72 ÉVE ÖNÖKKEL
25.07.2008.A búza aratása, amely a földművelés terén a legfontosabb tevékenységnek számít, idén sikeresen, rekordidő alatt zajlott le. Tizenöt napra volt csak szükség lebonyolítására, ebben természetesen nagy szerepet játszottak a kedvező időjárási viszonyok is. A hozam meghaladja a 2,1 millió tonnát, ez pedig nagyobb a kilencévi átlagnál. Az egész mennyiség a silókba került, a felvételi ár pedig 15-17 dinár, illetve kilogrammonként két euró, nyilatkozta rádiónknak Milan Prostran, a Szerb Gazdasági Kamara mezőgazdasági szektorának titkára. A beszélgetést Jelena Milenković jegyezte le.
A szerbiai búza kitűnő minőségű, ha ehhez hozzáadjuk az átlagon felüli hozamot is, valóban van ok az elégedettségre. Mind több termelő használ minőségi vetőmagot, belátva, hogy nagyobb hozamot kínál. Idén 462 ezer hektáron termesztettünk búzát, az össztermés pedig több mint 2,1 millió tonna. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Szerbia szükségleteit ki fogja elégíteni, sőt, a számítások szerint mintegy 500 ezer tonna búza kivitelére is lehetőség van.
Idén több búza termett az Európai Unió országaiban is, ott 17 százalékkal növekedett a hozam. Oroszországban Ukrajnában és Észak-Amerika búzatermő vidékein is hasonló a helyzet. A búzaár a világpiacon is különböző, állítja Prostran úr, van ahol még olcsóbb, mint nálunk. Bulgáriában és Romániában például 13 és 14 dinár körül mozog. Ennek ellenére, hangsúlyozza Milan Prostran, a hazai búza nem drága, hiszen jó minőségű és termesztéséhez hektáronként csak 100 eurós támogatással járult hozzá az állam.Az európai államokban a termelők sokkal nagyobb állami támogatásban részesülnek, hektáronként háromszor több támogatást élveznek, mint a mi termelőink. Felvásárláskor ezért ők nem veszteségesek, mint a mi termelőink, akik a kapott pénzből alig tudják fedezni a költségeket. Az új kormánynak ezért vissza kellene állítania a búza stratégiai terméknek kijáró státuszát.
Ha a kormány a földműveseknek nagyobb támogatást és finanszírozást nyújtana, ősszel 200 ezer hektárral több kenyérgabona kerülne elvetésre, mint tavasszal, véli Prostran úr. A felvásárlás még folyamatban van, a kistermelők elégedettek az árral. A szövetkezetek, illetve a nagytermelők egyelőre tárolják a gabonát, jobb árra várva.
25.07.2008.A napilapok kiemelt helyen közlik a hírt, hogy a szerb kormány egyhangúlag úgy döntött, visszaküldi az ország 11 nagykövetét azokba az uniós államokba, amelyek elismerték Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlenségét. Szintén fő helyen szerepel a hír, hogy a Biztonsági Tanács ma délután kezdődő ülésén részt vesz Vuk Jeremić szerb külügyminiszter is. Radovan Karadľić elfogása, közvetve, még mindig fontos helyen szerepel a mai lapokban, most leginkább annak következményeivel foglalkoznak. Bővebben sajtószemlénkben.
A rendőrség és a Biztonsági-információs Ügynökség (BIA) a legmagasabb szintre emelte Boris Tadić köztársasági elnök, Ivica Dačić belügyminiszter, Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel való együttműködésre illetékes Nemzeti Hivatal vezetője és Vladimir Vukčević, a háborús bűntettek ügyében eljáró ügyész védelmének szintjét, azon legújabb fenyegetések miatt, amelyek ellenük irányulnak. Radovan Karadľić elfogását követően gyászjelentés formájában érkeztek fenyegető levelek címükre, továbbá számos más fenyegetés is. Tadić elnök kabinetjében nem kívánták sem megerősíteni sem pedig cáfolni a hírt, állítja a BLIC. Rasim Ljajić címére érkezett ez ideig a legközvetlenebb és legkomolyabb fenyegetés: „Úgy fogja végezni, mint Đinđić barátja. Egyelőre a térdére fogunk célozni”, írja a BLIC.
A harmadik napja tartó belgrádi tiltakozás alkalmával, amelyen néhány száz ultra nacionalista vett részt, támadások célpontja volt a Szerbiai Szocialista Párt is. A DANAS lapnak adott interjúban Slavica Đukić-Dejanović, a párt alelnöke, a szerb képviselőház elnöke kiemelte, hogy nem lepte meg az SZSZP zászlajának, valamint a párt tisztségviselői fényképének elégetése, sem pedig a párt ellen való tiltakozás a labdarúgó-mérkőzéseken. Elszomorít Radovan Karadľićnak, a Boszniai Szerb Köztársaság egykori elnökének elfogása, ám azon helyzet is, amelyben Szerbia jelenleg van. Készen állunk azonban azokra a keserű lépésekre, amelyeket a kormánynak kell tennie a hágai törvényszékkel való együttműködésben, hangsúlyozza a házelnök asszony. Állítása szerint, a parlament ülésének kétheti felfüggesztésére vonatkozó határozatnak semmi köze Radovan Karadľić elfogásához, csakis a parlament tevékenységének obstruálásához. Ez az egyetlen oka, hogy a parlamenti ülést megszakítottam. Ami pedig Boris Tadićot illeti, a rendszeres konzultációk keretében valóban beszélgetést folytattunk azon a napon, ám egyáltalán nem említettük Hágát és Radovan Karadľićot, állítja a DANAS lapnak adott interjúban Slavica Đukić-Dejanović házelnök asszony.
Tomislav Nikolić, a Szerb Radikális Párt helyettes elnöke bejelentette, írja a VEČERNJE NOVOSTI, hogy pártja valószínűleg kedden tart tiltakozó nagygyűlést Radovan Karadľić elfogatása miatt. Megeshet, hogy tiltakozásunk erejét azzal fogjuk kimutatni, hogy a Dedinje városrészbe vonulunk, ahol a köztársasági elnök él, vetette fel Nikolić úr, hozzáfűzve, hogy a radikálisok városi tanácsnokai és köztársasági képviselői azért voltak jelen a Belgrád központjában tartott tiltakozásokon, hogy megakadályozzák a tüntetés elfajulását, írja a NOVOSTI.
A mai sajtó arról is hírt ad, hogy tegnap a tüntetők megverték a B 92 tévé-csatorna operatőrét, aki térdtörést szenvedett. Ám nem ez volt az újságírók elleni egyedüli támadás. Az újságírói egyesületek elítélték a kollégák elleni támadásokat, az illetékesek sürgős reagálását követelve, továbbá azt, biztosítsák, hogy az újságírók szabadon végezhessék munkájukat. Ellenkező esetben olyan döntést hoznak, hogy nem tájékoztatnak az erőszakos tüntetésekről, teszik közzé a napilapok.