glassrbije.org

74 ÉVE ÖNÖKKEL

Radio live

A HORGOS - POZSEGA KÖZÖTTI AUTÓÚTRÓL

31.10.2008.

A magyar határmenti Horgostól, a Szerbia középső részében lévő Pozsegáig terjedő autóút kiépítéséről, a mese a végéhez ért. Az osztrák ’Alpina és Por’ osztrák konzorcium küldöttsége Belgrádban tartózkodott, ahol a kormány képviselőivel tárgyalt a megállapodás megszüntetésnek a módozatairól. Mirko Cvetkovic kormányfő kijelentette, hogy a szerb kormány a döntéshozatal pillanatában csak Szerbia érdekeit tartja szem előtt. Erről a témáról bővebben Zorica Mijuskovic tájékoztat.

Mindkét fél a legjobb megoldást akarja magának, s szeretnék elkerülni a Párizsban székelő bíróság ítéletét ebben a kérdésben. A szerződés megállapodásos megszakítása azt jelenti, hogy az ’Alpina és Por’ nevű konzorciumnak visszaadják a 10 millió euró értékű bankgaranciát, s megtérítik azokat a kiadásokat, melyeket eddig erre a projektumra költött. Időközben elálltak attól a követeléstől, hogy pályázat kiírása nélkül, autóutat építenek Osztruzsnicától Lajkovácig.

Az ’Alpina és Por’ pótlólagos követelése miatt, a szerb kormány a konzorciumos szerződés megállapodásos felbontását javasolta. Ugyanis, ez a konzorcium pótlólagos garanciát kért 200 millió euró értékben, a Horgostól Pozsegáig terjedő autóút építési munkálatainak még négy évvel való meghosszabítását, valamint a koncesszió 25 évről 30 évre való meghosszabítását. ’Az ajánlat nem áll Szerbia érdekében, s ezért javasoltuk a megállapodásos szerződés felbontását’ – mondta Cvetkovic kormányfő. A koncessziós szerződés december 31-ikén jár le, ami azt jelenti, hogy a ’Korridor 10’ munkálatainak a folytatása meg kell hogy várja a következő évet. Bármilyen legyen is a megállapodás most az ’Alpinával’, Szerbiának csak a következő év végén lehet modern autóuta a magyar határtól Újvidékig. Hogy ki lesz a munkálatok fő kivitelezője, ezt csak a nemzetközi pályázat kiírása után tudjuk meg.

Pótlólagos magyarázatot kíván az új kiépítési ár, amely 220 millió eurót tesz ki. E számítás szerint, a Vajdaságon áthaladó autóút kilométerenként 2 millió euróba kerülne, illetve kétszer többe, mint két évvel ezelőtt, amikor az osztrák konzorciumot választották partnernek. Az ’Alpina és Por’ azt állítja, hogy az újratermelési anyagok a világpiacon időközben megnövekedtek, úgyhogy a mostani felmérések szerint, az autóút Szabadkától Újvidékig terjedő szakaszára, 200 millió eurót kell kiválasztani.

A kormány nem áll el az autóút kiépítésétől a Belgrádtól Pozsegán keresztül, egészen az a crnagorai határig terjedő szakaszig. A kormány stratégiai eltökéltsége, hogy a következő négy évben, kb. 5 milliárd eurót vált ki a szerbiai autóutak építésére és korszerűsítésére.

SAJTÓSZEMLE

31.10.2008.

Az Európa-bizottság úgy véli, hogy lehetséges lesz megengedni Szerbia számára azt, hogy 2.009. folyamán jelöltstátust kapjon az Európai Únió tagságába, amennyiben teljesíti valamennyi hátramaradt kötelezettségét a hágai törvényszék iránt, ha folytatódnak az elengedhetetlen reformok, mindenekelőtt a joguralom és a gazdaság terén – olvasható az Európa-bizottság évi, rendszeres jelentésében Szerbia előrehaladásáról az európai integrációkban, melybe a ’Politika’ tudósítója betekintést nyert. Bővebben erről mai sajtószemlénkben szóllunk, melyet Sandra Pekic állított össze.

A jelentésben az áll, hogy az Európa-bizottság kiemeli Szerbia kulcsfontosságú szerepét a térségben, s felbátorítja arra, hogy viszonyuljon munkajellegűen Koszovó részvétele iránt a térségi kezdeményezésekben, valamint a nemzetközi fórumokban, valamint az Európai Únió erőfeszítései iránt, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a Nyugat-Balkán békéjéhez és biztonságához – írja a ’Politika’ belgrádi napilap. A bizottság feljegyezte, hogy a szerb kormány tevékenységei feltételezve voltak a koszovói kérdéssel kapcsolatban. A többi pontokban a dokumentum leszögezi, hogy Szerbia kisebb-nagyobb erőfeszítést tett a fejlődés terén, azonban a korrupció, a pnzügyi ellenőrzés hiánya, és a szervezett bűnözés továbbra is komoly problémát okoz az országban. Megdícsérték Belgrád adminisztratív kapacitását, az európai integrációkkal foglalkozó iroda munkáját, Szerbia erős gazdasági előrehaladását, az emberi és kisebbségi jogok nagyobb tiszteletbentartását, valamint a térségi kezdeményezésekben való részvételét – közli a ’Politika’ belgrádi napilap, mely újság tudósítójának lehetősége volt betekinteni a jelentésbe.

