29. 11. 2.008.            15,05

Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Szlovénia és Crna Gora belügyminiszterei ma Szarajevóban megegyeztek abban, hogy folytatják a közös fellépést a szervezett bűnözés, terrorizmus és korrupció elleni harcban, s arra kötelezték magukat, hogy saját nemzeti törvényhozásukban alkalmazzák majd az európai mércéket. A miniszterek megállapodtak abban, hogy alkalmazzák majd az aláírt dokumentumokat a rendőrségek együttműködéséről, s újakat kötnek annak érdekében, hogy fokozzák a harcot  a pénzmosás, a pénzügyi bűnözés valamint a tanúk megvédésének az érdekében, s hogy  tovább fejlesztik az együttműködést a sajber-bűnözés elleni harcban. A belügyminiszterek megállapították, hogy  Délkelet-Európa valamennyi országa számára az európai perspektíva a közös cél, valamint, hogy az igazságszolgáltatás és rendőrség munkájában elért eredmények, pozitívan hatnak a térség biztonságára és a demokrácia fejlődésére.

29. 11. 2.008.            14,45

Hasim Tacsi, az ideiglenes koszovói kormány elnöke úgy véli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Elnöki közleménye a Polgári Misszió átszervezéséről, valamint az Eulex koszovói széttelepítéséről kiegyensúlyozott, s hogy tiszteletben tarotta a koszovói mintézmények álláspontjait, az albánok azonban nem fogadják el a szerb hatalom által kért hat pontos feltételt. Az ’Ekspres’ hetilapnak adott interjújában elmondta, hogy a ’Belgrádban kigondolt hat pontot’ nem fogják tolerálni sem a hazai, sem pedig a nemzetközi intézmények, mert nem akarják megkérdőjelezni Koszovó szuverenitását és területi integritását. Tacsi hozzátette, hogy a koszovói elnök, kormányfő és képviselőház véleménye világos volt - hogy az állami és nemzetközi funkciók aktívan  kezdjék meg munkájukat  egész Koszovó és Metóhia területén.

29. 11. 2.008.           14,25

Boris Tadic, szerb elnök úgy véli, eljött az ideje annak, hogy megváltoztassuk az 1.999-ben kötött kumanovói megállapodást, mellyel véget vetettek a koszovói összetűzéseknek, s mely alapján a szerb rendőrségnek és katonaságnak el kellett hagynia Koszovó és Metóhiát. Tadic kiemelte: Szerbia bebizonyította, hogy a térség biztonságának a tényezője, ezért nem létezik többé egyetlen egy ok sem arra, hogy nem változzon meg a macedóniai Kumanovóban kötött megállapodás. Elmondta, hogy e dokumentum szerint, még mindig létezik tiltott légkör, amire semmi objektív ok többé nem létezik. Tadic elnök a leghatározottabban ellenzi a koszovói biztonsági erők megalakítását, s kiemelte, hogy az olyan megoldás, amely először Marti Ahtisari jogállásra vonatkozó tervében látott napvilágot, apszolutt elfogadhatalan Szerbia számára. A szerb elnök megállapította, hogy a biztonsági embereket a terrorcsoportosulásokból toborozzák, amely Koszovó valamennyi biztonsági struktúrájára vonatkozik. Kiemelte, hogy Szerbia többé nem a bizonytalanság fészke, valamint, hogy a szerb katonák senkire sem lőttek, hanem ellenkezőleg, az albánok lőttek a szerb katonákra és a szerb nemzetiségű polgárokra. Tadic elnök leszögezte, hogy nem a belgrádi hatalom, hanem éppen a nemzetközi intézmények  minősítették az Albán Nemzeti Hadsereget terrorista szervezetnek.

28. 11. 2.008.

Az alapvető emberi jogok megsértése miatt Koszovó és Metóhián, a szerb és más nemalbán lakosság, amely az albánok elől elmenekült a tartományból, egyre kevesebb érdeklődést mutat arra, hogy visszatérjen szülőföldjére. A fő problémát a nemzeti alapon történő megkülönböztetés,  munka és oktatás jogának a megsértése, valamint a nagyon alaocsony életszínvonal képezi. A Koszovóról kiköltözöttek Úniója sajtóértekezleten jelentésben számolt be az emberi jogok megsértéséről Koszovó és Metohián, melyet Genfben is közzétett, mintegy válaszként a Polgári Misszió 2.006-ban készült jelentésére. Bővebben Mirjana Nikolic mellékletéből.

Az Únió, amely 12 társulást ölel fel, melynek Koszovóról elköltözött polgárok a tagjai, megpróbálta kiegészíteni a Polgári Misszió jelentését, melyről az a véleménye, hogy sok esetben kikerülte a választ. Annak ellenére, hogy Koszovón jó törvény van a diszkrimináció megfékezésére, nem igen alkalmazzák – mondta Zlatko Maravic, az Únió Igazgatási Bizottságának a tagja. Elmondja, hogy a megkülönböztetés leginkább etnikai okból történik, különösen amikor közvállalatokban való elhelyezkedésről van szó. A koszovói villanygazdaságban például 98,6 tized százalékában albánokat foglalkoztatnak, de hasonló a helyzet a bíróságon és az oktatásban is. Minden dokumentumot, számlát, szerződést csak albánul, esetleg angolul nyomtatnak, s csak egy magasszintű oktatási intézmény van Koszovszka Mitrovicán, ahol szerb nyelven tanulhatnak a fiatalok – mondta Maravic. A legfrissebb adatok azt mutaják, hogy Koszovón szegénynek az albánok 42, a szerbeknek pedig 81 százaléka mondható.

Srdjan Seratlic, az Únió Irodájának megbízott igazgatója adatokkal bizonyítja azt, hogy egyre kevesebben mutatnak hajlandóságot a visszatérésre: 2.006-ban 1.700 szerb polgár tért vissza, 2.007-ben 1.600, míg 2.008-ban csak 254. Az emberi jogok megsértésének másik példájaként Seratlic a munkaszervezetek magánosítását hozta fel, mert akciókra való joguk csak azoknak van, akik 2.003-ban munkaviszonyban voltak, tehát ez automatikusan kizárja az elköltözött nemalbán polgárokat.

Az Únió jelentésében arra kéri a Polgári Missziót, hasson a koszovói kormányra, hogy alkalmazza a diszkrimináció elleni törvényt, hogy készítsen adatokat a szegényekről, valamint, hogy vizsgálja felül a koszovói társadalmi munkaszervezetek privatizálásának a keretét.