23.12.2007. 17:27  

A Demokrata Párt és a Szerbiai Demokrata Párt legszűkebb vezetése ma tárgyal arról a határozati javaslatról, amelyet a szerb képviselőház december 28-án, Koszovó kérdésének szentelt ülésén fog megvitatni, jelenti a Beta Hírügynökség pártbeli forrásokra hivatkozva. A határozat szövegéről ma és holnap folytatnak vitát a Demokrata Párt és a Szerbiai Demokrata Párt képviselői. Slobodan Samardľić Koszovó-ügyi miniszter pedig holnap kezdi meg a parlamenti képviselői frakciók vezetőivel az erre vonatkozó egyeztetéseket. Az SZDP és Új Szerbia koalíció azt követeli, hogy a Szerbia és az Európai Unió közötti közeledési és csatlakozási megállapodásra vonatkozó megállapodás szövegébe, annak aláírása előtt, iktassanak be arra vonatkozó világos rendelkezést, hogy az EU teljességgel szavatolja és tiszteletben tartja Szerbia szuverenitását és területi egységét.

23.12.2007. 17:25  

Boris Tadić  szerb köztársasági elnök szerint, országunk szívesen fogad minden, a tárgyalások folytatására vonatkozó javaslatot, amely a szilárd és békés rendezéshez vezethet. Mindenkire szükségünk van, aki ebben az érzékeny és összetett pillanatban támogatja a szilárd és békés rendezésre irányuló tárgyalások folytatását, közölte Tadić elnök azon a sajtóértekezleten, amelyet a Demokrata Párt belgrádi Palilula községi szervezetében rendezett választási gyűlését követően tartott. Dora Bakoyanni görög külügyminiszter nyilatkozatával kapcsolatban, amely megerősíti, hogy még nem merültek ki a koszovói rendezés elérésére irányuló diplomáciai erőfeszítések, annak ellenére sem, hogy a Belgrád és Pristina közötti megbeszélések zsákutcába jutottak, Tadić elnök kijelentette, ez igen jó hírnek számít.
Görögország, Bulgária és Románia külügyi vezetői, tegnap Athénben tanácskozást tartottak, amelyet követően közleményt adtak ki, ebben Szerbia gyorsított uniós közelítésére szólítottak fel, azzal a megjegyzéssel, ez semmiképpen sem jelentené Szerbia kárpótlását a Koszovóval kapcsolatos engedményekért.

 22.12.2007.          

A Vajdaságban levő Sremska Mitrovica cserkészmozgalmának tagjai, az Európai Újjáépitési Ügynökség segédletével, kidolgozta a Zastavica különleges természetes rezervátum fenntartható turizmusfejlesztési tervét. A terv a környezet és a falusi turizmus fejleszése közötti egyensúly megőrzésén alapul, s az elkövetkező 12 évben egymillió eurós bevételt kellene eredményeznie.A következő évben kidolgozzák még a turizmusfejlesztési ún. master-tervet, amely új ökológiai-rurisztikai központ épitését irányozza elő, továbbá egy olyan  villáét is, amely a római kor villáira fog emlékeztetni, mivel tudnivaló, hogy a mai Sremska Mitrovica az egykori Római Birodalom részét képezte. Zastavicát az utóbbi években számos turista útjába ejtette. Jelena Gligoric irását közöljük.

A Zastavica különleges természeti rezervátum a Sremska Mitrovica és Bogatic községek terüéetén van, a Drina és a Száva folyó közé ékelődve. Érintetlen természete, különleges szépsége, valamint nagyszámú igen ritka növény- és állatvilága miatt Szerbia kormánya 1997-ben e területet a természeti javak első kategóriájába sorolta be, és ezzel 670 hektárt védelem alá helyezett. E terület legnagyobb részét legelők boritják, mintegy 150 hektáron fekszik aZastavica bara, valamennyivel kisebb területet erdő és nád borit.
A bara tulajdonképpen egy kisebb, 33 kilométer hosszú folyó, amely Észak-Macva és a Vajdaság között kanyarog, az itteniek azonban emberemlékezet óta csak barának nevezik. A név rá is illik, mivel egyes helyeken burjánzó zöld növényszőnyeg lassitja a Zastavica folyáást, hogy valóban úgy tűnik, mintha állóviz lenne. Ez azonban csak látszat, mivel a friss források igencsak ontják a vizet a folyóba, s ez teszi lehetővé, hogy ilyen gazdag növény- és állatvilága legyen. Kristálytiszta vizében található az umbra krameri hal, amely e halfajta európában megtalálható édesvizi képviselője. Róla nevezték el a hajót is, amely naponta szállitja a turisták csoportjait a folyó a hétkilométeres sétahajózásra. Úgy tűnik, mintha az Umbra hajócska üvegen siklana, amely mögött a barai növények valóságos erdeje látszik. A folyó mintegy 2,5 méter mély, bizonyos helyeken pedig csaknem két méter mélyen is le lehet látni. Régebben a Zastavica mélyebb és szélesebb is volt, mára azonban benádasodott.
Ebben a természeti rezervátumban mintegy 200 növényfajta, 120 madárfajta, 20 halfajta és ugyanennyi kétéltű és csúszómászó található. A botanikusok számára például nagy meglepetés volt, amikor felfedeztek benne egy állatevő növényfajtát, amely rovarokkal táplálkozik, valamint annak a csalánnak a felfedezése is, amely csak az ezer méternél magasabban fekvő területeken nő. A turisták azonban leginkább afehár és sárga tavirózsák tengerét fényképezik.
A Zastavica természeti rezervátumban egész éven át szabad a horgászás, valamint a nyúl-  és vadkacsavadászat is. 

