Sentić: Koszovó függetlenségének kihirdetése leállította a szerbek visszatelepülését Nyomtatás
19. június 2008.        

Koszovó függetlenségének jogtalan kihirdetése teljesen leállította a szerbek visszatelepülését, nyilatkozta Srđan Sentić, az UMNIK vezetőjének széttelepítettek visszatérésében illetékes tanácsosa. A KiM Radiónak nyilatkozva a tanácsos elmondta, az UNHCR adatai szerint, a múlt hónap folyamán egyetlen széttelepített sem tért vissza Koszovó területére. Számos projektummal rendelkezünk, amelyek évek óta finanszírozásra várnak, ám úgy tűnik, hogy sem a nemzetközi közösség, sem pedig a helyi intézmények nem érdekeltek a visszatelepülés folyamatának beindításában, hangsúlyozta Sentić tanácsos. Kiemelte még, hogy ösztönözni kellene a visszatelepülési folyamatot, különösen pedig a tömeges visszatérést.
 
Koątunica és Konuzin: Oroszország továbbra is elvszerű magatartást fog tanúsítani Nyomtatás
19. június 2008.  

Alekszandr Konuzin, Oroszország szerbiai nagykövete, tegnap este tájékoztatta Vojislav Koštunica szerb kormányfőt, hogy a Biztonsági Tanács pénteki ülésén a hivatalos Moszkva továbbra is az ENSZ Alapokmánya és a BT 1244-es határozata tiszteletben tartásának elvéhez fogja tartani magát. Vojislav Koštunica megerősítette, a nagykövettel folytatott beszélgetés során, amelynek témája Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár arra irányuló kezdeményezése volt, hogy törvényesítse a jogellenes EULEX-missziót, amelynek célja egyébként Martti Ahtisaari tervének érvényesítése, teljes megerősítést nyert Szerbia és Oroszország közös, az ENSZ Alapokmánya és a BT 1244-es határozata tiszteletben tartásán alapuló, politikája. A kormányfő rámutatott továbbá, hogy a Biztonsági Tanács bejelentett ülését megelőzően, a legfontosabb, hogy Oroszország elvszerűen támogatja Szerbia azon álláspontját, hogy az EULEX-misszió illegális, továbbá, hogy a Biztonsági Tanács nem hagyhatja jóvá Ban Ki Mun javaslatát az UMNIK illetékességének EULEX-re való átruházásáról.
 
Jeremić: Szerbia a piros vonalat át nem lépő párbeszédért száll síkra Nyomtatás
19. június 2008. 
 Boris Tadić, Szerbia köztársasági elnöke, New Yorkba utazik, ahol holnap felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsa Koszovó kérdésének szentelt ülésén. Az ülésen Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár jelentését vitatják meg, amelyben az UMNIK szerkezetének és jellegének oly módon történő átalakítását javasolja, amely lehetővé tenné, hogy az ENSZ keretén belül, a joguralom szavatolásának területén, az Európai Unió növelje operatív szerepét. A főtitkár bejelentette továbbá, hogy az UMNIK szerkezeti átalakításával egyidejűleg, új koszovói különleges ENSZ-kiküldöttet kíván kinevezni, ezért ez is témája lehet a pénteki ülésnek.
A szerb küldöttség New York-i elutazását megelőzően Vuk Jeremić külügyminiszter kijelentette, Szerbia hajlandó további párbeszédet folytatni az ENSZ-szel, ám ebben nem lépheti át a szerb állampolitika által kijelölt határt. Ez pedig azt jelenti, hogy Szerbia számára csak abban az esetben elfogadható az Európai Unió tevékeny részvétele, ha azt a Biztonsági Tanács jóváhagyja, ám ez semmiképpen sem jelentheti Martti Ahtisaari tervének végrehajtását, hangsúlyozta Jeremić miniszter. Véleménye szerint továbbá, Tadić elnök az ülésen hangsúlyozni fogja, hogy Szerbia számára mindaddig teljességgel elfogadhatatlan a nemzetközi polgári jelenlét bármiféle átalakítása, amíg arról az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyértelmű véleményt nem nyilvánít. Vuk Jeremić elmondta, várakozásai szerint, a Biztonsági Tanácsban továbbra is marad a megosztottság Koszovó kérdésében, és az a nézet fog felülkerekedni benne, amely a jogállási tárgyalások folytatását tartja szükségesnek.   
A szerb miniszter hozzáfűzte még, hogy Fatmir Sejdiu ideiglenes koszovói elnök is jelen lesz az ülésen, ám csak magánszemélyként, mivel elfogadásra került Szerbia óvása, miszerint Koszovó nem független állam és nem tagja az ENSZ-nek.
 
