25.04.2008.

A szerbiai villanygazdaság 2015-ig terjedő fejlesztési tervének valóra váltásához kilenc milliárdnyi új beruházási projektumra van szükség, jelentette ki Vladimir Djordjević igazgató. Bejelentette továbbá, hogy ebben az orosz, amerikai –kanadai valamint az európai, mindenekelőtt cseh, német és francia tőke is részt fog vállalni. Az említett országok cégei ugyanis érdeklődést mutattak a szerb villanygazdasággal való stratégiai partneri viszony kialakítására. Zorica Mijušković összeállítását közöljük.
A hazai villanygazdaság három legambiciózusabb és egyben leghasznosabb beruházási projektuma a következő: A Nikola Tesla B hőerőmű harmadik, 700 megawattos, részének felépítése a Belgrád közelében levő Obrenovacon, valamint a Kolubara B hőerőmű még két, egyenként 350 megawattos blokkjának építése. Ez ideig 16 külföldi cég fejezte ki készségét a két hőerőmű építésre kiírt tenderen való részvételre.
Nemrégiben az orosz INTER RAO cég is jegyzőkönyvet írt alá a szerb villanygazdasági vállalattal, amely új hő- és vízerőművek építését foglalja magánban, továbbá pedig harmadik országok piacán való együttes fellépést. Az aláírt dokumentum nem foglalkozik a szerb villanygazdaság privatizációjával, ez pedig azt jelenti, hogy az INTER RAO-val született megállapodás nem veszélyezteti az obrenacavi hőerőmű kiépítésére való tender kiírását, jelentette ki Vladimir Djordjević, az SZVG vezérigazgatója. A szerbiai stratégiai villanygazdasági létesítmények építésének tekintetében az oroszok, más cégekhez viszonyítva, ezzel nem kapnak exkluzív jogot, hangsúlyozza Djordjević úr.
Az SZVG-vel való együttműködési megállapodás aláírásával Oroszország folytatta a szerbiai energiaszektorra irányuló offenzíváját. Jevgenyíj Dod, az INTER RAO vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy cége kész mintegy kétmilliárd euró értékű beruházást eszközölni a szerbiai új villanyenergia-ipari létesítmények építésébe. Két hónapon belül fogják a szerb villanygazdasági vállalat elé terjeszteni azokat a projektumokat, amelyeknek realizálásában érdekeltek. Az orosz monopolista áramkiviteli és -behozatali stratégiához hozzátartozik az üzlet földrajzi bővítése is, ebben a tervben pedig a Balkán elsődleges helyet foglal el.
Az obrenavaci hőerőmű kiépítési projektumának realizálása már a következő évben megkezdődhetne, költsége pedig mintegy kétmilliárd euró lenne. Egyelőre azonban az egyetlen bizonyos dolog az, hogy a szerbiai villanygazdaság és a Boszniai Szerb Köztársaság villanygazdasági vállalata együttesen fogja felépíteni a drinai Buk - Bijela Vízerőművet, mivel a szerb kormány hozzájárult a projektum realizálásához. Az erőmű 150 megawattos lesz, a szakemberek szerint építési költsége legalább 200 millió eurót tesz ki. Szerbia ezzel jelentősen javítaná villanyellátási helyzetét és csökkenthetné az árambehozatalt, ami jelenleg igencsak megterheli a lakossági költségvetést.
Hamarosan lehetőség nyílik még egy igen fontos külföldi beruházásra szerbiai energiagazdaságában. A Lim folyón két vízerőmű építését tervezik, amelyet az amerikai – kanadai REV(Reneveble Energy Ventures)  korporáció finanszírozna. A cég tervei szerint Sandľakban négy év alatt megépülhetne két vízerőmű, a Brodarevo 1 és 2, mindkettő egyenként 25 megawattos lenne. Évi 90 millió kilowattóra elektromos energia előállítását tennék lehetővé.  A beruházás összértéke 90 millió euró, továbbá ez lenne az első korszerű vízerőmű, amelyet egy külföldi cég építene hazánkban.    

25.04.2008.

