Bakoyanni: Még nem merültek ki a Koszovóval kapcsolatos diplomáciai erősfeszítések Nyomtatás

22. decembar 2007. 18:38     (Tanjug)  

Annak ellenére, hogy a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások zsákutcába jutottak, még nem merültek ki az arra irányuló diplomáciai erőfeszítések, hogy Koszovó jogállásával kapcsolatban megállapodásra kerüljön sor még mielőtt Pristina egyoldalúan kihirdetné függetlenségét, értékelte Dora Bakoyanni görög külügyminiszter. Koszovó kérdését, összetettségére való tekintettel, sietség nélkül és igen komolyan kell kezelni, jelentette ki Bakoyanni asszony Athénban, román és bolgár kollégájával folytatott eszmecserét követően. Görögország, Bulgária és Románia külügyi vezetői, mai tanácskozásukat követően, közleményt adtak ki, amelyben Szerbia gyorsított uniós közeledésére szólítottak fel, azzal a megjegyzéssel, ez semmiképpen sem jelentené, hogy ezzel kárpótolnák Szerbiát a Koszovóval kapcsolatos engedményekért.
 
Samardľić: Rice asszony kijelentése a Szerbiára való nyomásgyakorlás folytatása Nyomtatás

22. decembar 2007. 18:38    (Tanjug)  

Slobodan Samardľić szerb Koszovó-ügyi miniszter úgy értékelte,  Kondolíza Rájsz amerikai államtitkár legutóbbi kijelentése arról tanúskodik, hogy országa továbbra is igyekszik nyomást gyakorolni Szerbiára, szuverenitására és területi egységére. Szerbia, mint a világ országainak többsége, nem ért egyet Rájsz asszony kijelentésével, miszerint az Összekötő Csoport közvetítő hármasának erőfeszítései lezárultak, továbbá, hogy az elkövetkező néhány hét folyamán fontos döntések fognak születni, jelentette ki Samardľić miniszter. Ez az ENSZ rendszerén kívül álló politikai, szögezte le a miniszter, hozzáfűzve, hogy a Biztonsági Tanács legutóbbi ülésén a nyugati országok, az Egyesült Államokkal az élükön, megakadályozták a koszovói jogállással kapcsolatos tárgyalások folytatását.
 
Đurić bírálja Solanának az uniós misszió törvényességére vonatkozó értékelését Nyomtatás

22. decembar 2007. 18:37     (Beta)

Srdjan Đurić, a szerb kormányfő tanácsadója, elítélte Javier Solana uniós külpolitikai és biztonsági főképviselő értékelését, amely szerint az EU –misszió Koszovóba való irányítása, nem jelentené a nemzetközi jogi normák megszegését. Solana aktív részese a koszovói válság minden szakaszának, Szerbia bombázásától kezdve egészen az Ahtisaari-terv egyoldalú érvényesítésének kísérletéig, amelyet egyébként a Biztonsági Tanács nem hagyott jóvá, közölte Đurić tanácsadó, úgy értékelve, hogy talán elérkezett az ideje, hogy Solana úr tartóztassa magát és legalább egy alkalommal ne legyen részese a Szerbia elleni jogellenes határozatok meghozatalának.
Javier Solana a mai ljubljanai Dnevnik napilapban úgy nyilatkozott, annak ellenére, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata ilyen lehetőséget nem tartalmaz,  az uniós misszió Koszovóba irányítása nem jelenti a nemzetközi jogi normák megszegését.