VISKOVIĆ  SZERBIA KÜLPOLITIKAI PRIORITÁSAI Nyomtatás
18.06.2008.

Szerbia ma államként és társadalomként is megosztott. Ez a megosztottság kihatással lehet az ország külpolitikai stratégiájának módosulására, továbbá annak belpolitikai pontok szerzésére való felhasználására, értékelte Ivo Visković, a Politikai Tudományok Karának tanára. Sandra Pekić írását közöljük.
Szerbia stratégiai céljainak meghatározására a 2000. októberében bekövetkezett demokratikus változásokat követően került sor. Ezek az ország területi épsége megőrzését, valamint a nemzetközi folyamatokba való gyors bekapcsolódás útján, az ország gazdasági és szociális fejlődését jelentették. A professzor hangsúlyozza, hogy ugyanakkor a külpolitika négy prioritást élvező irányvonalát helyezték előtérbe: az európai folyamatokba való gyors integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok normalizálását, a nagyhatalmakkal való kapcsolatok fejlesztését és az ún. harmadik világ országaival való gazdasági együttműködés felújítását.
Az Európai Unióval való közeledési és csatlakozási megállapodással kapcsolatos tárgyalások záró szakaszában azonban, különösen pedig Koszovó függetlensége kihirdetését és annak az unió néhány tagállama által való elismerését követően, Szerbiában megerősödött az a politikai áramlat, amely azt követeli, hogy az ország területi épségének megőrzése élvezzen elsőbbséget, emelte ki Visković professzor. Szerinte ugyanis, nemcsak az eddigi ellenzék, hanem a Szerbiai Demokrata Párt tisztségviselői is, akik egyébként a kormányzó koalíció részét képezték, támogatják ezt a politikát még annak árán is, hogy ezzel elodázásra kerüljön, vagy pedig éppenséggel elmaradjon az uniós integráció. Azóta már számos közvetlen javaslat hangzott el az ország külpolitikájának megváltoztatására, továbbá hogy olyan partnerek felé kellene orientálódni, akik, feltételesen szólva, nem viszonyulnak inkorrekten a Koszovóhoz fűződő szerbiai érdekekhez. Az ilyen politikai áramlatok szerint Szerbia három külpolitikai irányvonal közül választhatna: az uniós csatlakozás „a mi feltételeink szerint”, bizonyos típusú elnemkötelezettség, amely a katonai semlegességet is jelentené, illetve az ún. barátokkal való szövetségre lépés.
Visković professzor véleménye szerint Szerbia előtt nem áll megfelelőbb lehetőség, mint a gazdasági, geopolitikai és demokratikus érdektől indíttatott európai integráció. Erre utal a nemrégiben megtartott parlamenti választások eredménye is.
A professzor azonban attól tart, hogy Szerbia, politikai elméletébe egy új kategóriát fog bevezetni, az állam megosztottságát. Szerbiában ugyanis politikai megosztottság uralkodik a lakosság körében is, ilyen körülmények között pedig lehetetlen olyan egységes stratégiát követni, amellyel legalább a lakosság két harmada egyetért. A fontos döntések meghozatalához nem elegendő az 51 százalékos többség. Ilyen jellegű konszenzus csakis a politikai elit által kialakított kompromisszum alapján érhető el, amelyet azután követni kezdene a nép is, zárta a beszélgetést Ivo Visković professzor.    
 
