Oroszország győzött az 53. Euroviziós Nyomtatás

25. 05.2008

Oroszország győzött az 53. Euroviziós Dalfesztiválon a Belive, vagyis Higgy! cimű dallal, amelyet Dima Bilan adott elő. A belgrádi Aréna csodálatos hangulata közepette megtartott döntőn 25 ország vetélkedett. Az énekesek, az Arénában több mint 15 000, az élő televiziós közvetitést világszerte figyelemmel kisérő több száz millió néző előtt adták elő dalaikat. A döntő estéjét Marija Šerifović, a tavalyi helsinki győztes nyitotta meg Molitva, vagyis Imádság c. dalával. A műsort Jovana Janković és ®eljko Joksimović vezették, a televiziós szavazásra pedig Vlade Divac hirneves kosárlabdabajnok adott jelt. A szavazatszámlálás ideje alatt Goran Bregović valamint Lakodalmi és Temetési Zenekar nevet viselő zenekara forrósitotta fel a hangulatot.

Swante Stoxelius, az európai műsorszóró állomás szupervizora adott jelt az országonkénti szavazási eredmények közlésének kezdetére, elsőként Nagy-Britannia szavazatát hallottuk. A szavazati eredmények elhangzása során, kezdettől Oroszország, Görögország és Örményország állt az élen, őket követte Törökország és Ukrajna. Már a 35. ország szavazását követően világos volt, hogy Oroszország győzött és lesz az elkövetkező évben a fesztivál házigazdája. A második helyet Ukrajna, a harmadikat pedig Görögország képviselője szerezte meg. Jelena Tomašević, hazánk képviselője, a tekintélyes 6. helyet szerezte meg Oro, vagyis Arany c. dalával. A győztes Dima Bilannak a szinpadon Marija Šerifović gratulált és adta át a fesztivál újonnan kialakitott diját, amely az első, 1956-ban megrendezett, Euroviziós Dalfesztivál mikrofonját ábrázolja. Az Eurosong szervezői Belgrádben több helyütt is fennséges tüzijátékot rendeztek, az eseményt pedig a Belgrád Város Tanácsháza előtt felállitott hatalmas kivetitő előtt is hatalmas tömeg kisérte figyelemmel.            

 
SZERBIAI POLITIKAI SZÍNTÉR Nyomtatás
24.05.2008.

Tadić elnök csütörtökön megbeszélést folytatott azon pártok képviselőivel, amelyek a május eleji parlamenti választások során képviselői helyet szereztek a szerb parlamentben. A Köztársasági Választási Bizottság közzé tette a választások immár végleges eredményeit, ebből következően a parlament megalakításának végső határideje június 19. A szerbiai politikai színtérről Jelica Tapušković igyekszik bővebb tájékoztatást nyújtani.
Május 18-án, vasárnap, három szavazóhelyen ismételték meg a parlamenti választásokat, ez azonban nem hatott ki a végleges eredményekre. Ismételten szavaztak Kraljevóban, ®agubicában és a koszovói Srbicében és ez alkalommal nem került sor rendellenességre. Május 20-án a KVB megerősítette és közzé tette a májusi választások végleges eredményeit, amelyek szerint az Európai Szerbiáért - Boris Tadić lista 102, a Szerb Radikális Párt –Vojislav Šešelj lista 78, Szerbiai Demokrata Párt – Új Szerbia - Vojislav Koštunica lista 30, a Szerbiai Szocialista Párt – a Szerbia Egyesült Nyugdíjasainak Pártja – Egységes Szerbia Párt  20 mandátumot szerzett. A Liberális Demokrata Párt 13 mandátumot kapott,  a Magyar Koalíció – Pásztor István, az Európai Sandľakért Bosnyákok Listája – Sulejman Ugljanin  két-két, a Preševo-völgyi Albánok Koalíciója  pedig egy mandátumot szerzett.
Boris Tadić köztársasági elnök, a parlamentbe bejutott pártok képviselőivel folytatott megbeszéléseket követően közölte, hogy egyetlen párt vagy lista sem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges többséggel, hozzáfűzve, hogy a további lépésekről a nyilvánosságot idejekorán tájékoztatják. A legtöbb képviselői helyhez jutott Európai Szerbiáért lista képviselői arról tájékoztatták Tadić elnököt, hogy megszerezték a szükséges többséget, és hamarosan meghatározzák a kormányfő-jelölt személyét. Az SZRP és az SZDP – ÚSZ képviselői azt tették közzé, hogy parlamenti többséggel rendelkeznek, a harmadik koalíció pedig, az SZSZP – SZENYP – ESZ, amely az említett többségnek a részét képezné, arról tájékoztatta az államelnököt, hogy mindaddig folytatja kormányalakítási megbeszéléseit a radikálisokkal és a népnemzetiekkel, amíg össze nem hangolják álláspontjukat az április 29-én Szerbia által aláírt uniós közeledési és csatlakozási megállapodással kapcsolatban. A kisebbségek képviselői részvételi készségüket fejezték ki a kormány kialakításában, ám hangsúlyozták, hogy megvárják, míg befejeződnek a pártok közötti megbeszélések.
A kormányalakító kijelölését az ország alkotmánya szabályozza. Eszerint a köztársaság elnöke, a parlamenti pártok képviselői meghallgatását követően, kijelöli a kormányalakítót. A köztársasági elnökről szóló törvény 18. paragrafusa kimondja, hogy Szerbia elnökének azon kormányfő-aspiránsnak a jelölését kell a parlament elé utalnia, aki képes a kormány megalakítására. A végleges választási eredmények közzétételével adottak a feltételek ahhoz, hogy harminc napon belül, tehát június 19-éig, összehívják az új parlamentet, amelyen megerősítésre kerül az új képviselők mandátuma. Az alkotmány szerint, a képviselőház, a képviselők két harmadának mandátumának megerősítésével tekinthető megalakítottnak. Ettől a pillanattól telik az a három hónapos határidő, amely szeptember derekán jár le és amely alatt a kormányt meg kell alakítani. A köztársasági elnökről szóló törvény előírja azt is, hogy minden alkalommal, amikor új kormány alakítására kerül sor, a köztársasági elnök javasolja a parlamentnek a kormányalakítót.
A leköszönő kormány múlt heti ülésén egyhangúlag elítélte Vojislav Šešelj radikális vezérnek május 21-én Hágában tett kijelentését,  miszerint meggyőződése, hogy Zvezdan Jovanovićot, Zoran Đinđić miniszterelnök gyilkosát, tévesen vádolták meg, továbbá, hogy ellenkező esetben Gavrilo Princip hírneve illetné meg Szerbiában. A kormány elfogadta továbbá azt a 2011-ig szóló, a termékszerkezet módosításával és új piacok meghódításával járó kivitel-növekedésre irányuló kormánystratégiát. Boľidar Đelić kormányfő-helyettes arról tájékoztatta  az újságírókat, hogy a kormány döntést hozott azon közszolgálatokban, illetve művelődési intézményekben dolgozók koefficiensének négyszázalékos növeléséről, amelyeknek alapítója a Szerb Köztársaság.         
 