A ’Blic’ napilap arról számol be, hogy Barak Obama, demokrata elnökjelöltnek nagy esélyei vannak arra, hogy négy nap mulva győzzön az elnökválasztásokon, s hogy Amerika történelmében ő legyen az első néger elnök. Támogatói között van Vlade Divac, legendáshírű egykori szerb kosárlabdázó is, aki a ’Blic’ napilap újságírójának elmondta, hogy tagja a szerb-amerikai nemzeti vezetőbizottságnak, az amerikában élő befolyásos szerbek csoportjának, akik Obamára szavaznak majd. Divac kiemelte, hogy számára megtisztetltetés támogatni a szerb közösségeket a diaszpórában, s hozzátette: Hiszi, hogy Obama pozitív fordulatot hozna Amerika bel és külpolitikájában. Obrad Kesic, politikai elemző, a ’Blic’-nek elmondta: Attól függetlenül, hogy Obama és Mekejn csak kicsit különböznek Szerbia iránti politikájukban, úgy véli, hogy az amerikai szerbeknek nem kell hallgatniuk, hanem támogatásukban kell részesíteniük azt, akiről feltételezik, hogy jobb. Kiemelte: Obama csoportjából olyan fontos hír érkezett, hogy győzelme esetén elmarad a Szerbia iránti feltételezgetés politikája, s hogy Richard Holbruknak nincs szerepe választási hadjáratában – közli a ’Blic’ lap

A ’Vecernje Novosti’ arról ír, hogy a ’Zastava’ autógyár két kérvényt kapott Kongo és Szenegál állami intézményeitől, valamint egyes orosz vállalatoktól, melyekben arra kérnek választ, hogyan vehetnék meg a ’kec’, a ’jugo’ és ’florida’ termelési szabadalmát és technológiáját, melyek térmelésének megszüntetését a ’Zastava’ november elején tervezi. Nebojsa Ciric, a gazdasági minisztérium állatitkára elmondta, hogy van érdeklődés egyes felszerélesk iránt, melyeket a ’Zastava’ gyárt, de előbb meg kell várni azt, hogy a ’Fiat’ stratégiai partner megmondja, neki mire van szüksége, s csak ezután dönteni ebben a kérdésben. Az autógyárban hangsúlyozzák, hogy az említett modelek továbbra is érdekesek számos fejlődő országnak – mondta Zoran Mihajlovic, a gyár szakszervezetének az elnöke.

Sutanovac: Nem adunk síma támogatást

31. 10. 2.008.

Dragan Sutanovac, szerb véderőminiszter kijelentette: Az Eulex-küldetés minden szerve jól jön Szerbiába, de csak bizonyos feltételek mellett, valamint a nemzetközi jogrendszer tiszteletbentartásával. Az Eulexnek nem adunk síma támogatást a rezolúció 1.244-es szakaszának tiszteletbentartása nélkül, s akkor is csak olyan feltétellel, hogy az a státuskérdést illetően semleges kell hogy legyen - mondta Sutanovac a belgrádi ’Vecernje Novosti’ napilapnak adott interjújában. A miniszter leszögezte, hogy ebben a pillanatban, nincsenek aggasztó hírek Koszovó és Metohiáról. Nincs jele annak, hogy nagyobb fegyveres összetűzésre kerülne sor, melybe be kellen kapcsolódnia a szerb katonaságnak is. Van azonban félnivaló a bűnözés minden fajtájától, amely Koszovóról Európa felé terjed, Közép-Szerbia érintésével – mondta a szerb véderőminiszter.

E.Ú: Szerbia fejlődött

31. 10. 2.008.

Szerbia előrehaladást ért el a gazdasági piac megteremtésében, azonban további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy középtávúlag felkészítse a szerb gazdaságot, s hogy versenyképes legyen az Európai Únió piacán – olvasható az Európa-bizottság évi jeletésében. A jeletéstervezetben, melyet november 5-ikén tesznek közzé, kiemelik, hogy a szerb gazdaság folytatta az erőteljes fejlődést, annak ellenére, hogy voltak jó és rossz eredményei a makrogazdasági stabilitásában. A struktúrális reformok lelassultak, s most a munkanélküliség valamint az infáció képezi a legnagyobb kihívást – áll az Európa-bizottság jelentésében. Mint leszögezi, a pénzpolitika lehetővé tette Szerbia számára azt, hogy 2.007. folyamán ellenőrizni tudja az inflációt, előreheladást történt a magánosítás terén, valamint felfelé ível a pénzügyi tevékenység a bank valamint a nembank rendszerben.

Európai Liberális Pártok

31. 10. 2.008.

Az európai liberális asszociációk és demokratikus politikai pártok, Stokholmban két rezolúciót fogadtak el Szerbia gyorsabb integrációjáról az Európai Únióba, melyet elküldenek az Únió minden tagországának. Az első rezolúció azt kéri, hogy a holland kormány ne gátolja az átmeneti kereskedelmi megállapodás alkalmazását Szerbiával, a másik pedig sürgeti a vízum megszüntetését a Nyugat-Balkán országaiból az Európai Únióba utazó polgárok számára. A rezolúciók kezdeményezője Jelko Kacin, az Európa-parlament szerbiai képviselője volt. A kétnapos stokholmi értekezleten egyhangúlag felvették teljesjogú tagnak a szerbiai Liberáli Demokrata Pártot.