29. 2. 2.008.        14,45

Nikolasz Börnsz, Politikai Kérdésekkel Foglalkozó Amerika-i Segédállamtitkár, határozottan elvetett minden lehetőséget Kosovo és Metohia felosztásáról. Sajtóértekezleten emlékeztetett arra, hogy Amerika és európai szövetségesei támogatják Kosovo önálóságát a stabil Balkán érdekében – közölte az ’Amerika Hangja’ rádióállomás.

29. 2. 2.008.           14,30

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában kiemelte, hogy az Európai Únió küldetése Kosovón törvényellenes – jelentette ki Vitalij Csurkin, Oroszország állandó ENSZ-beli nagykövete. A Biztonsági Tanács zárt ajtók mögött megtartott ülésén elmondta, hogy az Európai Únió küldetésének Kosovo és Metohiába való indítása nem legális, s ellentétben van a rezolúció 1.244-es szakaszával. Csurkin pontosított, hogy az említett rezolúció világosan meghatározza a nemzetközi jelenlét hatáskörét Szerbia déli tartományában. A Biztonsági Tanács egyetlen tagja sem fejtett ki semmilyen ellenvetést e kérdésben – mondta Csurkin, s emlékeztetett Ban Ki-moon, ENSZ-főtitkár számtalan kijelentésére, hogy a rezolúció 1.244-es szakasza érvényben marad Kosovón.

28.02.2008.

A mai belgrádi napilapok nagy teret szentelnek a Szerbiai Nemzeti Biztonsági Tanács értekezletének, melyet Boris Tadic, szerb elnök hívott össze. A hazai hírügynökségek tudomása szerint, az ülésen a mult heti tiltakozó naggyülés alatt keletkezett rendbontásról volt szó. A szerbiai lapok közlik azt is, hogy Szerbia vádat emel a Hága-i Nemzetközi Iagazságszolgáltatási Bíróság előtt azon országok ellen, melyek elismerték Kosovo és Metohia önálóságának egyoldalú kikálltását. A mai sajtószemlét Jelica Tapuskovic állította össze.
Tomas Flajner, a szerb állami tárgyalói csoport egykori svájci tanácsadója, a belgrádi ’Politika’ napilapnak kijelentette, hogy Szerbiának legalább egy olyan országot kell beperelnie a Hágai Nemzetközi Bíróságon, amely elismerte Kosovo önálóságát, mert – véleménye szerint – ez kihatással lenne a többi országokra is, akik hasonló lépésre készülnek. Azok az országok, melyek most nem tudják mit csináljanak, megvárnák az ítéletet ebben az ügyben, habár nem lehet pontosan előrelátni, meddig tartana egy ilyen bírósági eljárás. Amennyiben a bíróság olyan döntést hozna, hogy a nyugati országok törvényellenesen ismerték el az önálóságot, akkor nekik meg kellne semmisíteniük ezt a határozatot. Ebben az esetben Szerbiának bizonyítéka lenne arra, hogy az ilyen döntés törvényellenes, s egészen más helyzetben lenne.
Mladjan Dinkic, Szerbiai Gazdasági és Térségi Fejlődéssel Foglalkozó Miniszter úgy véli, hogy a nemzetközi viszonyok kiéleződése, ebben a pillanatban, nem kívánatos. A ’Danas’ napilapnak elmondta, hogy vannak különbségek egyes kérdésben a koalíciós partnerek között a kormányban, de most nem kedvez az idő arra, hogy ezeket letisztázzák. Dinkic szerint, a kormánynak most makszimálisan felősnek kell lennie az állam iránt, a nézetkülönbségekre pedig van idő, először meg kell várni azt, hogy az országban teljes biztonság legyen. Véleménye szerint, először is gazdasági szuverenitást kell teremteni Kosovo azon részeiben, ahol szerbek élnek, normális életfeltételeket kell teremteni számukra, s meg kell akadályozni további kiköltözésüket. A másik dolog, amely szükséges Szerbia stabilitásához, az az európai integráció folytatása. Ezért szerinte nem emocionális, hanem racionális döntéseket kell hozni, a realitásban kell élni, nem pedig üres beszédek terjesztésében.
A ’Blic’ belgrádi újság értesülése szerint, a szerb kormány ülésén döntést kell hozni bizotság megalakításáról, amely a II. világháború okozta háborús károk felbecslésével foglalkozik majd. Feltevések szerint, kb.500.000 embernek lesz joga háborús kártérítésre, melynek kifizetéséhez az államnak 750 millió eurót kellene biztosítania.