22.06.2008

Szerbiában az idén, a mezőgazdasági szakértők véleménye szerint, gazdag termés várható. Attól függetlenül, hogy kevesebb területet vetettünk be az idén, reális az elvárás, hogy a kenyérgabona átlagos hozama 4 tonnát tesz ki hektáronként. A búzatermés 2 millió tonna körül alakul, háromszor több a kukaricaterméstől – mondta Slobodan Milosavljevic, a Szerbiai Kormány Mezőgazdasági Minisztere. Szavai szerint, a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően, a szerb mezőgazdaság nagyobb hozamot vár a többi termék esetében is. Erről a témáról szóllunk rendszeres vasárnapi mellékletünkben, melyet Ranka Pavlovic készített.

Szerbiában közel 5 millió hektár mezőgazdasági terület van, melyből 4,2 tized millió hektárt művelnek meg. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a megművelhető terület jóval kevesebb, mert elég nagy rész kihasználatlanul marad. A megoldás a földterületek összekötése, de hogy erre sor kerüljön, korszerűsíteni kell a mezőgazdaságot – mondta Milosavljevic. Az állam viszonya e stratégiai fontosságú ághoz teljesen meg kell hogy változzon. Ez mindenekelőtt az időszerű agrotechnikai mércék alkalmazására vonatkozik, amely kulcsfontosságú előfeltétel a beültetett területek nagyobb hozamának. Milosavljevic bejelentette, hogy búzából az idén kivitelre is jut. Ugyanis, ha tudjuk hogy Szerbia évi gabonaszükséglete 1,5 millió tonna, a tartalék pedig 300.000 tonna, akkor nem nehéz kiszámolni mennyi jut kivitelre.

Az elmult évben, emlékeztetett Milosavljevic, búzával 470.000 hektárt vetettek be, ami jóval kevesebb az előző évekhez képest. Azonban, ettől eltekintve, s mindenekelőtt a kedvező időjárásnak köszönve, az utóbbi évtized legjobb hozama várható. Elmondta, hogy az elmult 10 éves hozam átlagban 3,5 tized tonna körül alakult, s kifejezte meggyőződését, hogy Szerbia, a mostani szinvonalon, nagyobb hozamot is elérhet. 

Európában az átlagos búzatermés 6,5 tized tonna hektáronként, míg az Európai Únió kimondottan fejlett országaiban, mint pl: Írországban, Nagy Britanniában, Hollandiában és Belgiumban elérik a hektáronkénti 8 tonna búzatermést is. Ezeknek az országoknak azonban fejlett állami politikájuk van, melyek megfelelő módon serkentik a mezőgazdasági termelést. Milosavljevic miniszter elmondta, hogy Szerbia nagyon gyorsan pénzt kaphat a mezőgazdaság fejleszttésére, azzal a feltétellel, ha gyorsan megalakul az új parlament és kormány.

A mezőgazdaság, egyébként, a legérzékenyebb kérdés minden tranzícióban lévő ország számára, melyek az Európai Únióhoz való csatlakozás folyamatában vannak. Az Únió alapjaiból Szerbia, a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás életbelépése után, kb. 120 millió euró segélyre számíthat, melyet a mezőgazdaság fejlesztése címén kapna – mondta Milosavljevic.

22.06.2008

Csütörtökön, június 12-én, a belgrádi külvárosában levő Mirijevói Köztemetőben eltemették Moma Dimićet, rádiónk barátját és gyakori vendégét, kiemelkedő irodalmárt. Mirijevóban helyezték örök nyugalomra, ahol született és amelyet oly annyira szeretett. A klasszikus IN MEMORIAM helyett, azt az interjút kívánjuk közölni, amelyet nem egész egy hónappal ezelőtt adott rádiónknak. Annak ellenére, hogy már nagybeteg volt, örömmel szólt újonnan megjelent könyvéről, amelynek a „NEM IDEVALÓSI ÍRÓK ÉS TALÁLKOZÁSOK” címet adta. Arról beszélt, hogyan is állt össze a könyv, továbbá utazásait, barátaival való találkozásait elevenítette fel. A beszélgetést Slavka Sunajko jegyezte le.

