Bogdanović és Zannier jövő héten folytatja a technikai kérdésekre vonatkozó tárgyalásokat Nyomtatás
2008-07-30

Goran Bogdanović Koszovó kérdésére illetékes köztársasági miniszter kijelentette, hogy Lamberto Zannier UMNIK-vezetővel folytatott prištinai megbeszélése során az ENSZ-misszió megértést tanúsított a koszovói szerb közösség problémai iránt, majd pedig bejelentette, hogy a párbeszéd a jövő héten folytatódik. Hozzáfűzte emellett, hogy a következő héten az UMNIK tisztségviselői is találkozni fognak a tartomány északi és középső részén tevékenykedő koszovói rendőrség szerb képviselőivel. Célunk az, szögezte le Bogdanović miniszter, hogy jobb módot találjunk a jelenlegi problémák megoldására, a tartomány minden polgára, ám elsősorban a szerbek és a többi nem albán polgár javára. A mai találkozó folytatása volt annak a Belgrád és az UMNIK között múlt héten megkezdett párbeszédnek, amelyre Zannier úr belgrádi látogatása alkalmával került sor. 
 
DRAGAN POPADIĆ A TÜNTETÉSEKRŐL Nyomtatás

30.07.2008.

Radovan Karadľić hágai vádlott elfogását néhány száz, többségében fiatalokból álló személy arra használta ki, hogy már ki tudja hányadik alkalommal, törje-zúzza a társadalmi és a magántulajdont egyaránt. Dragan Popadić szociálpszichológus, a Belgrádi Egyetem tanára, úgy véli, hogy az utcai erőszakos viselkedésre annak okán is sor kerülhet, mert az erőszak relatívvá tételére került sor. A professzorral Jelica Tapušković beszélgetett.

Popadić professzor úgy véli, hogy nem büntetjük eléggé súlyosan az erőszakot, ezért az, különösen az utóbbi időben, általános jelenséggé válik minden nagyobb rendezvény alkalmával. Szerinte továbbá, csak azért, mivel az erőszakos viselkedésre olyan gyűléseken kerül sor, mint a Koszovó egyoldalú függetlenségének kikiáltása elleni tiltakozás, vagy Radovan Karadľić elfogása elleni nagygyűlés, az erőszak nem maradhat büntetlenül. Emellett a Radovan Karadľićhoz való viszonyulás is relatívvá vált, mivel a nyilvánosság egyszerűen nem veszi figyelembe a tényt, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság egykori elnökét a XX. században elkövetett legsúlyosabb bűntettek egynéhányával gyanúsítják, sokkal nagyobb figyelmet szentel annak, mi mindennel foglalkozott 13 évi rejtőzködése alatt.
Az újságírók elleni támadásokat a közvélemény nem tekinti a munkáját végző személy elleni támadásnak. Az erőszakosan viselkedők az újságírókra úgy tekintenek, mint őket akadályozó személyekre, ugyanúgy, mint a kirakatokra, és úgy vélik, hogy büntetlenül rugdalhatják, sértegethetik őket, állítja Popadić professzor.

Beszélgetőtársunk kiemelte emellett, hogy változtatni kellene a nem büntető magatartáson, nincs szükség azonban külön intézkedések bevezetésére, csak arra, hogy az erőszakos cselekedetek elkövetőit azonosítsák és az idevágó törvény rendelkezései szerint megbüntessék. Mindenképpen fontos azonban hangsúlyozni, állítja a Popadić professzor, hogy semmiképpen sem szabad különbséget tenni, hogy az erőszakos cselekedet elkövetésére hazafiságból vagy pedig más okból került sor.  

 
SAJTÓSZEMLE Nyomtatás

30.07.2008.

„ A huligánok ismét vadultak”, „A radikálisok nagygyűlése zavargásokba torkollott”, „A huligánok ismét törtek-zúztak Belgrádban”. A mai belgrádi napilapok címoldalai ontják a hasonló címeket és több felvételt is közölnek a Radovan Karadľić elfogása elleni tiltakozásul Belgrádban tegnap este szervezett nagygyűlésről. Mirjana Nikolić sajtószemléjét közöljük

Több mint negyvenen sebesültek meg abban az összecsapásban, amelyre tegnap késő este, a Radovan Karadľić elfogása elleni tiltakozásul a radikálisok által rendezett nagygyűlés során és azt követően a huligánok és a rendőrség között került sor Belgrád központjában, írja a Politika. A zavargásokat éjféltájban sikerült leállítani, azt követően a városban helyreállt a rend.

