72 ÉVE ÖNÖKKEL
30.03.2008.
Karácsony vagy Húsvét előtt rendszerint időszerűvé válik a régi, valamint az új naptár szerinti időszámítás témája, amely századok óta elválaszt bennünket. A pravoszlávok között nagyon sokan olyan igen ortodox nézetet vallanak, amely szerint erről nem is kell beszélni, s nem kell elfogadni az új, Gergely-naptárt. Vannak azonban olyanok is, akik szerint ez a téma lényegtelen. A pravoszláv egyház a régi, Julián-naptár szerint számítja az időt. Erről beszélgetett munkatársunk dr. Radomir Popovic esperessel, ismert professzorral.Ljiljana Sindjelic Nikolic írása következik.
A keresztény egyház Jézus Krisztus megjelenésével belépett a görög-római világ vagy a római birodalom civilizációs körébe, amely saját naptárral rendelkezett, s a keresztények azt egyszerűen elfogadták. Ez volt a most is érvényes Julián-naptár, amelyet akkor a világ más tájain is elfogadtak. Amikor azonban, a XIV század végén, a Római Katolikus Egyház elfogadta a nápolyi Luigi Lillio asztronómus Gergely-naptárát, még mélyebb lett a szakadás a nyugati és a keleti keresztények között. Napjainkig több kísérlet is történt arra, hogy a keresztények ismét együvé tartozhassanak az egységes időszámítás keretében, s mind több az ökumenikus dialógus, amely ismét előtérbe hozta a naptár témáját. Dr. Radomirt arról kérdeztük, mi a Szerb Pravoszláv Egyház álláspontja e kérdésben. Számolni kell azzal, milyen hatással lenne az új naptárra való áttérés, mit kapnánk vele, és mit veszítenénk. Van olyan nézet is, hogy a naptár megváltoztatása a pravoszlavizmus elhagyása lenne. Ebben az irányban is gondolkodhatunk. Az esperes a külföldön élő szerbek példáját említi, akik, a mai vegyes, protestáns vagy római katolikus környezetben élő kisebbségként, gyakran kellemetlenül érzik magukat, mert különböznek új környezetüktől. Engem ez nem zavarna, ám nem lehet mindenki hozzám hasonló, ezért megértem, ha az emberek kirekesztettnek érzik magukat ezekben a környezetekben. Éppen ezért van olyan elgondolás, hogy legalább a legnagyobb keresztény ünnepeket, a Feltámadást, a Karácsonyt vagy Pünkösdöt a keresztények egy napon ünnepeljék, hogy legalább ebben ne legyen különbség közöttünk, hangsúlyozza Radomir Popovic esperes. Hozzáteszi azonban, hogy semmit sem kell elhamarkodni, mert minden, ami fontos a kereszténységben, s kapcsolatban van a naptárral, az pontosan az idő filozófiája. A keresztények az örökkévalóság, a halhatatlanság és a feltámadás fogalmával feltörték az idő burkát. Mi azonban elfogadjuk a konvenciókat is, mert végül is, a világot Isten teremtette, és a mi feladatunk, hogy őrizzük a keresztény tant, amely mindennek értelmet ad, tehát minden naptárnak is, fűzte hozzá Radomir Popovic professzor.
Kosovo és Metohia, a Szerbiai Gazdasági Kamara legújabb felmérések szerint, Európa legszegényebb térsége, ahol a társadalmi termék 1.200 eurót tesz ki lakosonként. A szegénység határa alatt a lakosság 35 százaléka van, míg 10 százaléka szélsőségesen szegény. Az 50 százalékos munkanélküliséget alacsony oktatási szint és rossz szociális feltételek tetézik, amely azt eredményezi, hogy Európában itt a gyereke legnagyobb elhalálozási száma. Ilyen feltételek közepette a kosovói albánok a kiutat a ’szürke gazdaságban’ keresik, de nagy mértékben jelen van a bűnözés és a korrupció is. Erről ír bővebben nemzetközi gazdasági krónikánkban Ranka Pavlovic.
Kosovo és Metohia, az elmult évben, 1,55 milliárd euró külkereskedelmi forgalmat valósított meg, melyből a kivitel 133 millió euró volt. Legnagyobb kereskedelmi partnere Szerbia, amely 13,6 tized százalékkal vesz részt az össz behozatalban – mondta Milivoje Miletic, a Szerbiai Gazdasági Kamara Térségi Eggyüttműködéssel Foglalkozó Irodájának az igazgatója. Szavai szerint, a fizetési forgalom körüli problémák rendkívül nagyok, mert minden nap újabb nehézségek merülnek fel, melyek megakadályozzák az árú forgalmát. Amellett, hogy a kosovói albánok bojkottálják a szerbiai termékeket, a dokumentum elküldésében is nehézségek vannak, mert fel kell tüntetni a ’Kosovo Köztársaság’ feliratot. Ugyancsak többé nem ismerik el a szerb szertifikátokat, hanem ehhez kikérik a nemzetközi szervezetek véleményét. Ezért az adminisztratív határon állnak a szerb teherautók az orvosságokkal, az élelmiszeripari termékekkel, építkezési anyagokkal.