SAJTÓSZEMLE Nyomtatás
18.06.2008.

Minden napilap legidőszerűbb témaként ír a legújabb kormányalakítási spekulációkról. Természetesen hírt adnak a népnemzeti koalíció Jovan Krkobabić képviselőházi elnöklő döntésére való reagálásáról is, amiért nem hívja össze a parlament rendkívüli ülését, és ezt azzal indokolja, hogy nincs rá alkotmányi meghatalmazása. A napilapok nagy teret szentelnek a Szerbiában mind gyakoribb közlekedési balesetek témájának is. Sajtószemlénket Jelena Tapušković állította össze.
Ljubomir Kljakić, a szerb Koszovó-ügyi miniszter helyettese, a VEČERNJE NOVOSTI lapnak nyilatkozva kijelentette, Szerbia reciprocitáson alapuló intézkedéseket vezethet be, ha a prištinai hatóságok továbbra is olyan légkört teremtenek, amelyben a tartomány területén korlátozzák a mozgásszabadságot és veszélyeztetik az alapvető emberi jogokat. Ez alatt a szerb rendszámtáblák leszereltetését és megsemmisítését értjük, hangsúlyozta Kljakić miniszterhelyettes. Úgy értékelte továbbá, hogy a szerbek bántalmazása a prištinai hatalom tehetetlenségét mutatja, mivel semmi más módon nem tudja bizonyítani államiságát. Ljubomir Kljakić véleménye szerint Szerbia a koszovói nemzetközi missziókkal folytatandó közvetlen megbeszélésekben követelni fogja, tegyenek intézkedéseket a szerbek bántalmazásának megszüntetésére.
Az UMNIK új vezetője valószínűleg Lamberto Zanier olasz diplomata lesz. A DANAS lap értesülései szerint holnap kellene a déli szerb tartományba érkeznie, az UMNIK eddigi vezetője, Joachim Rücker pedig egy nappal később hagyja el Koszovót. Az ENSZ-misszió új vezetőjének kinevezésére a jövő hét folyamán kerül sor. Zanier urat Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár fogja kinevezni.
A rendőrség, a mind gyakoribb, tragikus következményekkel járó közlekedési balesetek miatt, szigorúbb ellenőrzés bevezetését irányozta elő Szerbia útjain. Az ellenőrzés megszigorítását a tárca már eredetileg is előirányozta a nagyobb nyári forgalom miatt, a rendőrség pedig külön jelzés nélküli gépkocsikat, a legkorszerűbb radarfelszerelést és digitális kamerákat fog alkalmazni. Hazánk útjain idén csaknem 26 ezer közlekedési szerencsétlenség történt, amelyben több mint 300 személy vesztette életét. Stojadin Jovanović, a belügyminisztérium közlekedésrendészeti vezetője a BLIC lapnak elmondta, a tavalyi időarányos szakaszhoz viszonyítva, 14 százalékkal kevesebben vesztették életüket, ennek ellenére az adatok ijesztőek. Véleménye szerint, a balesetek leggyakoribb oka az útviszonyoknak nem megfelelő gyorsaság, az alkohol, a szabálytalan előzés és a vezető fáradtsága.
Június 17-én, kedden, a Harmadik Belgrádi Gimnázium kétnyelvű kísérleti tagozata első évfolyamának tanulói befejezték a középiskolát. A tagozat különlegessége, írja a POLITIKA, hogy az anyanyelven kívül az oktatás francia és olasz nyelven is folyik. A mai végzősök, négy évvel ezelőtt e két nyelven tettek felvételi vizsgát, oktatásukban pedig a külföldi tanárok mellett külön felkészített hazai tanárok vettek részt.        
 
Továbbá...
<< Első < Előző 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Következő > Utolsó >>

Eredmények 91 - 99 / 250
[ Vissza ]
 

LEGÚJABB

LEGOLVASOTTABB