A NEM IDEVALÓSI ÍRÓK ÉS TALÁLKOZÁSOK külföldi írókat, általában kortársakat ír le (kivételt csak Tosztoj és Pasternak képez), akikkel a fáradhatatlan utazó, esszéíró, fordító és forgatókönyvíró Moma Dimić találkozott, házigazdája volt Belgrádban.
Könyvem azoknak az íróknak a portréit tartalmazza, akik nagy hatással voltak rám, attól függetlenül, hogy kapcsolatban álltak-e hazánkkal ebben a szerencsétlen időszakban, vagy pedig alkotásuk gyakorolt mély benyomást rám, esetleg barátként jelentettek sokat számomra. Mintegy ötven beszélgetést, találkozást írtam le. Könyvem műfaja kevert, ám elmondható, hogy hosszú időre érvényes portrékat tartalmaz. Nálunk nagyra becsülik az írókat, ugyanúgy, ahogyan Oroszországban és még néhány más országban. Különben is, a legfontosabb Nobel-díj mindig az irodalom területén odaítélt, ezt értékelik legtöbbre és a legtovább emlékeznek rá. Ez a könyv egy kis adósság törlesztése azon példaképeknek, hazai és külföldi íróknak egyaránt, az örömért, amellyel műveikkel részesítettek’ - mondta el Moma Dimić.
Dimić úr könyve, a csaknem poétikus történetek mellett egyféle bizonyítványt is kiállít arról az időről és társadalomról, amelyben ezek a művészek alkottak. Kérdésünkre, hogy utazásai és barátkozásai során ő maga is ennek a „kis Babilonnak” a részesének érezte-e magát, Moma Dimić a következőképpen válaszolt:
’Mindenképpen. Abban az időben, amikor még azokkal az erős útlevelekkel rendelkeztünk, gyakran egész hónapon át külföldön tartózkodhattunk. Emlékszem egy amerikai költőnővel folytatott beszélgetésemre, amelynek során kijelentette: Figyelem Önt, Ön úgy viselkedik, annyi mindent tud világunkról, mintha itt nőtt volna fel.’
Moma Dimić csaknem negyven könyvet hagyott ránk, számos fordítást és még annál is több emlékezést.           

22. 6. 2.008.          16,20

Oroszország törvényellenesnek tartja azt, hogy a Biztonsági Tanács, valamint Belgrád és a szerb lakosság beleeggyezése nélkül, Kosovo és Metohian önkényesen meg akarták változtatni a nemzetközi jelenlét mandátumát – közölte Moszkvában az orosz külügyminisztérium. ’Úgy véljük, hogy Ban Ki-moon, ENSZ-főtitkár javaslatai az ENSZ-küldetés megváltoztatásáról, kilépnek Ban Ki-moon illetékességének hatásköréből’ – olvasható a közleményben.

22. 6. 2.008.          16,20

Maksim Ferhagen, a holland diplomácia vezetője kijelentette, hogy a feltétel, melyet Szerbiának teljesítenie kell ahhoz, hogy életbe lépje a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás, az a hágai törvényszékkel való maradéktalan eggyüttműködés. Az újvidéki ’Dnevnik’ napilapnak elmondta, hogy a három hátramaradt hágai vádlottat el kell fogni és ki kell szolgáltatni a törvényszéknek, valamint lehetővé kell tenni a tanúk számára azt, hogy szabadon nyilatkozzanak a nemzetközi bíróság előtt. Ferhagen úgy véli, hogy Stojan Zupljanin Hágának való kiszolgáltatása annak a jele, hogy a dolgok kívánt irányban haladnak, azonban hozzátette, hogy ez még nem elegendő. Szavai szerint, ha Szerbia maradéktalanul együttműködik a hágai törvényszékkel, életbe lép az átmeneti megállapodás, s ratifikálni fogják a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodást az Európai Únió tagországainak a parlamentjeiben, amely jelentősen hozzájárul majd Szerbiának az Únióhoz való közeledéséhez. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Szerbia, az év végéig, jelölt státust kapjon az Únióba.