Radio live

DIMITRIJEVIC A LEHETŐSÉGEKRŐL Nyomtatás

30.09.2008.

A New York-i bejelentések szerint, Az ENSZ-közgyülésen, valószínűleg október 8-ikán vitatják meg Belgrád jevaslatát arról, hogy Koszovó és Metohia önálósága legalitásáról a hágai Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság mondjon véleményt. A nyugati médiák állítása szerint, a próbaszavazáson, a szerb kezdeményezést, a 192 tagország közül, 120 támogatta. A kilátásokról, hogy a koszovói kérdést a politikai keretből áthelyezzék jogi keretek közé, nemzetközi rádiónknak Dusko Dimitrijevic, a Nemzetközi Politikai Intézet igazgatója nyilatkozott. Vele Ivana Subasic beszélgetett.

 A közgyülés az állandó diplomáciai értekezlet egyik formája, melyen keresztül látható a nemzetközi közösség hangulata, valamint a nagy és kis államok érdeke, így nem lehet teljes biztonsággal azt állítani, hogy Belgrád kezdeményezése megkapja a szükséges támogatást – mondta Dusko Dimitrijevic, s hozzátette, hogy két forgatókönyv lehetséges.

Az egyik az, hogy a szerb javaslat megkapja a tagállamok többségének a támogatását. ’A mi javaslatunk támogatást jelent az ENSZ helyének és szerepének az újjáélesztésében, mert a jogi kérdést – a nemzetközileg elismert demokratikus országok szuverenitását és területi integritását – az ENSZ jogi kereti közé helyezi’. Ez az érv különösen jelentős azon tagállamok támogatásának a megszerzésében, melyek a válságos helyzeteket - melyek veszélyeztetik a világ békéjét és biztonságát - békés, politikai és jogi úton oldják meg. Ebben az értelemben úgy vélem, hogy Belgrád kezdeményezését nemcsak a nagyhatalmak, Kina, Oroszország és India támogatná, hanem azok az országok is, melyek hasonló területi problémákkal küzködnek. Szavai szerint, támogatás várható az el nem kötelezettek mozgalmából, annak ellenére, hogy sokuk a nyugat erős  nyomása alatt van.

Másfelől, fennáll az a lehetőség, hogy a szerb javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot. Ebben az irányban azok az országok haladnak, melyek Amerika, Nagy Britannia, és Franciaország hatása alatt vannak. Ezen országok száma nem jelentéktelen, s főleg kis szigetországokról van szó, melyek gazdasági, pénzügyi és politikai értelemben függnek a nagyhatalmaktól.

Szerbia diplomáciai erőfeszítéseit arra kell összpontosítani, hogy minél több olyan ország támogatását szerezze meg, melyek nem foglaltak még állást, mint pl: az el nem kötelezett országokét. Az a tény, hogy Szerbia javaslatát az ENSZ-közgyülés napirendjére tették, arra utal, hogy egészen eredményesen a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság elé terjeszthetik. Dimitrijevic kiemeli, hogy az ENSZ-nek nincs felhatalmazása arra, hogy rendelkezzen Szerbia területi szuverenitásával. Másfelől, a koszovói entitás, a nemzetközi igazgatás közepette, nem kiállthatta ki az önálóságot egyoldalú alapon. Ezért, ebben az értelemben, az egyoldalúan kikiálltott önálóság, az ideiglenes koszovói igazgatási szervek részéről, teljesen reális kérdés, mely helyet kell hogy kapjon a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság előtt – fejezte be Dusko Dimitrijevic.

 
Tadic jelölt Nyomtatás

30. 9. 2.008.

 Boris Tadic, szerb elnök az egyik jelölt az ’Év politikusa’ elnvezésű díjra, melyet a ’Juropian vois’ ítél oda minden évben. A megindoklásban az áll, hogy a szerb elnöknek nagy érdeme van abban, hogy Szerbia közeledett az Európai Únió-s tagsághoz, valamint, hogy kiszolgáltatta Ratko Mladic vádlottat a hágai törvényszéknek. Tadic mellett az idén jelölt még Nikola Sarkozi francia elnök, Sigmar Gabriel német energetikaügyi miniszter, és Donald Tusk, lengyel kormányfő. A jelöltekre november 16-ikáig szavazhatnak a polgárok is a ’Juropian vois’ internet honlapján.

 
Djelic: A nukleáris üzemanyag kihelyezése Nyomtatás
30. 9. 2.008.

ImageBozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke, Bécsben kijelentette: Szerbia prioritása, hogy kihelyezze az elhasznált nukleáris üzemanyagot a Belgrád közelében lévő Vincsa Intézetből, melyhez kb: 25 millió dollára lenne szükség. El kell végeznünk az előkészületeket jövő év szeptemberéig ahhoz, hogy az elhasznált üzemanyagot 2.010-ben áthelyezzük az Orosz Föderációba – mondta Djelic. Hozzátette: Csehország elhatározta, hogy ezt a projektumot 1 millió dollárral segíti. Djelic anyagi támogatást kért Oroszországtól, az Amerikai Egyesült Államoktól, valamint a bécsi értekezleten résztvevő más országoktól, annak érdekében, hogy összegyűljön a szükséges pénz.  
 
Meggátolták a felvételt Nyomtatás
30. 9. 2.008.

 A ’Szerbiai Vasutak’ közvállalat meggátolta az ú.n. ’Koszovói Vasutak’ felvételét a ’Nemzetközi Vasutasok Úniójába’, valamint az ’Európai vasutak és infrastruktúrális társaságok közösségébe’ – közölték a ’Szerbia Vasutak’-ban. a ’Koszovói Vasutak’ Berlinben hivatalos kérvényt intézett e két legjelentősebb nemzetközi vasutas szervezethez, hogy vegyék fel tagságukba. Vuk Jermic szerb külügyminiszter és a ’Szerbiai Vasutak’ küldöttsége állásfoglalásának köszönhetően, ez a javaslat nem került napirendre. A koszovói kezdeményezés ezzel teljesen el van vetve.
 
Jeremic: Reménykedünk Nyomtatás
30. 9. 2.008.

ImageVuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője, kifejezte elvárását, hogy a szomszédos országok nem tesznenk olyan egyoldalú lépést Belgrád kezdeményézésének ENSZ-ben való szavazása előtt, amely destabilizálná a térség békéjét és biztonságát. Arra a kérdésre válaszolva, mit tesz Szerbia akkor, ha Macedónia és Crna Gora elismeri Koszovó és Metohia önálóságát, Jeremic a Beta hírügynökségnek elmondta: Ez aláásná Szerbia szuverenitását és területi integritását, s hozzátette, hogy nincs olyan ország, mely ilyen lépésére  Belgrád nem válaszolna kellő mértékben, az Akciótervvel összhangban, amely egész sor eljárást lát elő. Szerbia senkit sem fenyeget, ő csak partner akar lenni a szomszédos országokkal a térség békéjének és biztonságának a megőrzésében, azonban nem tolerál semmilyen egyoldalú lépést, amely a szuverenitás és területi integritás aláásására irányul – mondta Jeremic. Emlékeztetve arra, hogy a térségi együttműködés Szerbia külpolitikájának egyik prioritását képezi, a szerb diplomácia vezetője úgy értékelte, hogy Belgrád  legnagyobb érdeme az, hogy nem került sor a térség destabilizálására, Koszovó és Metohia egyoldalúan kikiálltott önálósága után. Arra a kérdésre, vajon az Európai Únió felodja-e decemberben az átmeneti kereskedelmi megállapodást Szerbiával, abban az esetben is, ha addig az ország nem szolgáltatja ki Ratko Mladicot Hágának, Jeremic azt mondta, hogy erre a kérdésre nehéz választ adni, mert ehhez a döntéshez mind a 27 tagország jóváhagyása szükséges. Jeremic megismételte, hogy Szerbiának semmi kifogása sem lenne a koszovói civil küldetés átformálásáról, ha az összhangban lenne a rezolúció 1.244-es szakaszával, ha a jogállást illetően semleges lenne, s ha azt jóváhagyná az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 1 - 9 / 281
 

A VILÁG ESEMÉNYEI CSÜTÖRTÖKTŐL CSÜTÖRTÖKIG

AZ ÉCSKAI KASTÉLY

  • AZ ÉCSKAI KASTÉLY
  • AZ ÉCSKAI KASTÉLY
  • AZ ÉCSKAI KASTÉLY
  • AZ ÉCSKAI KASTÉLY
  • AZ ÉCSKAI KASTÉLY
  • AZ ÉCSKAI KASTÉLY
  • AZ ÉCSKAI KASTÉLY
  • AZ ÉCSKAI KASTÉLY

TOPČIDER

A BRESTOVACI GYÓGYFÜRDŐ