30. 11. 2.008.            14,45

Zdravko Ponos, a Szerb Katonaság Vezérkari Főnöke megismételte, hogy a kumanovói megállapodás átvizsgálása során, Szerbia kérni fogja a szárazföldi és légitér használata tilalmának a megszüntetését, hozzátéve, hogy jelzést és bizonylatot kapott a NÁTO részéről affelől, hogy az kész szakértői szinten tárgyalni erről a témáról. A ’Blic’ napilapnak adott interjújában Ponos kiemelte, hogy a szerb katonaság visszatérése, mégcsak Koszovó északi részébe sem képezi a megbeszélések tárgyát. ’Minden korlátozás a szárazföldi és a légtérben a szerb intézmények esetébe, beleértve a szerb katonaságot is, többé tárgytalan’ – mondta Ponos. Rámutatott arra, hogy a kumanovói megállapodásnak, kilenc évvel a koszovói összetűzések befejezése után, nincs értelme, mert nem kell hogy tiltott övezet legyen a NÁTO erők és a szerb katonaság között. Emlékeztetett arra, hogy annak idején, ezzel a megállapodással szabályozták a szerb katonság kivonulását Koszovó és Metóhiából, valamint az adminisztratív határon, a biztonsági övezetben való viselkedést.

30. 11. 2.008.           15,50

Tadic szerb elnök kijelentette, hogy az a politika, melyet az állami csúcs vezet, megerősíti az országot az európai integrációk útján, azonban egyetlen egy nemzetközi fórumban sem áll el az ország integritásának a megvédéstől – az Európai Úniótól kezdve az ENSZ-ig. A ’Politika’ belgrádi napilap mai számában Tadic kiemeli, hogy ez növeli Szerbia esélyét arra, hogy a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság határozata után, amely reméljük kedvező lesz számunkra, visszatérjünk a tárgyalóasztalhoz, s hogy átfogalmazzuk Koszovó és Metóhia jövőbeni jogállását, a legjobb szándékkal, úgy , hogy ezzel senkit se veszélyeztessünk. ’Azok a nemzetközi tényezők, melyek állandóan azt ismételgetik, hogy Koszovó önálósága végleges s megdönthetetlen, lényegében nagyon jól tudják, hogy az albánok, előbb vagy később, le kell hogy üljenek velünk a tárgyalóasztalhoz, s hogy elfogadható, kompromisszumos megoldást kell találnunk a tartomány jogállására – mondta Tadic. ’Mi szeretnénk az albánokkal megtalálni a megoldást, mert másokkal ezt nem tehetjük meg. Ezért mindazok, akik elleneznek bármilyen megbeszélést az albán képviselőkkel Koszovó és Metóhián, logikus választ kell adniuk arra: kik oldják meg akkor a problémát ha nem a szerbek és az albánok, azok akik Koszovón élnek? Tadic elnök véleménye szerint, attól függetlenül, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozata két igazgatási rendszert lát elő, ott, ahol szerbek, s ott ahol albánok élnek többségben, a szerbek számára a tartomány felosztása nem lehet téma, s egyáltalán nem szerepelhet napirenden. ’Annyiszor mondtum már mindenkinek: Szerbia olyan megoldást akar, amely elfogadható lesz mindkét fél számára, s nem fogad el olyasmit, ha az egyik fél, ebben az esetben az albán, mindent megkap, a szerb fél pedig mindent elveszít’ – mondta Tadic. A gazdasági helyzetről szólva, a szerb elnök elmondta, hogy a jövő évi büdzsé megszilárdító lesz, csökkenti majd a közfogyasztást, de ugyanakkor elősegíti a gazdasági fejlődést azokban a térségekben, melyekről a multban megfeletkeztünk. Rámutatott arra, hogy a büdzséről szóló vitával, amely a gazdasági intézkedések központi helye, reagálunk majd a világ pénzügyi válságára, s szerinte fejleszteni kell azokat a helyeket, melyek nélkül nincsenek új befektetések, új munkahelyek megnyitása, nem növekedhet az életszínvonal, valamint nem erősödhet a gazdaságunk, mint pl: az infrastruktúrák kiépítését,  melyekkel évtizedeket késünk. A szerb elnök úgy véli, hogy Szerbia válaszának a világgazdasági válságra, magában kell foglalnia néhány pontot: Először is a polgároknak meg kell magyarázni azt, milyen a reális helyzet, azt, hogy mire számíthatnak. Másodszor, hogy egyidőben alkalmazzuk a pénzügyi mércék és a fiskális politika rendszerét, harmadszor pedig, hogy a gazdságnak nyújtandó segítségen keresztül, biztosítsuk a makszimálisan fenntartható munkahelyeket és a gazdasági fejlődést, mert a legrosszabb az lenne, ha a világgazdasági válság következménye Szerbiában még nagyobb szorításokhoz vezetne.

30/11/2008

A közép-szerbiai Uľice város közelében fekvő Zlakusa faluba idén nyáron a világ számos országából érkeztek a művészek, hogy a nemzetközi művészeti tábor keretében megismerkedjenek a fazekasság fortélyaival. A népi hagyomány titkainak ellesése azután arra ösztönözte őket, hogy ők is elkészítsék első fazekas-alkotásukat. A táborban készült tárgyakat a Városi Galériában állították ki. Zlakusában három évszázada foglalkoznak fazekassággal, a tárgyakat pedig mindig a hagyományos eljárással készítik. Jelena Gligorić írását adjuk közre.

