72 ÉVE ÖNÖKKEL
21/04/2008
Boris Tadic, szerb elnök, az ENSZ Biztonsági Tanácsában mondott beszédében, kérte az ENSZ-küldetés mandátumának a folytatását a rezolúció 1.244-es szakaszával összhangban, valamint kimelte, hogy határozottan ellenzi a Polgári Misszió illetékességének átvitelét bármelyik más testületre, a Világszervezet e legmagasabb szintű testületének beleeggyezése nélkül. A Kosovónak szentelt értekezleten Tadic hangsúlyozta, hogy Szerbia nem fogadja el a tartomány egyoldalú önálóságának elismerése után keletkezett körülményt, s megismételte, hogy Belgrád sohasem ismeri el ezt a nem legális tettet. A szerb elnök rámutatott arra, hogy Szerbia legfontosabb bel és külpolitikai célja – az ország területi egységének a megőrzése, valamint az Európai Únióba való integrálódás - amely csak párhuzamosan valósítható meg. Ebben az értelemben megemlítette, hogy Szerbia kész aláírni a Stabilizációról és Társulásról Szóló Megállapodást az Európai Únióval, amint felajánlják azt neki, s szeretné mielőbb elérni a hivatalos jelölt státusát. Tadic kiemelte, hogy Kosovo önálóságának törvényellenes elismerésével nemcsak Szerbia területi egységét veszélyeztetik, amely ENSZ tag, hanem e nem legális tett miatt rosszabra fordult a biztonsági helyzet a tartományban, s felnyitotta a hasonló problémákat más térségekben is. Kritizálta az ENSZ reagálásának a hiányát Kosovo önálóságának egyoldalú kikiálltására, s apszolutt elfogadhatalannak tartja azt, hogy a jelentésben, mely vita tárgyát képezi a Biztonsági Tanácsban, nem sorolták fel Szerbia követelésit, sem pedig azt a tényt, hogy az újonnan előállt valóság a rezolúció 1.244-es szakasza megszegésének a következménye. E jelentés szerint, a Polgári Misszió beleeggyezésével, előkészületek folynak Marti Ahtisari tervezetének az alkalmazására, amely ellenőrzött önálóságot lát elő, annak ellenére, hogy ezt a tervezet soha nem vette szemügyre, s nem is fogadta el a Biztonsági Tanács – figyelmeztetett Tadic. Felszóllította azokat az országokat, melyek elismerék Szerbia déli tartományának az önálóságát, hogy vizsgálják felül döntésüket, azok az országok pedig, melyek ezt nem tették meg, tartsanak ki a nemzetközi jog tiszteletbentartása mellett. ’Mindannyiuktól segítséget várok, hogy új megoldások meglelésével megvédjük a jogot, melyet mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk, s hogy visszatérjünk a Biztonsági Tanács döntéséhez’ – hangsúlyozta Tadic elnök. Megismételve, hogy Szerbia sohasem ismeri el Kosovo önálóságát, az elnök elmondta, hogy ezért új, stabil megoldás után kell kutatni, amely javítana a pristinai egyoldalú döntés miatt keletkezett nagyon rossz helyzeten. Szerbia továbbra is meg van győződve arról, hogy csakis a megbeszélések folytatásával lehet mindkét fél számára elfogadható és fenntartható megoldást találni, amely tartós békét jelent az egész Balkánon, a Biztonsági Tanács pedig az egyetlen intézmény, amely jogilag erős döntést hozhat ebben a kérdésben – mondta Tadic. Szavai szerint, különösen jelentős az, hogy május 11-ikén, Kosovón megtartsák a helyi választásokat. Emlékezteve arra, hogy 2.008. március 17-ikén, Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részében, a nemzetközi erők túllépték felhatalmazásukat, s erőszakot alkalmaztak az ottani szerbek ellen, Tadic azt követelte a nemzetközi képviselőktől, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, s hogy a jövőben, megoldást minden érzékeny helyzetben, kizárólag megbeszéléseken keresztül keressenek. Úgyszintén figyelmeztetett arra, hogy a Polgári Misszió Kosovóba való megérkezése óta, többszázezer szerb polgárt elűztek otthonából, házaikat felgyújtották, többezer szerb polgárt megöltek vagy pedig nyomuk veszett, több mint 150 szerb pravoszláv szenthelyet pedig megsemmisítettek az albánok. A Biztonsági Tanács tagjai előtt a szerb elnök kritizálta Ramus Haradinaj felszabadító ítéletét a hágai törvényszéken, s kifejezte reményét, hogy e bíróság közvádlósága fellebbez az ilyen igazságtalan ítélet miatt.
