74 ÉVE ÖNÖKKEL
21. 8. 2.009.
Radovan Karadzic, a Szerb Köztársaság első elnöke azt állítja, hogy a Bosznia-Hercegovinai háborút a nyugati erők váltották ki, melyek stratégiai érdekeiket a Balkánon lévő etnikai csoportok békéje elé helyezték. ’Remélem, az én bírósági tárgyalásomon keresztül, amely a hágai törvényszéken folyik, a Bosznia-Hercegovina-i emberek megértik, mit csináltak a nemzetközi közösség tagjai, s hogy becsaptak bennünket’ – írja írásos interjújában a londoni ’Fajnensel Tajmsznak’, hágai börtöncellájából. Karadzic, ebben az értelemben, már elkezdte gyűjteni az információkat Németországtól, Franciaországtól, Nagy Britanniától és Amerikától. Az egykori közös állam szétesése nem volt Jugoszlávia lakosságának az érdeke, hanem egyes nyugati nagyhatalmaké – emelte ki, s hozzátette, hogy a boszniai muzulmánok vezetői csak végrehajtották azt, amit előzőleg megbeszéltek az Európai Unió tisztségviselőivel – hogy Bosznia-Hercegovinában háborút kezdenek, és három etnikai közösséget alakítanak. Szavai szerint, a Bosznia-Hercegovinai háború nem volt sikertelen hadgyakorlat, mert 1.992-ben, a liszaboni megállapodás után, a muzulmánok befejezték a háborút 1.995-ben a Dejtoni-megállapodással, s megígért területükkel.
Mladjan Dinkic, szerb gazdasági miniszter, Pekingben felszóllította a kínai gazdasági szakértőket arra, ruházzanak be a szerb teherautó és autóbusz iparba, s bejelentette a modern technológiával való együttműködést. ’Felkértük a kínai partnereket, hogy fektessenek be az ’Ikarbus’-ba és a ’FAP’-ba – mondta Dinkic, aki Kínában a szerb küldöttség tagjaként tartózkodik. Dinkic megbeszélést folytatott a kínai ’Exim’ bank elnökével az infrastruktúrális befektetések kölcsönfolyósításáról. Szavai szerint, a Zimonyt Borcsával összekötő híd felépítéséhez, 200 millió euró kölcsönt kellene jóváhagyni. Kína majd a belső tenderen kiválasztja a legkedvezőbb kínálatot, amely a munkálatok fő kivitelezője lesz. Hozzátette, hogy a híd építését jövőre kellene elkezdeni, s hogy az együttműködés következő szakaszában, az infrastruktúrális munkálatok értéke, elérheti az 1 milliárd eurót.
A Koszovó déli részében lévő Prizrenben, késő este, ismeretlen személyek, kövekkel dobálták meg a Szerb Pravoszláv Egyház ottani templomának otthonát, fenyegetőztek és rendbontást követtek el – közölte a Raska-Prizreni Püspökség. Az épületben Mihajlo atya tartózkodott, aki július közepétől van itt, és minden nap egyedül, vasárnaponként és vallási ünnepeken pedig a ’Szent Arkangyalok’ elnevezésű templom szerzeteseivel, Istentiszteletet tart. A Raska-Prizreni Püspökség a legélesebben elítéli az ilyen támadást, s minden kísérletet arra, hogy befejezzék a genocídiumot a szerb nép felett, s hogy teljesen elűzzék őket több évszázados otthonukból – olvasható a közleményben. A Püspökség arra kéri a nemzetköz közösséget, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az elkövetők megfelelő büntetést kapjanak. A szóbanforgó prizreni templomot nem védi a KFOR, hanem a koszovói rendőrség, ami arra jogosítja fel az elkövetőket, hogy bűntetlenül megtámadják a Szerb Pravoszláv Egyház szerzeteseit és vagyonát – áll a közleményében.
