72 ÉVE ÖNÖKKEL
2008-08-30
A Kosovska Mitrovicában megtartott nagygyűlésen részt vevő, a szerbek és más nem albán eltűnt személyek hozzátartozói egyesületének képviselői, felhívást intéztek a Kfor eddigi parancsnokaihoz, hozzák a hozzátartozók tudtára az igazságot. Milorad Trifunović, az egyesület elnöke, az eltűntek nemzetközi napja alkalmából rendezett gyűlésen felhívást intézett a Kfor eddigi öt parancsnokához, hogy jutassák el az eltűntekre vonatkozó adatokat a nyomozást végző szervekhez. A nagygyűlésen rész vevők közül néhány száz szerb személy felhívást intézett a szerb kormányhoz, segítsen a hozzátartozóknak a jogi jellegű kérdések megoldásában. A nemzetközi békefenntartó erők Koszovóba érkezését követően mintegy 1300 nem albán személy tűnt el a tartományból.
Albánok csoportja támadott meg tegnap este Kosovska Mitrovica északi részén egy szerb fiatalembert, súlyos testi sérüléseket okozva neki. Dragiša Jakšić, a mitrovicai kórház ügyeletes sebésze szerint, a fiatalember agyrázkódást, valamit az egész testre kiterjedő több sérülést szenvedett. Az incidensre Mitrovica északi részén, a keleti hídtól mintegy ötven méterre került sor, a Bošnjačka mahala elnevezésű, etnikailag vegyes városrészen. Milija Milošević, az északi rendőrőrs parancsnoka megerősítette, hogy az incidens valóban megtörtént, a rendőrség pedig az elkövetők után nyomoz. Az utóbbi két napban ez már a második etnikumok közötti összetűzés Kosovska Mitrovicában. Szerdán este, a szerbek és albánok csoportja közötti összetűzésben több személy is megsérült.
A volt Jugoszlávia területén eltűnt személyek hozzátartozói által alakított szerb egyesületek koordinációs testülete szervezésében ma, augusztus 30-án, a belgrádi Nikola Pašić téren megemlékeztek az eltűntek nemzetközi napjáról. A rendezvényen a volt Jugoszlávia országai elnökeinek és kormányfőinek segítségét és támogatását kérték a térségben eltűnt mintegy 17 ezer személy felkutatásához. Az összegyűltek eltűnt családtagjaik képét, valamint a „Bűn, a szerbeket ért szerencsétlenségről hallgatni!“ és a „Mutassák meg, hol gyújthatunk gyertyát szeretteink emlékére!’“ feliratú transzparenseket hordoztak, emlékmű állítását követelve az állami szervektől. Milijana Bojić, a Boszniai Szerb Köztársaságból eltűntek és foglyul ejtettek hozzátartozói alkotta egyesület elnöke kiemelte, hogy a térség országai uniós csatlakozása egyik feltételének a háborús összetűzésekben eltűntek sorsának rendezése kellene lennie. Az egyesület adatai szerint 17 évvel a térségben kitört háborúk kezdete után, még mindig 4 800 eltűnt szerb után kutatnak. Közülük 1500-an Bosznia-Hercegovinában, 2380-an Horvátországban, 550-en Koszovón tűntek el. A Jugoszláv Néphadsereg csaknem 400 szerb katonája és tisztje pedig az 1991-92-es időszakban tűnt el. A Vöröskereszt nemzetközi bizottsága adatai szerint a volt Jugoszlávia területén még összesen 17 158 eltűnt személy után kutatnak. Bosznia-Hercegovinában 12 817, Horvátországban 2374, Koszovóban pedig 1969 eltűnt személyt tartanak nyilván. Az ICMP, vagyis az eltűnt személyeket nyilvántartó nemzetközi bizottság adatai szerint is a térségben még mintegy 17 ezer személy után kutatnak. Az eltűntek nemzetközi napjáról az ENSZ eltűntek kérdésével foglalkozó munkacsoportja javaslatára emlékeznek meg világszerte.
Az államnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a Koszovón emberrablásnak áldozatul esett vagy meggyilkolt személyek hozzátartozóinak szociáis helyzetét rendezze, jelentette ki Boris Tadić szerb köztársasági elnök. A Koszovón eltűntek és meggyilkoltak hozzátartozóinak egyesületével tartott tegnapi találkozója során Tadić elnök megismételte, hogy a térség minden uniós tagságra törekvő országának tiszteletben kell tartania az európai standardokat, valamint arra kell törekednie, hogy megoldja a volt JSZSZK területén elraboltak és legyilkoltak sorsának kérdését. Az elnöki kabinet által kiadott közlemény hangsúlyozza, a hozzátartozók egyesületének képviselőivel folytatott megbeszélés során, amelyre egyébként augusztus 30-a, az eltűntek nemzetközi napja alkalmából került sor, szóba kerültek azok a problémák is, amelyekkel a hozzátartozók nap mint nap szembesülnek. Az egyesület küldöttsége tájékoztatta továbbá Tadić elnököt azokról a megbeszélésekről, amelyeket a következő héten Lamberto Zannier UMNIK-vezetővel fognak tartani.
Vlagyimir Putyin orosz kormányfő bírálta az európai országokat a kettős mérce alkalmazása, valamint a Washington irányában mutatott engedelmességük miatt, emlékeztetve arra, hogy a Nyugat, amely Oroszországot elítéli Abházia és Dél-Oszétia elismerése miatt, az ENSZ-határozatokat megszegve, elismerte Koszovó függetlenségét. A német ARD tévé-csatornának adott interjúban Putyin elnök emlékeztetett, hogy a Biztonsági Tanács 1244-es határozata Szerbia területi épségére vonatkozik, ezt a dokumentumot azonban, szavaival élve, a Fehér Ház parancsára, szemétbe dobták. Ha az európai országok továbbra is ilyen politikát kívánnak folytatni, akkor az európai kérdésekről hamarosan Washingtonnal kell tárgyalnunk, értékelte a helyzetet Putyin elnök, a szeptember 1-jén sorra kerülő brüsszeli uniós csúcstalálkozó előtt. Az orosz kormányfő rámutatott továbbá, mindenki azt várta, hogy Koszovó függetlenségének kihirdetését követően, amelyet Moszkva egyébként ellenzett, Oroszország elismeri Dél-Oszétiát, Moszkva azonban tartózkodó álláspontra helyezkedett. Viszonzásul a grúziai konfliktus elhatalmasodását és az orosz békefenntartó erőkre való támadást kaptuk, emelte ki Putyin elnök, majd pedig arra emlékeztetett, hogy a déloszét harcokat Grúzia, nem pedig Oroszország robbantotta ki.