21. 4. 2.008.
Ha a szerb politikusok helyében lennék, soha nem ismerném el Kosovo és Metohia önálóságát – jelentette ki Jirzsi Dinstbir, ismert cseh tudós, aki egykor az Európai Únió tudósítója volt az emberi jogok alakulásáról az egykori Jugoszláviában. A frankfurti ’Híreknek’ adott interjújában úgy értékelte, hogy Szerbia déli tartománya ’jogi káoszban’ van, mert egyes országok egyoldalúan elismerték önálóságát. Ez a káosz önakaratból keletkezett, melyre eddig a jogrendszer történelmében nem volt példa – mondta Dinstbir.
Azon a véleményen van, hogy a világ sok országa nem ment ezen a jogellenes úton, mert ’becsületes, s mert sokan olyan problémával szembesülnek, mint Szerbia’. Az ilyen országok, szerencsére, többségben vannak. Azonban, a nyomás rájuk nagy, Amerika, de az Európai Únió elit tagjai részéről is. Hogy hányan engednek a nyomásnak, nehéz elképzelni. Világos és biztos az, hogy Kosovo soha, valóban soha nem lehet legális és legitim önáló ország. Kosovót nem vehetik fel az ENSZ-be, s ezzel a nemzetközi intézmények többségébe sem. Itt szem előtt kell tartani az ilyen ’kvázi’ ország gazdasági tehetetlenségét, valamint azt a tényt, hogy a nemzetközi közösség, 10 év alatt sem tudott az uralkodó kosovói szélsőséges vezetőkből, európai demokratákat faragni – mondta Dinstbir. Nevetséges az, hogy azzal ámítgatnak bennünket, hogy a kosovói kérdés kivétel, s nem szolgálhat másoknak alapul. Ezt magyarázzák meg a kurdok, a baszkok és más népek példáján, s amennyiben azok ezt megértik és elfogadják, akkor folytatása nem lesz. A nacionalisták nagyon boldogok Kosovo miatt. Kosovo önálóságának elismerésével – mint ahogyan azt Vaclav Klaus, cseh elnök mondta, felnyitották a Pandor-dobozt. Dinstbir ugyancsak emlékeztetett Milorad Dodiknak, a Szerb Köztársaság kormányfőjének állásfoglalására, hogy abban az esetben, ha ha az európai országok többsége elismeri Kosovo önálóságát, s ha Bosznia és Hercegovinában nem fogadják el az alkotmányt, amely garantálja a szerb entitás identitását, akkor a Szerb Köztársaságban referendumot kell kiírni az önálóságról, de azt is megemlítette, hogy a boszniai horvátok is szívesen csatlakoznának az anyaországhoz. ’Azt üzenem saját országom kormányának, hogy álljon ellen a nyomásnak Kosovo elismerését illetően, tekintettel arra, hogy ezen a vonalon van Klaus elnök, a cseh parlament, valamint a polgárok többsége, mert ezzel jobban tisztelnék az országot’ – szögezte le Dinstbir. Nem felejtette el kommentálni azt a tényt sem, hogy Szerbiának most gyorsabb ütemű csatlakozást kínálnak az Európai Únióba, csak továbbra is megmarad feltételük, hogy kiszolgáltassa Hágának Ratko Mladicot és Radovan Karadzicot. Hozzátette: Nem érti, miért vádolják Szerbiát azzal, hogy keveset tesz a vádlottak kézrekerítésén, amikor a nemzetközi közösség tökéletes tecnikai felszrelése és erős szolgálatai sem találták meg őket. Véleménye szerint, Ramus Haradinaj felszabadító hágai ítélete, kihatással lesz abban, hogy abbahadják a megmaradt vádlottak keresését. Mert ha Hágában kell lennie Mladicnak és Karadzicnak, akkor ott a helye Tacsinak és Haradinajnak is – szögezte le Dinstbir.