Európában, ám világszerte is kevés olyan ország van, ahol az agyagedényt az évszázados hagyomány szerint készítik, szabad tűzön égetik ki, 700 Celsius-fokon, ami legalább kétszer kisebb a kerámiaégető kemencék hőfokánál.
A zlakusai agyagedényeket azonban nem csak az alacsony hőfokon való égetés teszi különlegessé, hanem a helyi nyersanyag is. Az agyagot a közeli falu határában, nyolc méter mélyről hozzák fel. Ezt a masszát a másik közeli falu kőbányájából hozott fehér kőporral keverik. Az itt készített agyagedény minőségének és tartósságának titka, a helybeliek szerint, az agyag és a kőpor megfelelő arányú vegyítése. Az égetést követően az edények edzése következi, ez pedig azt jelenti, hogy kukorica- vagy árpalisztbe temetik őket.
Ezeket a „titkokat” árulják el az idős mesterek az idelátogatóknak, a többi részlettel azonban csak azok ismerkedhetnek meg, akik valóban meg kívánják tanulni a mesterséget.
Az agyagedényben főtt étel sokkal ízesebb a gyári edényben főzöttnél, állítja, aki tapasztalta a különbséget. A főzőedény minősége kihat a benne elkészített étel minőségére is. Zlakusa lakosai pedig csak minőségi ételt fogyasztanak, hiszen már három évszázada csakis agyagedényt használnak.        

30/11/2008

Az elmult héten Moszkvában, a szerb-orosz kereskedelmi, gazdasági, valamint tudományos-technikai együttműködési nemhatalmi bizottság értekezletén, Protokolt írtak alá az energetikai megállapodás további realizálásáról. A vegyesbizottság két társelnöke, Ivica Dacic szerb és Sergej Sojgu orosz miniszter megállapodtak abban, hogy december 20-dikáig elkészítik a szerződést a Szerbiai Kőolajfeldolgozó Ipar akciójának 51 százalékos eladásáról az orosz ’Gaspromnjeft’-nek. Úgyszintén meghatározzák a gázvezeték és a földalatti raktár kiépítését Szerbia területén. Bővebben erről mai mellékletünkben, nemzetközi gazdasági krónikánkban szóllunk, melyet Biljana Blanusa készített.

’Az aláírt Protokol még egy bizonyítéka annak, hogy az energetikai megállapodást három szakaszban realizáljuk majd’ – mondta Dacic kormányalelnök. Szavai szerint, Szerbia erős garanciát kapott Oroszországtól, hogy a nemzeti kőolajipar eladásával, kiépítik az orosz gázvezetéket Szerbián keresztül, valamint, hogy a vajdasági Banatski Dvorban modernizálják és kibővítik a gázraktárat. Úgyszintén, megegyeztek abban, hogy a projektum hordozója a ’Gasprom’ lesz, valamint, hogy jövőre közös munkaszervezetet alakítanak, amely a gázvezeték kiépítésével lesz megbízva.

Sojgu, orosz miniszter hangsúlyozta, hogy a két ország közötti együttműködési Protokol konkrét dátumok meghatározását jelenti, így 2.009. folyamán elkészítik a gázraktár kiépítésének tervét, s szerződést írnak alá a befektetésről. Amikor a gázvezeték kiépítéséről van szó, a következő év harmadik negyedévére látták elő a projektum szerbiai szakasza tervének az elkészítését, 2.010 folyamán pedig meghatározzák a realizálás konkrét dátumait. A gázvezeték kiépítésének végső határideje 2.015 vége.

Azt, hogy Belgrád erős garanciát kapott a megállapodás realizálásáról, ezt Petar Skundric, energetikai miniszter is megerősítette. Szavai szerint, a gázvezeték kiépítése határidejének a megváltoztatására a világgazdasági válság miatt került sor, amely kihatással van Oroszországra is. Elvetette azonban azt a találgatást, amely a közvéleményben kelt szárnyra, hogy az egész projektum kérdésessé vált, s hogy az oroszok, a Szerbiai Kőolajipar megvásárlása után, elállnak a tervtől.

A három projektum közül az emberek a nemzetközi kőolatársaság eladását kísérik leginkább figyelemmel, erről azonban nincsenek újabb részletek. Egyébként, a január 25-ikén megkötött megállapodás előlátja, hogy a ’Gaspromnjeft’ megveszi a Szerbiai Kőolajipar 51-százalékát 400 millió euróért, az orosz fél pedig még 500 milliót fektet bele.

A vegyesbizottság megvitatta a két ország közötti gazdasági viszonyokat, valamint a gazdasági együttműködést is. Megbeszélték, hogy az elkövetkező időszakban, kibővítik a Protokolt a szabad kereskedelemről, amely máris magában foglalja a termékek 90 százalékát.. Ez azt jelenti, hogy vámmentesek lesznek az orvosságok, szőnyegek, egyes hústermékek, s esély van arra, hogy hamarosan vámmentes legyen a bútor és gépjárműbehozatal is. Az év végéig, várhatólag, befejeződnek a megbeszélések a Dunán lévő ’Djerdáp’ hőerőmű javításáról, melyet orosz társaság végez majd. Megegyeztek abban is, hogy megszűntetik a vízumot a szerb polgárok számára, mert a szerb hatalom már ezt megtette az orosz polgárok esetében ez év márciusába.