A világ pénzügyi intézményeinek felmérése szerint, Kosovo és Metohia legnagyobb gazdasági problémája a munkanélküliség. A legtöbb dolgozónak nincs általános iskolai képzettsége sem, amely a Milosevic rendszer bojkottálásának az eredménye. A mai napig sem járnak az albán gyerekek iskolába, így Európa legalján vannak oktatási képzettségük tekintetében.
Ezért nem lehet csodálkozni a berlini felmérő intézet adatain, mely alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kosovói fiatalok számára a bűnözés a jövő egyedüli lehetősége. E felmérés szerint, Kosovo ’maffiózó állam’. A szervezett bűnözést nagyon gazdag szervezetek képezik ’gerilla tapasztalattal és kémkedési tudással. Közöttük, és a vezető politikai személyek között, szoros kötődöttség van – állítja a berlini intézmény elemzése. A maffiózók főleg kábítószerrel, fegyverrel és emberekkel kereskednek, de az elmult két évtizedben, az albán alvilág a gépjárművek, cigaretta és a kőolajcsempészetre is szakosította magát, mint ahogyan azt Carla del Ponte, egykori hágai főközvádló is állítja.
A nemzetközi közösség, 1.999. óta, kb: 2 milliárd euró segélyt küldött, de ez a pénz főleg a külföldiek kifizetésére szolgál, akik ebben a térségben dolgoznak. A külföldi dolgozók elköltik a bruttó társadalmi termék csaknem 10 százalékát, ennek a saját magát önálónak kikiálltott szegény államnak. Ezért is figyelmeztetnek a világ gazdasági szakértői arra, hogy a kosovói gazdaság teljesen csődbe jut, ha a nemzetközi küldetés elhadja a térséget.
30. 3. 2.008. 15,25
Stein Erik Velan, a Szerbiába Befektető Külföldi Tőkések Tanácsának az Elnöklője kijelentette, hogy az új szerb kormánynak meg kellene határoznia, utánna pedig alkalmazni kellene a világos gazdasági stratégiát, amely elősegíti az ipari növekedést, és javít az ügyviteli légkörön. A külföldi befektetőknek a soronkövetkező választások lehetőség kell hogy legyen arra, hogy ezeket az alapfeltételeket megvalósítsák – mondta Velan az újvidéki ’Dnevnik’ napilapnak, aki a Telenor fiókintézet szerbiai igazgatója. ’Kicsit már zavarnak azok a külföldi befektetők, akik Szerbiába fektetnek be, utánna pedig panaszkodnak, s hozzátette, hogy nem panaszkodni kell, hanem megbeszéléseket kell folytani a kormánnyal, valamint a helyi vezetőkkel, s akkor bizonyosan valami történni fog. Velan hangsúlyozta, hogy a norvég telekommunikációs társaság, amelynek 150 éves tapasztalata van, nem fektetett volna be Szerbiába 1,5 milliárd eurót, ha itt semmi sem lenne jó.
30. 3. 2.008. 15,10
Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője kifejezte meggyőződését, hogy a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság ítélete, hogy Kosovo és Metohia esetében megsértették a nemzetközi jogot, a közvéleményben olyan álláspontot alakít ki, hogy folytatni kell a megbeszéléseket – mondta Jeremic a ’Politika’ napilapnak. Kiemelte: Fontos az, hogy Szerbia álláspontját a nemzetközi jog megsértéséről Kosovo esetében minél többen hallják és elfogadják. Belgrád célja az, hogy az ENSZ-közgyülés szeptemberi értekezletén támogassák Szerbia azon kezdeményezését, hogy fogadják el a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság ítéletét ebben a kérdésben. A szerb diplomácia vezetője kiemelte, hogy sok ország megvárja e bíróság ítéletét, még mielőtt elismerné Kosovo és Metohia önálóságát.
30. 3. 2.008. 14,10
Boris Tadic, szerb elnök, a ’Vecernje Novosti’ belgrádi lapnak adott interjújában elmondta, hogy az ENSZ szeptemberi közgyülésén elkezdődik Kosovo és Metohia védelmének újabb szakasza, melyben Szerbiában addig meghatározott állami politikának és stratégiának kell lennie. A mi diplomáciai offenzívánk többé nem kötődik az ’ötök’ országához, melyek részt vettek a Kosovo jogállásáról szóló megbeszélésekben, hanem az ENSZ valamennyi tagállamához, minden nemzetközi fórumhoz, az Iszlám Értekezlethez, az el nem kötelezett országokhoz, az EBESZ-hez és más szervezetekhez, annak érdekében, hogy minél több támogatónkra leljünk, melyek ellenzik Kosovo és Metohia önálóságát – mondta Tadic. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy visszaküldjük a külföldi diplomatákat azokba az országokba, ahonnan hazahívtuk őket, s akkor az nemcsak gadasági érdekből történik majd, hanem a még erőteljesebb harc miatt is Kosovo és Metohia megvédéséért – mondta a szerb elnök.