30.09.2008.

A New York-i bejelentések szerint, Az ENSZ-közgyülésen, valószínűleg október 8-ikán vitatják meg Belgrád jevaslatát arról, hogy Koszovó és Metohia önálósága legalitásáról a hágai Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság mondjon véleményt. A nyugati médiák állítása szerint, a próbaszavazáson, a szerb kezdeményezést, a 192 tagország közül, 120 támogatta. A kilátásokról, hogy a koszovói kérdést a politikai keretből áthelyezzék jogi keretek közé, nemzetközi rádiónknak Dusko Dimitrijevic, a Nemzetközi Politikai Intézet igazgatója nyilatkozott. Vele Ivana Subasic beszélgetett.

A közgyülés az állandó diplomáciai értekezlet egyik formája, melyen keresztül látható a nemzetközi közösség hangulata, valamint a nagy és kis államok érdeke, így nem lehet teljes biztonsággal azt állítani, hogy Belgrád kezdeményezése megkapja a szükséges támogatást – mondta Dusko Dimitrijevic, s hozzátette, hogy két forgatókönyv lehetséges.

Az egyik az, hogy a szerb javaslat megkapja a tagállamok többségének a támogatását. ’A mi javaslatunk támogatást jelent az ENSZ helyének és szerepének az újjáélesztésében, mert a jogi kérdést – a nemzetközileg elismert demokratikus országok szuverenitását és területi integritását – az ENSZ jogi kereti közé helyezi’. Ez az érv különösen jelentős azon tagállamok támogatásának a megszerzésében, melyek a válságos helyzeteket - melyek veszélyeztetik a világ békéjét és biztonságát - békés, politikai és jogi úton oldják meg. Ebben az értelemben úgy vélem, hogy Belgrád kezdeményezését nemcsak a nagyhatalmak, Kina, Oroszország és India támogatná, hanem azok az országok is, melyek hasonló területi problémákkal küzködnek. Szavai szerint, támogatás várható az el nem kötelezettek mozgalmából, annak ellenére, hogy sokuk a nyugat erős  nyomása alatt van.

Másfelől, fennáll az a lehetőség, hogy a szerb javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot. Ebben az irányban azok az országok haladnak, melyek Amerika, Nagy Britannia, és Franciaország hatása alatt vannak. Ezen országok száma nem jelentéktelen, s főleg kis szigetországokról van szó, melyek gazdasági, pénzügyi és politikai értelemben függnek a nagyhatalmaktól.

Szerbia diplomáciai erőfeszítéseit arra kell összpontosítani, hogy minél több olyan ország támogatását szerezze meg, melyek nem foglaltak még állást, mint pl: az el nem kötelezett országokét. Az a tény, hogy Szerbia javaslatát az ENSZ-közgyülés napirendjére tették, arra utal, hogy egészen eredményesen a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság elé terjeszthetik. Dimitrijevic kiemeli, hogy az ENSZ-nek nincs felhatalmazása arra, hogy rendelkezzen Szerbia területi szuverenitásával. Másfelől, a koszovói entitás, a nemzetközi igazgatás közepette, nem kiállthatta ki az önálóságot egyoldalú alapon. Ezért, ebben az értelemben, az egyoldalúan kikiálltott önálóság, az ideiglenes koszovói igazgatási szervek részéről, teljesen reális kérdés, mely helyet kell hogy kapjon a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság előtt – fejezte be Dusko Dimitrijevic.