22.01.08.

Szerbia geo-stratégiai helyzete kiváló. Útjai összekötik Kelet- és Nyugat-Európát, ám Észak- és Dél-Európát is. Hogy a földrajzi helyzet nyújtotta lehetőségeket minél jobban kiaknázhassuk, igen fontos, hogy minden közlekedési folyosó megfeleljen a nemzetközi szabványoknak. A szerb kormány ennek elérésére 2015-ig terjedő közlekedésfejlesztési stratégiát dolgozott ki.
Bővebben Biljana Blanuša számol be a témáról.
A kormány által nemrég elfogadott közlekedésfejlesztési stratégia a vasúti, közúti, légi és vízi szállítási közművek korszerűsítését irányozza elő. E projektum realizálásával javulna a belföldi közlekedés biztonsága is, ám jelentősen növekedne a Szerbián áthaladó személy- és áruforgalom. Branko Jocić közművesítés-ügyi államtitkár véleménye szerint, a stratégia összhangban áll az Európai Unió által kialakított mércékkel, továbbá pedig folyamatban van az erre vonatkozó ún. Master-terv kidolgozása, amelynek költségeit az Európai Újjáépítési Ügynökség fedezi.
A stratégia előirányozza, hogy a legtöbb eszközt a fő- és helyi jelentőségű utak helyreállítására és fenntartására kell fordítani. Erre a célra az elkövetkező tíz évben több mint 6 milliárd eurót költünk. Annak ellenére azonban, hogy országunkban az úthálózat fejlett, összességében mintegy 40 ezer kilométer hosszú, minősége nem üti meg az európai mércét. Ennek okai abban keresendők, hogy a múlt század utolsó évtizedében igen keveset költöttünk fenntartásukra.
A vasúti közlekedés javításába az elkövetkező időszakban négymilliárd eurót fogunk fektetni. Felújítjuk a síneket, új mozdonyokat, vagonokat vásárolunk. A vasút jelenleg 480 mozdonnyal, 8 500 tehervagonnal és 550 személyszállító vagonnal rendelkezik, átlagéletkoruk meghaladja a 30 évet.
A vasfeldolgozók, cementgyárak, a vegyi és kőolajipari üzemek felújításával és termelésük növekedésével összhangban, növekedett a vízi közlekedés fejlesztésének a szükségessége is. Az elkövetkező évtizedben tehát csaknem 300 millió eurót ruházunk be a vízi szállítás korszerűsítésébe és fenntartásába.
A kormány stratégiája kiterjed a légi közlekedésre is. Tervben szerepel a katonai repterek használati átalakítása is. A Kraljevo melletti Ladjevci reptér, a Belgrád közelében levő Batajnica reptér és az Uľice melletti Ponikve reptér civil reptérré alakítása is.
A stratégiában előirányzott terv valóra váltásához, a köztársasági költségvetés eszközein kívül a nemzetközi pénzügyi intézmények adta kölcsönökre is szükség lesz, emellett pedig stratégiai partnereket is kell hozzá szerezni. Mindezek alapján megállapítható, hogy Szerbia az elkövetkező tíz évben korszerű közlekedésű országgá válhat, ez pedig hozzájárulna a külföldi beruházások, mégpedig a legfontosabb, az ún. Zöld Mező beruházások beáramlásához.