalkozik.
Két évszázaddal ezelőtt az obedi-barát madárparadicsomként emlegették. Ismert ornitológiai rezervátum volt akkor, ma pedig különleges természetes rezervátum, amely Belgrádtól ötven kilométerre, Szerémség északi részén, 12 hektáron terül el. A Száva folyó menti mocsaras-erdős sáv alkotja, amelynek legnagyobb értékét, a természetvédők szerint, bararendszere, mocsári növényzete, vizes rétjei és erdői alkotják, amelyekben néhány, már kiveszőben levő faj található. A bara medrét, jellegzetes formája miatt, patkósnak nevezik. Valamivel hosszabb 13 kilométernél, mintegy 750 méter széles és átlagmélysége 2-2,5 méter. Az obedi-bara a Száva folyó régi medrében keletkezett. Nevét az Obeda kolostorról kapta, amelynek közelében középkori város maradványaira bukkantak. Ez a terület azon ritka megőrzött árterületi rétek közé tartozik, amelyeken évszázados tölgyek és mocsári madarak telepei találhatók. Március végén, amikor minden kizöldül és virágba borul, az obedi-barára, fészekrakásra, fióka-költésre, visszatérnek a költöző madarak. Őszre, mire ismét útra kell kelniük, már több százezren vannak. A természetbarátok szerint ebben az időszakban itt mintegy 220 különféle faj található, amelynek fele természeti ritkaságnak számít. A legnépesebb a kócsagok kolóniája, amelyről már a XIX. században megjelennek az első tudományos adatok. A madárles kedvelőin kívül szívesen látogatnak ide a horgászok is, hiszen a barában több mint 17 halfajta található. A bara 1874-ben különleges védett rezervátummá vált. A világ e természeti ritkaság fennmaradására szavazott, tehát most rajtunk áll, hogy megőrizzük, egyúttal azonban lehetővé tegyük az idelátogatóknak, tekintet nélkül arra, hogy turisták-e vagy művészek, hogy élvezzék szépségeit.