25.01.08.

Koszovó jogállásának rendezési folyamatában a status quo arra enged következtetni, hogy a tézis, amely szerint Koszovóban a lakosság többsége albán, s ezért Szerbiának le kell mondania területe egy részéről, mégsem eléggé erős érv, annak ellenére, hogy a déli szerb tartomány függetlensége mellett voksolók lépten-nyomon erre hivatkoznak. A Biztonsági Tanács január közepén megtartott ülésén tanúsitott deffanziv amerikai magatartás is arra enged következtetni, hogy a koszovói jogállási tárgyalások folytatása, amelyre egyébként Belgrád törekszik, még mindig a kompromisszumos megoldás elérésének lehetőségének számit. Minden más megoldás, hangsúlyozza az elemzők többsége, a nemzetközi jog durva megsértése lenne és újra a Balkán destabilizációjához vezetne. E véleményen van stúdiónk vendége Radoslav Gaćinović, a Politikai Tudományok Intézetének professzora is, aki elmondta, Koszovó függetlenségének egyoldalú elismerése - a belgrádi hatalom és a nemzetközi jog megkerülésével -, nem lenne más, mint egy szuverén állam területének elragadása. A professzorral Ivana Subašić munkatársnőnk beszélgetett.
Radoslav Gaćinović meggyőződése, hogy a szerb kormány Koszovó megőrzésére irányuló erőfeszitései eredménnyel járnak, mivel számos történelmi, kulturális, politikai és nemzetközi-jogi érv áll Belgrád mellett.
Gaćinović professzor emlékeztet arra is, hogy a szerbek a mai Koszovó területén a bizánci birodalom idején, tehát a VII. században telepedtek itt le. A IX. és XI. század között alakul ki helyi hatalmuk a Nemanjić dinasztia hatalomra kerülésével. 
Az 1455-ben, tehát török uralom alatt végzett népszámlálás adatai azt mutatják, hogy az emlitett területen leginkább szerbek laktak, az albánok csak 2-3 százalékban voltak jelen. Számos világhirnévnek örvendő etnológus, közöttük Josef Müller, valamint a francia Gaston Gravier is tanúsitja, hogy a szerbek a XIX. században, valamint a XX. század első felében 61 százalékban többségi lakosságnak számitottak Koszovóban. Az első prizreni liga megtartása, vagyis 1878. óta, amikor is első alkalommal határozták meg a nagy albán állam kialakitásának stratégiáját és céljait, a szerbeket tömegesen űzték el Koszovóból. A történelmi dokumentumok elemzésével megállapitható, hogy a régi Szerbia, vagyis a mai Koszovó területéről, az utóbbi három évszázadban csaknem egymillió 150 ezer szerbet űztek ki, mintegy 200 ezert megöltek és csaknem 200 ezret muzulmán hitre téritettek át, emeli ki Radoslav Gaćinović.
Emellett még ki kell emelni, hogy Koszovó a szerb szellemiség és kultúra bölcsője. A XIX. és XX. századi tudományos kutatások megállapitották, hogy a déli szerb tartományban 162 kivételes kulturális jelentőségű létesitmény van, 500-at pedig kulturális emlékként tartanak nyilván.
Politikai-jogi szempontból szintén minden érv a szerb oldal mellett szól, mivel Koszovó területén sohasem léteztek az albán államiság elemei. A szomszédos országokkal kialakitott határokat nem Szerbia, hanem a nemzetközi közösség határozta meg, mégpedig a lakosság etnikai összetétele és a török dokumentumok alapján. Ezeket a határokat az 1913-ban megtartott londoni értekezleten határozták meg, majd pedig, revizionálva, 1926. július 26-án megerősitették. Mindezek alapján, állapitja meg Radoslav Gaćinović, Szerbiának alkotmányos és történelmi joga van Koszovóra, mivel az ősibb az etnikai jognál. Belgrád mellett áll  a nemzetközi jog is, mivel  az ENSZ  Alapokmánya tiltja a független államok területrészeinek leválasztását.

25. 1. 2.008.        18,15

Zoran Loncar, Szerbiai Oktatásügyi Miniszter kijelentette: az Európai Únión áll, hogy válasszon – vagy aláírja Szerbiával a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodást, vagy pedig küldetést indít Kosovo és Metohiába. Kosovska Motrovicán Loncar elmondta, hogy az ilyen küldetés célja az önáló kosovói állam megteremtése lenne. A Szerbiai Képviselőház akkor köteles lenne megsemmisíteni az Únióval kötendő Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodást, mert ellenkező esetben, Szerbia közvetlenül elismerné Kosovo és Metohia önálóságát. A miniszter leszögezte, hogy a szerb kormány még határozottabb harcot vív majd a nemzetközi jogszabályok megvédéséért, s tovább keresi a kompromisszumos megoldás lehetőségét.

25. 1. 2.008.         18,00

Slobodan Samardzic, Kosovo és Metohiával Foglalkozó szerb miniszter kijelentette, hogy az amerikai külügyminisztérium terve Kosovo önálóságáról példa, hogyan vezeti erőszakkal a nemzetközi politikát, s példa arra, hogy az Európai Únió, sajnos, e játék része lesz. Sajtóértekezleten Samardzic elmondta, hogy látja, miként kényszeríti Amerika az EU tagországait arra, hogy sértsék meg a nemzetközi jogot, azt, hogy Szerbia áldozat, s reagálnia kell. Az EU beleeggyezik abba, hogy eszköz legyen Amerika kezében, akárcsak Szlovénia, aki elnököl e szervezetben. Samardzic kiemelte, hogy a Szerbiai Képviselőház rezolúciója nagyon érthetően felhívja a kormányt arra, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket, vizsgálja felül viszonyait az EU tagállamaival abban az esetben, ha azok egyoldalúan elismerik Kosovo önálóságát.