Az utóbbi évtizedekben mind többen látogatnak a hétvégeken a szerbiai városi kirándulóhelyekre. A belgrádiak általában a helyi vagy a fővárostól órányi kocsikázással elérhető kirándulóhelyeken kerestek menedéket a város zajától. Május elsején a Košutnjak erdőben majálisoztak, ahol a családdal és barátokkal együtt csaknem az egész napot eltöltötték. Hosszú szünet után a belgrádi kirándulóhelyek ismét reneszánszukat élik. Jelena Gligorić írását közöljük.
Idegenforgalmi úti célként Belgrád leginkább üzleti utak, kongresszusok, kiállítások alkalmából jön leginkább számításba, ám nem elhanyagolható azoknak az idelátogatóknak a száma sem, akik azért jönnek, hogy a város kulturális-történelmi látnivalóival ismerkedjenek meg. A kirándulóhely-ajánlatokban jelentős helyet foglal el hét peremvárosi község: Surčin, Obrenovac, Lazarevac, Barajevo, Sopot, Mladenovac és Grocka.
A leghosszabb hagyománnyal, e téren, Grocka, az Avala és a Kosmaj hegy rendelkezik. Néhány évvel ezelőtt, a Kosmajon, több európai országból, tőketársítással megépült a Babe Country Club, valóságos pihenőparadicsom, amely két nyitott medencével, sportterekkel és sporthorgászatra alkalmas tóval rendelkezik. A szálloda kiépítése mintha elindított volna valamit, hiszen ezt követően Surčinban, a város legfiatalabb községében, szerződést írtak alá egy 300 hektáros golf-komplexum építésére, amelynek beruházója három cég, egy osztrák, egy izraeli és egy USA-beli. A 18-lyukas pálya mellett, amely a Száva mentén húzódik, szállodák, rezidenciák, valamint mesterséges tó építését tervezik, amelyek az elkövetkező tíz évben az Oázis-komplexum teljes turisztikai kínálatát fogják alkotni. Surčin lesz egyébként a hajózási turizmus központja, mivel máris megkezdődött a Száva partján néhány kikötő építése.
Grocka, községként és kirándulóhelyként is, sokkal nagyobb hagyománnyal rendelkezik, elsősorban az ún. hétvégiseknek köszönhetően, ahogyan sokáig nevezték azokat a belgrádiakat, akik itt hétvégi házat építettek. Ez szőlő- és gyümölcstermesztő terület a Duna mentén, valamint kedvenc horgászhely. Természetesen, mások számára is érdekes lehet, hiszen archeológiai lelőhelyein neolitkori emlékek találhatók.
A barajevói archeológiai lelőhelyen igen sok régi pénzérmére és fegyverre bukkantak, amelyeket az ikonok mellett, Vranić falu egyházi kincstárában őriznek. Itt található a XVIII. századbeli ún. fatemplom is. Ugyanebből az időszakból ered az Obrenovac községbeli szent hely is. Obrenovac egyébként arról az erdőről is ismert, amelyben egy ún. egészség-ösvény kanyarog le egészen a rendezett strandig.
A belgrádi kirándulóhelyek sokféleségéről szóló történet nem lenne teljes, ha nem említenénk meg Mladenovac községet, amelynek központjában található a Selters gyógyfürdő, Szerbia egyik természetes gyógyhelye. Egyaránt érkeznek ide az izületi fájdalmakra panaszkodó vagy csak egyszerűen pihenni vágyó vendégek.
Belgrád abban különbözik a többi európai fővárostól, hogy van egy Ada Ciganlija elnevezésű félszigete, amely számos sporttartalmat kínáló stranddal rendelkezik és alig négy kilométerre van a város központjától. A Száva folyón levő félszigeten, amely régen sziget volt, nyaranta több százezren keresnek felfrissülést, nyilatkozta Olivera Lazović, a belgrádi idegenforgalmi szervezet igazgatója.
A nemzetközi idegenforgalmi kiállításokon a látogatók érdeklődését különösen az kelti fel, hogy Belgrád, az idelátogatóknak a város keretében két erdőt, két tavat, két nemzetközi folyót és két hegyet kínál fel. Olivera Lazović szerint, néhány éven belül az ún. city break szervezés keretében, a turistákat hétvégi pihenésre a peremvárosi községek fogják vonzani, a városközpontba pedig csak a látványosságok megtekintésére térnek be. 

24.04.2008.