Ma este kerül sor az Eurosong döntőjére Nyomtatás
24.05.2008.    

Este kilenc órakor tartják a belgrádi Arénában az 53. Eurovízió Dalfesztivál döntőjét, amelyen 25-en vetélkednek az Európa legszebb dala címért. A döntő estét Marija Šerifović, az Eurosong tavalyi győztese nyitotta meg. A versenyt követően Vlade Divac, hírneves szerb kosárlabdázó egy kosárlabda elhajításával ad jelt a szavazás megkezdésére. A szavazás ideje alatt Goran Bregović és zenekara lép fel.
 
A koszovói SZNT felhívást intézett az ENSZ-hez, akadályozza meg a szerb tulajdon eladását Nyomtatás
24.05.2008.    

A koszovói Szerb Nemzeti Tanács felhívást intézett az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és a Biztonsági Tanácshoz, hogy tegyen sürgés intézkedéseket a tartománybeli szerb tulajdon eladásának megakadályozására. Az eladás célja ugyanis, az etnikailag tiszta és független Koszovó kialakítása, áll a Tanács mai közleményében. Hangsúlyozza továbbá, hogy az állandó eladással, a tartomány szerbek fennmaradása szempontjából létfontosságú területein elveszik a szerb tulajdont és albán településeket építenek rajta. A szerb föld felvásárlásával, valamint a szerb fiatalok elleni mind gyakoribb támadásokkal, szintén hihetetlenül erős nyomást gyakorolnak a szerbekre az élet minden szegmentumában, most, amikor a Biztonsági Tanács 1244-es határozata figyelmen kívül hagyásával, az önhatalmúlag kihirdetett Koszovó állam alkotmányának életbe léptetésére készülnek, áll a fenti közleményben.   
 
Késik az EULEX, jelentették be Nyomtatás
24.05.2008.    

Az Európai Unió koszovói missziója, az előirányzottaktól eltérően, nem kezdheti meg tevékenységét június 15-én, jelentette be Viktor Rutter, a misszió szóvivője. Nem szeretnék dátumokról, hetekről vagy hónapokról szólni, mivel mindez csak találgatás lenne, mindannyian tudatában vagyunk azonban, hogy a  terepen a helyzet nem könnyű. Még tart a misszió kialakítása és erőink folyamatosan érkeznek Koszovóba, ám június 15-ére nem leszünk teljességgel működőképesek, nyilatkozta Rutter szóvivő, közli a Szabad Európa Rádió. Véleménye szerint ennek két oka van: a nemzetközi politikai helyzet, valamint a terepen felmerülő műszaki problémák. Ha ugyanis a Biztonsági Tanács 1244-es határozata hatályban marad, az UMNIK nem hagyhatja el Koszovót. Ezért kezdtek el az ideiglenes koszovói vezetők körében az UMNIK átalakításáról, nem pedig felszámolásáról beszélni. Annak ellenére, hogy a Koszovó kérdésében illetékes Nemzetközi Igazgatási Csoport tegnap megerősítette, az Európai Unió és a koszovói intézmények, Koszovó új alkotmányának kihirdetésével, átveszik a meghatalmazást, senki sem válaszolt közülük arra a kérdésre, hogy június 15-ét követően mi lesz a nemzetközi koszovói polgári jelenlét sorsa.  
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 64 - 72 / 270