72 ÉVE ÖNÖKKEL
2008-11-18
Sneľana Malović szerb igazságügyi miniszter asszony úgy nyilatkozott, hogy mivel a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság illetékesnek nyilvánította magát Horvátország Szerbia elleni, népirtás vádjával benyújtott beadványa tekintetében, Belgrád érveit a per folyamán bizonyosan méltányolni fogják, és az ítélet Szerbia javára mondják ki. Malović miniszter asszony a szerbiai ügyészek egyesülete ülésének szünetében bejelentette továbbá, hogy kiegyezés vagy ellenbeadvány lehetőségét latolgatják, a döntésre azonban mindenképpen a későbbiek folyamán kerül sor. Megbékélésre hívta fel továbbá a két ország politikai struktúráit, hiszen ez az egyik fő követelménye a térség országai európai integrációjának.
Váradi Tibor, Szerbia fő jogvédője kijelentette, hogy hazánk vádiratot nyújthat be Horvátország ellen a nemzetközi döntőbíróságnál, ez azonban politikai döntés kérdése. Nyolc éven át dolgozott jogi csoportunk a horvát vádiratra való válasz előkészítésén, valamint az ellenvádirat kidolgozásán, ám politikai döntés kérdése, hogy annak benyújtására sor kerül-e, nyilatkozta Váradi professzor, miután az ENSZ legfőbb bírósága ma illetékesnek nyilvánította magát a Szerbia elleni horvát beadványt illetően. Váradi Tibor meggyőződését fejezte ki, hogy jobb lett volna, ha a vita az illetékesség kérdésével lezárul, mivel értékelése szerint, a közösségek konfrontálódása, nem vezet jóra.
A hágai székhelyű Nemzetközi Igazságügyi Bíróság illetékesnek minősítette magát Horvátország Szerbia elleni beadványát illetően, amelyben azt állítja, hogy a hivatalos Belgrád felelős a nem szerbek sérelmére 1991-1995-ben elkövetett népirtásért. A Rosalyn Higginsz törvényszéki bírónő által kihirdetett ítélet elveti továbbá Szerbia azon beadványát, miszerint az ENSZ legfőbb bírósága azért nem illetékes az ügyben, mivel a horvát beadvány átadásakor, tehát 1999 júliusában, az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság nem volt az ENSZ tagja, valamint a népirtásra vonatkozó egyezmény aláírója sem.A szerb beadvány ellen 10, elfogadására pedig 7 bíró szavazott. A világszervezet legfőbb bírósága előtti eljárásban tehát a horvát vádirat lényegét fogják megvitatni, illetve azt, hogy Horvátországban népirtásra került-e sor, valamint, hogy azért Szerbiát terheli-e a felelősség. A bíróság megállapította, hogy habár a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ENSZ-beli státusza az 1992-től 2000-ig terjedő időszakban „bizonytalan és ellentmondásos” volt, maga a belgrádi hatalom a kilencvenes években elismerte a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság illetékességét azzal, hogy válaszolt a Bosznia-Hercegovina és Horvátország által benyújtott beadványra, valamint maga is beadványt nyújtott be a NATO-tagállamok ellen. Ez a harmadik alkalom, hogy a döntőbíróság a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, illetve a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, amelynek jogörököse Szerbia, jogi státuszáról véleményt nyilvánít. A 2004-es döntéssel ellentétben, amikor a Jugoszláv SZK tíz NATO-tagállam ellen benyújtott keresetében illetéktelennek nyilvánította magát, ez alkalommal a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság úgy döntött, illetékes, ugyanúgy, ahogyan illetékesnek nyilvánította magát Bosznia-Hercegovina beadványával kapcsolatban is, amely 1996-ban szintén népirtással vádolta Szerbiát.
Az ország állami szervei teljességgel együttműködnek a nemzetközi törvényszékkel, hangsúlyozta Boris Tadić szerb köztársasági elnök Serge Brammertz hágai főügyésszel folytatott belgrádi eszmecseréje során. Elmondta továbbá, hogy Szerbia, a törvényszékkel folyó együttműködés mielőbbi sikeres lezárása érdekében, határozottan kutat a még szabadlábon levő hágai vádlottak után a törvényszékkel folyó együttműködés mielőbbi sikeres lezárása érdekében, tette közzé az elnöki kabinet sajtószolgálata. Serge Brammertznek decemberben kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztenie Belgrád törvényszékkel való együttműködését értékelő félévi jelentését, amely esetleg kihatással lehet az Európai Unió országunkkal kötött átmeneti kereskedelmi megállapodása zárlatának feloldását lehetővé tevő döntésére, valamint az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás tagországokbeli ratifikálási folyamatának elindítására.
Nincs új határidő a még szabadlábon levő két hágai vádlott elfogására, hiszen jócskán kifutottunk minden korábban megszabott határidőből, nyilatkozta Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel való együttműködésre illetékes szerb nemzeti tanács elnöke. Serge Brammertz hágai főügyésszel folytatott megbeszélésével kapcsolatban elmondta, elsősorban Szerbiának fűződik érdeke ahhoz, hogy Ratko Mladić és Goran Hadľić mielőbb Hágába kerüljön. Ljajić úr elmondta, hogy Brammertz főügyész a következő hét végén fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszteni jelentését, az Európai Unió minisztertanácsát pedig december 10-én kezdődő kétnapos ülésén tájékoztatja belgrádi látogatása eredményeiről. Serge Brammertz december 12-én indokolja jelentését a Biztonsági Tanács előtt, országunk tehát addig az időpontig még tehet valamit a jelentés módosítása érdekében, hangsúlyozta Rasim Ljajić. Elmondta továbbá, hogy a főügyészt belgrádi látogatása során tájékoztatták azokról a tervekről és tevékenységről, amelyet az illetékes szervek Ratko Mladić és Goran Hadľić kézre kerítése érdekében folytatnak. Elmondta továbbá, hogy, véleménye szerint, a főügyész jelentése nem lesz sem negatív sem pedig pozitív. Pozitív nem lehet, mivel Mladić nincs Hágában, negatív sem lehet azonban, mivel Brammertz főügyésznek meggyőződése, hogy akcióink hitelesek, valamint, hogy Ratko Mladić hágai törvényszéknek való kiadatása politikai döntés, zárta nyilatkozatát Rasim Ljajić.