22.12.2007.

A mögöttünk hagyott hétre az ENSZ Biztonsági Tanácsa Koszovó kérdésének szentelt ülése nyomta rá a bélyegét. Közlemény nélkül zárult, a világ vezető hírügynökségei pedig arról tájékoztattak, hogy a december 19-ei New York-i ülésen a nagyhatalmak csaptak össze Koszovó sorsa kérdésében.Az előrejelzések szerint Koszovó lesz a témája a szerb parlament jövő heti ülésének is, amelyen a képviselők valószínűleg dokumentumot fogadnak el, amely majd kiindulópontját képezi az állam e kérdéssel kapcsolatos további lépéseinek. A Köztársasági Választási Bizottsághoz ez ideig három párt nyújtotta be jelölését a január 20-ára meghirdetett elnöki választásra. SZERBIAI POLITIKAI SZÍNTÉR rovatunkat Đuro Malobabić összeállításában közöljük.

A Biztonsági Tanács már jó előre beharangozott, Szerbia számára, valamint déli tartománya megmaradása szempontjából sorsdöntőnek minősített ülése, záróhatározat, valamint a szerbek és albánok közötti megbeszélések folytatására vonatkozó döntés nélkül zárult.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, Oroszország és Kina képviselői, támogatták Szerbia jogalapokon nyugvó álláspontját, amelyet New Yorkban Vojislav Koštunica kormányfő fejtett ki és amely szerint a tárgyalásokat, az ENSZ Biztonsági Tanácsa védnöksége alatt, a kompromisszumos megoldás eléréséig kell folytatni. Ezt az álláspontot a BT-ülésen támogatta Indonézia és a Dél-afrikai Köztársaság nagykövete. Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország, ezzel ellentétban, úgy ítélte meg, hogy a tárgyalások kudarcot vallottak, ezért nem kell  folytatni őket.
Vojislav Koštunica az ülést követően újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy Szerbia álláspontjával egyúttal kiállt a nemzetközi jog védelmére is. „ Ha sor kerül a függetlenség egyoldalú kihirdetésére, az egész világ óriási válságba kerül”, hangsúlyozta a szerb kormányfő. Az újságírók azon  kérdésére válaszolva, a háború-e az, amivel Szerbia megvédheti Koszovót, Koštunica elnök úgy válaszolt, hogy országunknak ma a háborúnál és a fegyvereknél is sokkal erősebb eszköz áll rendelkezésére, ez pedig a jog és azok az elvek, amelyen a világberendezés nyugszik.
Az Európai Unió országai, valamint az Egyesült Államok, az ülést követően kiadott közös közleményben fejezték ki készségüket, hogy a NATO és az EU közreműködésvel,  érvényesítsék Martti Ahtisaari koszovói tervét. Véleményük szerint nem lesz több megbeszélés a szerbek és az albánok között.
 
Oliver Dulić, a szerbiai parlament elnöke, csütörtökön úgy nyilatkozott, a Tisztelt Ház jövő heti legsürgősebb teendői közé egy Koszovó kérdésének szentelt ülés tartozik, valamint annak a dokumentumnak a megszavazása, amely az állam elkövetkező lépéseinek kiindulópontját képezné. Dulić házelnök újságírók előtt kijelentette, a parlament véleményt fog nyilvánítani Koszovó jogállása rendezésének minden szempontjáról és körülményéről, miután a köztársasági elnök, a kormányfő és az állami tárgyalócsoport beterjeszti a tárgyalások eddigi menetéről, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa minapi üléséről szóló jelentését.

Az elnöki választások meghirdetése óta Tomislav Nikolić, a Szerbiai Radikális Párt, Čedomir Jovanović, a Liberál-demokrata Párt és Boris Tadić jelenlegi köztársasági elnök, a Demokrata Párt vezetője nyújtotta be jelölési dokumentumát.
A Szerbiai Demokrata Párt elnöksége ma fogja elnökválasztási stratégiáját meghatározni. Újságírói körökben tudni vélik azonban, hogy Vojislav Koštunica pártja, amely a  Biztonsági Tanács Koszovónak szentelt ülésére várt, hogy állást foglaljon a január 20-ára kiírt elnöki választásokkal kapcsolatban, mégiscsak támogatni fogja koalíciós partnerének, Boris Tadicnak a jelölését. Az elemzők zöme úgy véli, hogy az SZDP legszűkebb vezetése előtt négy lehetőség áll: támogatni koalíciós partnerét, saját jelölt állítása, Velimir Ilicnek, az Új Szerbia vezetője bejelentett jelölésének jóváhagyása vagy a szavazás bojkottálása.

A szerb képviselőház időszerű feladatai között szerepel a helyhatósági választásokról szóló törvény elfogadása is. A képviselői klubok képviselői kijelentéseiből ítélve, a választásokat, az Alkotmánytörvény rendelkezései értelmében, december 31-éig ki fogják hirdetni. Hogy mikor kerül  sor megtartásukra, erről senki sem hajlandó nyilatkozni, annak ellenére, hogy csütörtökön, a képviselőház csarnokában hallani lehetett, hogy időpontjuk egybeeshet az elnöki válaszások második fordulójával, amelyre február 3-án kerül sor.