 
A BIZTONSÁGI TANÁCS ÜLÉSÉT KÖVETŐEN Nyomtatás
21.12.07.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése, formálisan nézve, december 19-én a koszovói jogállás meghatározási folyamatában teendő további lépésekre vonatkozó konkrét záróhatározatok nélkül zárult. Az elemzők úgy értékelik, hogy Szerbia területi egységét még sohasem fenyegette ekkora veszély, mivel a BT zárt ülésén nyíltan kijelölték az utat, hogyan hirdetheti ki Koszovó, a világszervezet határozata nélkül, függetlenségét. Mi fog ezután történni, továbbá az ENSZ megőrzi-e a nemzetközi viták rendezésében való szavahihetőségét, kiderül a következő év januárjában, akkorra várható ugyanis a BT új Koszovóval kapcsolatos ülése. Ivana Subašić írását olvashatják.
Washington és az Európai Unió egyes tagjainak álláspontja, hogy a Belgrád és Priština közötti tárgyalások befejezettnek tekinthetők, ezért hozzá kell látni az előzőleg elvetett, koordinált függetlenségre vonatkozó terv érvényesítéséhez, amelyben a fő szerepet az EU-misszió játszaná. Másrészt azonban, Oroszország és Kína kitartóan követeli a Biztonsági Tanács 1244-es határozatának tiszteletben tartását, és ez Belgrád álláspontja is. Ez pedig azt jelenti, hogy a koszovói jogállási tárgyalásoknak a Biztonsági Tanács keretein belül kell maradniuk, az uniós misszió pedig csakis új biztonsági tanácsi határozattal érkezhet Koszovóba.
Januárig, amikorra az ENSZ Biztonsági Tanácsa új ülését tervezik, várható a Tanács tagjai hozzájárulása ahhoz az elnökségi közleményhez, amely a 1244-es határozat alapján, felhívná az Európai Uniót, vegye át a koszovói nemzetközi közigazgatást Koszovóban, nyilatkozta rádiónknak Dušan Janjić, az Etnikai Viszonyok Fórumának elnöke. Hozzáfűzi továbbá, hogy ezt Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár maga is megteheti, ha úgy ítéli meg, elegendő elem áll rendelkezésére egy ilyen döntés meghozatalához. Az elemző szerint azonban, ezzel még nem fog megoldódni Koszovó jövőbeni jogállásának kérdése. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatának ötös szakasza  ugyanis felhatalmazza az ENSZ-főtitkárt a civil közigazgatás felosztására, ám a BT új határozata nélkül nem adhat mandátumot e közigazgatás működéséhez, attól függetlenül, hogy az a függetlenségre, a Szerbiába való reintegrációra vagy a magas fokú autonómiára vonatkozik-e. Ezzel kapcsolatban  Janjić elemző az Összekötő Csoporton belüli, valamint a BT állandó tagjai közötti konzultációk folytatását várja, hogy olyan megoldást találjanak, amely blokkolná a tartomány függetlenségének egyoldalú kihirdetésére vonatkozó amerikai fenyegetést. Véleménye szerint továbbá, nem véletlen, hogy Kína, a napokban megtartott ülésen, nyíltan támogatta Moszkva nemzetközi jog tiszteletben tartására vonatkozó álláspontját. Ez igen komoly pillanat, és úgy is tolmácsolható, hogy Amerikának januárban talán közvetlen tárgyalásokat kell kezdenie Moszkvával és Pekinggel, ha a koszovói probléma gyors megoldását kívánja elérni, hangsúlyozza Dušan Janjić.
Szerbiának e pillanatban a legkomolyabban kell szembesülnie azzal a közvetlen veszéllyel, hogy elveszítheti területének részét, jelentette ki rádiónknak adott nyilatkozatában Aleksandar Fatić, a nemzetközi politikai intézet szakmunkatársa. Hangsúlyozza, hogy egyrészt, jogilag szemlélve, szóba sem jöhet, hogy Szerbia hozzájárulását adja az Európai Uniónak, hogy az a Biztonsági Tanács új határozata nélkül, missziót küldön Koszovóba. Ehhez az
állásponthoz ragaszkodni kell, mivel ez teszi lehetővé, hogy a koszovói válság megoldása a nemzetközi jog keretében maradjon. Felvetődik azonban Koszovó északi része biztonságának kérdése, ha az EU nem vállalja át az UMNIK-tól ezt a feladatot. Beszélgetőpartnerünk emlékeztet arra, hogy a nemzetközi közösség többször is bejelentette már, hogy Koszovó függetlenségének elismerése nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával fog megtörténni, hanem az ilyen döntés kétoldalú elismerésével. Mind gyakoribban hallható, hogy ebben az esetben az albánok valamiféle államcsínyt fognak végrehajtani Koszovó északi részén, hasonlót, mint amilyet 2004. márciusában.  Felvetődik tehát a kérdés, ki fogja őket ebben megakadályozni, ha az események menete kicsúszik az ellenőrzés alól, hangsúlyozza Fatić úr.  
 
Tadić: Januárra várható a BT újabb ülése Nyomtatás

Boris Tadić  szerb köztársasági elnök szerint a koszovói jogállási tárgyalásoknak folytatódniuk kell, hogy kompromisszumos rendezésre kerülhessen sor, hozzáfűzve, januárra várható az ENSZ Biztonsági Tanácsának újabb Koszovóval kapcsolatos ülése, amelyen személyesen is részt fog venni. Jó körülménynek számít, hogy Szerbia koszovói jogállási rendezéssel kapcsolatos álláspontját jelenleg a Biztonsági Tanács tagjainak jelentős része támogatja, sajnos, ez még nem elég ahhoz, hogy biztosak lehessünk politikánk érvényesülésében, nyilatkozta Tadić elnök a Tanjug Hírügynökségnek. Úgy értékelte továbbá, a BT minapi ülése megmutatta, a világszervezet e szervében mély megosztottság uralkodik Koszovó kérdésében, és éppen a tények ilyen állása követeli meg, hogy a BT ismét összeüljön a déli szerb tartomány kérdésének megvitatására. Kiemelve, hogy minden, Koszovó jogállásával kapcsolatos, törvényes és jogos döntésnek, magában a Biztonsági Tanácsban kellene megszületnie, Boris Tadić közölte, hogy ez a tartománybeli nemzetközi misszió esetleges módosítására vonatkozó határozatra is érvényes. Kommentálva a Koszovó egyoldalú függetlensége kihirdetésére vonatkozó bejelentést, a köztársasági elnök arra emlékeztetett, hogy Pristina már évek óta ezt ismételgeti, Belgrád feladata ezzel kapcsolatban tehát az, hogy kiharcolja, hogy az országok zöme ne ismerje el az ilyen lépéseket, mivel az nemcsak a nemzetközi jog megszegése, hanem a világ jogrendszerébe való új elem bevitele lenne, különösen a világ azon részeiben, ahol szakadár mozgalmak léteznek. Megyőződésem, hogy Koszovó még abban az esetben sem válhatna az ENSZ tagállamává, ha mégis sor kerülne a függetlenség egyoldalú kihirdetésére, mert a Biztonsági Tanács ezt nem hagyná jóvá, mégpedig azért, mert e szervben többségi szavazással születnek a döntések, hangsúlyozta Tadić elnök, rámutatva továbbá, hogy egy ilyen aktus nemcsak Szerbia, hanem az egész térség számára nagy veszélyt jelentene.
 
Továbbá...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 73 - 81 / 297
[ Vissza ]