Boris Tadić köztársasági elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén még egyszer kihangsúlyozta, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, ám nem fog elállni az európai integrációtól sem. Felhívta továbbá a Koszovó függetlenségét elismerő országokat, vizsgálják felül döntésüket, a többi országot pedig arra szólította fel, hogy ne ismerje el Koszovót. Mai politikai körképünket Mirjana Nikolić állította össze.
Boris Tadić köztársasági elnök, az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén felszólalva ismételten hangsúlyozta, hogy Szerbia legfontosabb bel- és külpolitikai célját az ország területi épségének megőrzése, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozása képezi. Kiemelte, hogy a két cél párhuzamosan valósítható meg. Szerbia készen áll arra, hogy mihelyt felkérést kap, aláírja az uniós közeledési és csatlakozási megállapodást, hogy mihamarabb tagjelölti státuszt szerezzen, fűzte még hozzá Tadić elnök. Kiemelte továbbá, hogy Koszovó függetlenségének jogtalan kihirdetésével, veszélybe került Szerbiának, az ENSZ tagállamának területi épsége, egyben pedig romlott a tartománybeli biztonsági helyzet is. Szerbia elnöke azt a felhívást intézte az ENSZ tagállamaihoz, hogy támogassák Szerbia arra irányuló törekvését, hogy Koszovó kérdése visszakerüljön a nemzetközi jogi keretekbe.
Koszovó és az európai integrációk kérdése körül zajlik a szerbiai választási kampány is. A politikai elemzők szerint a lakosság egy része azokra fog szavazni, akik európai irányultságúnak vallják magukat, illetve azért szállnak síkra, hogy Szerbia az Európai Unió tagállamává váljék és ebből a helyzetből harcoljon az ország egységének megőrzéséért. A polgárok másik része azt a programot támogatja, amely szerint Szerbiának nem kell az európai integrációba bekapcsolódnia, ha az nem a Koszovóval teljes területre vonatkozna. A legújabb közvélemény-kutatások szerint gyakorlatilag ugyanannyian támogatják mindkét variánst.
A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ kutatásainak eredménye azt mutatja, a Szerb Radikális Párt, 36 százalékos támogatottsággal, továbbra is az ország legerősebb politikai ereje. Egy százalékos lemaradással követi az „Európai Szerbiáért - Boris Tadić” nevet viselő lista, a harmadik a Szerbiai Demokrata Párt – Új Szerbia koalíció, amely jelenleg a szavazók 12 százalékának bizalmát élvezi. Cenzusküszöb felett áll még a Liberális Demokrata Párt 8 százalékkal és a Szerbiai Szocialista Párt, amelyet a megkérdezettek hét százaléka támogat. Az elemzések szerint a nemzeti kisebbségek listái három százalékos támogatottságban részesülnének.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a radikálisok, a népnemzetiek és a szocialisták, tehát az a csoportosulás, amely Koszovó nélkül nem kívánkozik Európába, a május 11-ei parlamenti választásokat követően, elegendő többséggel rendelkezne új kormány alakításához. A 250 képviselő közül ők 135-tel rendelkeznének a szerb képviselőházban. Ha a kormányalakítás a Demokrata Pártot illetné meg, nélkülözhetetlen lenne számára megállapodásra jutni Vojislav Koštunica és Velimir Ilić népnemzeti koalíciójával, valamint az SZSZP-vel, hogy 132 képviselői mandátummal rendelkezzen.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy május 11-ét követően hosszú tárgyalási folyamat várható a parlamenti többség és az új kormány kialakításáról, továbbá, hogy ha valami okból nem sikerül kompromisszumra jutni az előirányzott három hónapon belül, Szerbia őszre ismét idő előtti parlamenti választásokat tarthat.  

24.04.2008.

A mai napilapok a legnagyobb figyelmet a kormánytagok uniós közeledési és csatlakozási megállapodás aláírása körüli parázs vitájának szentelik. Emellett kiemelt helyen kezelik a pártok választási kampányát is. Jelica Tapušković sajtószemléjét adjuk közre.
Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel való együttműködésre illetékes Szerb Nemzeti Tanács elnöke értékelése szerint, lehetséges, habár kevés remény van rá, hogy az Európai Unió május 11-e előtt felkínálja Szerbiának az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás aláírását. Ljajić miniszter a DANAS lapnak nyilatkozva kitért arra is, hogy nem kellene túlságosan számítani arra, hogy Hollandia módosítja álláspontját, a lehetőséget inkább Serge Brammertz hágai főügyész jelentésében kellene keresni, aki a múlt héten hivatalos belgrádi látogatást tett. Hollandiával kapcsolatban az a gond, hogy az, a törvényszékkel való együttműködés alatt Ratko Mladić hágai gyanúsított kiadatását érti. Hozzáfűzte még, hogy az akciócsoport tevékenységében a fő problémát az országban kialakult politikai légkör okozza, mivel az állam jelenlegi prioritása a politikai stabilitás megőrzése, valamint azon országok számának csökkentése, amelyek elismerhetik Koszovót.
Milica Čubrilo diaszpóra-ügyi miniszter asszony a BLIC napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy ha az oktatási minisztérium május 10-éig nem ír ki pályázatot a külföldi szerb iskolákban szerb nyelvet oktató tanárok felvételére, az oktatást beszüntetik. A miniszter asszony szerint ugyanis, májusban lejár azoknak a tanároknak a megbízatása, akiket két évvel ezelőtt bíztak meg azzal, hogy külföldön szerb nyelvre oktassák a nebulókat, az új pályázat viszont még nem jelent meg. Jelenleg 17 ezer gyermek tanul szerb nyelvet külföldön, általában az emigránsok második, harmadik generációja.
A szerb munkaügyi és szociális politikai minisztérium, a helyi önkormányzatokkal együttműködve, lakást biztosított azoknak a gyermekeknek, akik nélkülözik a szülői gondoskodást. A lakásokban két évig, anyagi önállóságuk biztosításáig, lakhatnak majd a gyerekek, miután elhagyják a nevelőotthont. Ljiljana Lučić illetékes államtitkár, a VEČERNJE NOVOSTI lapnak elmondta, hogy Kragujevacon, Nišben, Újvidéken, Sremska Mitrovicán már működik, hamarosan pedig Belgrádban is beindul a program.
A 61. Cannes-i filmfesztiválon Emir Kusturica hírneves szerb rendező Maradona c. dokumentumfilmjének világprömierjére kerül sor. A rendezőnek, aki már két Arany Pálma díjban részesült, ez a hatodik alkotása, amely a fesztivál központi programján szerepel. A POLITIKA lapnak nyilatkozva Kusturica rendező elmondta, hogy a filmnek kezdettől fogva nagy figyelmet szenteltek, mivel Diego Armando Maradonával, az általánosan elismert mítosszal foglakozik.