Boris Tadic szerb elnök, aki többnapos hivatalos látogatáson Kínában tartózkodik, ma Vej Djing Hua, Kína belgrádi nagykövetének kísértében, megtekintette a kínai falat. ’A kínai fal ösztönöz engem is, és népemet is arra, hogy tudjuk, mennyivel lehet hozzájárulni a közös történelemhez és az egységes célhoz’ – írta a szerb elnök a benyomások könyvébe. Tadic elnöknek reggel ünnepélyesen átnyújtották egy kovertában a képmását tartalmazó bélyeget, melyet látogatása alkalmából, 50.000 példányszámban, a kínai posta nyomtatott. A kovertán ez olvasható: A szerb és a kínai nép történelmi nagy barátságára. A szerb küldöttség látogatásának tiszteletére, a kínai posta, szerb zászlót bemutató bélyegett is nyomtatott. Boris Tadic szerb és Hu Djintao kínai elnök, tegnap Pekingben egyetértettek abban, hogy a hagyományosan baráti viszonyok elmélyítése, valamint a stratégiai partnerség felállítása, a két nép közös óhaját tükrözi, és a két ország valódi érdeke.
20. 08. 2009.
A Szerbiai Kormány a Nemzetközi Valuta Alap elé azzal a javaslattal áll majd, hogy megreformálja a közszolgáltatást – jelentette ki Mirko Cvetkovic kormányfő. Júniusban a munkanélküliek számát 4.500, júliusban pedig 6.400 dolgozóval csökkentették – mondta Vladimir Ilic, a Nemzeti Foglalkoztatási Osztály Igazgatója. Bővebben ezekről a témákról mai lapszemlénkben számolunk be, melyet Jelena Simic írt.
Mirko Cvetkovic kormányfő a ’Blic’ belgrádi napilapnak kijelentette, hogy a Nemzetközi Valauta Alap képviselőivel folytatandó megbeszéléseken, a szerb kormány nem azzal a javaslattal áll majd elő, hogy növeljék a luxszurárúkra kirót adót, sem pedig azzal, hogy méginkább adóztassák meg a dolgozók fizetését, hanem az állami igazgatás teljes megreformálását javasolja. A kormányfő elmondta, hogy a kormánynak összehangolt javaslata van, amikor a Nemzetközi Valauta Alap képviselőivel való tárgyalásokról van szó, azonban kormányülésen nem fogdnak el platformot ezekről a megbeszélésekről. A kormányfő pontosított, hogy a foglalkoztatottak számának csökkentése a közszolgálatokban hosszútávú munka, amiről tárgyal majd az alap képviselőivel augusztus 24-ikén, amikor a küldöttség Belgrádba érkezik. ’Optimista vagyok abban, hogy íly módon, nem pedig a polgárok megadóztatásával érjük el az elfogadható megoldást’ – mondta Cvetkovic.
Diana Dragutinovic pénzügyminiszter a ’Politika’ újságnak nyilatkozott, s elmondta: A szerb kormány intézkedéseinek nem teljes végrehajtása, a gazdasági tevékenységek hatásának esése, valamint a fogyasztás azt eredményezte, hogy nem valósul meg a tevezett pénzhiány, mert az előlátott 3 százalék helyett, 4,5 tized vagy 5 százalékos lesz. Szavai szerint, a megbeszélések a Nemzetközi Valuta Alappal a világ és a szerb gazdaság felépülése gyorsaságának a felmérésétől függ, mely alapján meghatározzák a gyorsaságot az alkalmazkodáshoz.
Szerbia egyedül képtelen lesz kilábalni a válságból, az egyedüli lehetőség az, hogy kötődjünk a fejlettebb országokhoz, s így még több beruházást érjünk el – jelentette ki a ’Vecernje Novosti’ belgrádi napilapnak Vladimir Ilic, a Nemzeti Foglalkoztatási Osztály Igazgatója. Szerinte, nem nyillik annyi munkahely, mint amennyit várunk, azonban van előrehaladás, s kijelentette, hogy az év végéig 30.000 embert állítnak munkába az állam közvetlen pénzelése által. 15.000 ember az ’első lehetőség’ elnevezésű program keretében jut munkához, ebből 9.500 Szerbiában, 3.000 pedig Vajdaságban. 7.000 – 8.000 dolgozó úgy jut új munkahelyhez, hogy az állam segítségével saját magát foglalkoztatni tudja. Arra a kérdésre, várhatóak-e újabb elbocsájtások, Ilic elmondta, hogy Szerbiában még nincs tömeges elbocsájtás, mint amilyen Európa fejlett országaiban van.