Az ellenzék bejelentette, hogy ha a hatalmi koalíció nem hajlandó megegyezésre, a köztársasági parlament megszakított ülése akár soha, illetve a jelenlegi képviselők mandátumának lejártáig, sem fejeződhet be, tájékoztat a Novosti. Mirko Cvetković kormányfő kedden felszólította az ellenzéki pártokat, hogy hagyjanak fel a parlament munkájának obstruálásával, hogy becikkelyezhessék a szükséges dokumentumokat, valamint az állampolgárok számára igen fontos törvényeket elfogadhassák. A másik fél azonban azt üzeni, hogy politikai megegyezés nélkül a kormányzó többségnek nem fog sikerülni a parlamenti bojkott megszüntetése és a tervezett törvények elfogadása.

A napilapok tájékoztatnak Boris Tadić köztársasági elnök dél-szerbiai látogatásáról is. A tízes korridor Szerbia egyik stratégiailag legfontosabb projektuma, gazdasági, politikai és biztonsági dimenzióval is rendelkezik, emelte ki a köztársasági elnök, aki Milutin Mrkonjić és Ivica Dačić miniszterekkel bejárta a Preševo és Leskovac közötti kiépítésben levő részt. A Szerbián átvezető legfontosabb útirány kiépítése nélkül, nem használhatjuk ki fejlesztési lehetőségeinket, nem nyithatunk elegendő új munkahelyet, hangsúlyozta Boris Tadić. Tadić elnök emlékeztetett továbbá arra, hogy az olasz FIAT vállalattal folytatott tárgyalások befejező szakaszukba érkeztek ugyan, ám hangsúlyozta, hogy az olasz cég nem jött volna Szerbiába, ha nem tartaná szem előtt a tízes korridor fontosságát.

A Danas lapnak ma megerősítették, hogy az EULEX prištinai székhelyén ma folyamatban van az ENSZ-misszió illetékességének az Európai Unió missziójára való átvitele. Goran Bogdanović Koszovóra illetékes szerb miniszter azonban ismételten hangsúlyozta, hogy a misszió átalakítására vonatkozó határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóvá kell hagynia, írja a Danas.

 
Radovan Karadľić holnap áll a bíróság elé Nyomtatás
2008-07-30

Radovan Karadľićot, a Boszniai Szerb Köztársaság volt elnökét ma elhelyezték a hágai törvényszék fegyházában, erősítette meg a törvényszék, miután a szerb hatóságok, múlt heti belgrádi elfogását követően, ma kora reggel Hágába szállították. A boszniai szerbek egykori vezetője holnap 16 órakor áll először bíróság elé. Karadľić számára lehetővé teszik, hogy a vádirat 11 pontjában foglalt vétségéről nyilatkozzon. Radovan Karadľićot a vádirat genocídiummal, Srebrenica és Bosznia-Hercegovina más községei területén genocídiumban való részvétellel, gyilkosságokkal, üldözéssel, deportálással, embertelen tettekkel vádolják. A törvényszék szabályai szerint Karadľić a vétségről való nyilatkozást egy hónapra elhalaszthatja. Joga van arra is, hogy a bíróság előtti következő megjelenése alkalmával sem nyilatkozik vétkességéről, a bíró azonban köteles a vádlott nevében jegyzőkönyvbe venni, hogy nem vallja magát bűnösnek. Az ügyeletes  bíró előtti megjelenése alkalmával a törvényszék hivatalból rendel ki védőt a vádlott számára, ha az maga nem választ egyet a törvényszéki nyilvántartásban szereplő védőügyvédek közül.
 
Uniós elnökség: Karadľić kiadatása fontos szakasza a térségbeli folyamatoknak Nyomtatás
2008-07-30
 
Az Európai Unió francia elnöksége közölte, hogy Radovan Karadľić hágai törvényszéknek való kiadatása fontos szakaszát képezi a Nyugat-Balkán megbékélési folyamatának, továbbá Szerbia Európához való közeledésének. Az uniós elnökség közleménye arra szólítja fel Szerbiát, hogy folytassa a megkezdett utat, kutassa fel és adja ki Hágának a még szabadlábon levő két hágai vádlottat is. Radovan Karadľić hágai törvényszék előtti pere, akit egyébként genocídium, emberiesség elleni és háborús bűntettek elkövetésével vádolnak, hozzá fog járulni, hogy az igazságra fény derüljön, továbbá az áldozatoknak és hozzátartozóiknak igazságot szolgáltassunk, áll a fenti közleményben.
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 10 - 18 / 261