21. 4. 2.008. 15,50
Vojislav Kostunica, szerb kormányfő úgy véli, hogy az Európai Únióval való megállapodás aláírása, melyért ma ismét Oli Ren, Európai Biztos száll leginkább síkra, nem áll Szerbia állami és nemzeti érdekében, mert úgy tolmácsolják majd, hogy aláírta Kosovo és Metohia önálóságát. Ez volt Kostunica válasza Oli Ren azon kijelentésére, hogy az Európai Únió aláírja a megállapodást Szerbiával május 11-ikéig, a választásokig. Kostunica közleményben kiemelte, hogy egyes pártok és koalíciók, ha akarják, aláírhatják a megállapodást saját nevükben, de nem Szerbia nevében. Ez az aláírás Szerbiát egyáltalán nem kötelezi semmire, s előre kijelentem azt, hogy a NÁTO nem állíthatja azt, hogy az aláírással Szerbia elismerte Kosovo önálóságát, csak azt mondthatja, hogy egyes pártok aláírták a Solana megállapodást – figyelmeztetett Kostunica.
21. 4. 2.008. 15,40
Vojislav Kostunica, szerb kormányfő, Jan Kubis, szlovák külügyminiszterrel folytatott mai belgrádi megbeszélésén kiemelte, hogy Szerbia számára rendkívül fontos Szlovákia elvszerű hozzáállása, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, s hogy Szlovákia nem ismeri el Kosovo és Metohia egyoldalúan kikiálltott önálóságát. Kostunica leszögezte, hogy Szerbia, mint egységes ország folytathatja az európai integrációkat, s hogy minden megállapodásnak, melyet az Európai Únióval köt, az ország szuverenitásának és területi integritásának a funkcióját kell szolgálnia – közölte a szerb kormány. A kormányfő rámutatott arra, hogy azok az EÚ-beli tagországok, melyek egyoldalúan elismeték Kosovo önálóságát, közvetlenül megsértették a már parafált Stabilizációról és Társulásról Szóló Megállapodást, s hozzátette, hogy Szerbia egyidejűleg nem írhatja alá az európai integrációk folytatását, valamint Kosovo önálóságát.
21. 4. 2.008. 15,20
Dusan Petrovic, szerb igazságügyi miniszter kijelentette, hogy a Háborús Bűnök Kivizsgálásával Foglalkozó Szerbiai Közvádlóság kész elküldeni a hágai törvényszék közvádlóságára azokat a bizonyító anyagokat, melyek Ramus Haradinaj háborús bűneiről tanúskodnak, akit a törvényszék bírói tanácsa nemrégen felmentett a vád alól. Bőséges anyaggal rendelkezünk Haradinaj, de más személyek bűnösségéről is – mondta Petrovic, s megerősítette Szerbia készségét, hogy minden lehető módon segítse a hágai bíróság munkáját. A Tanjug hírügynökség közlése szerint, Petrovic nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szerbiai bíróság indít eljárást Haradinaj ellen, annak ellenére, hogy a bizonyító anyagok fő része Kosovón és Albániában van, a szerb igazságszolgáltató szervek hatáskörén kívül. ’Biztosan elmondhatom, hogy Szerbia nem áll el legális és legitim jogától, hogy egyszer eljárást indítson Haradinaj és mindazok ellen, akik háborús bűnöket követtek el’ – mondta a szerb igazságügyi miniszter.