2008-12-30

A szerb kormány jövő évi elsődleges feladata a makrogazdasági stabilitás megőrzése, az uniós tagjelölti státusz eléréséhez szükséges, valamint az ún. schengeni fehér listára való feljutás feltételeinek teljesítése, továbbá a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság előtt az ország területi épségének megőrzésére irányuló védelemre való felkészülés, jelentette ki Mirko Cvetković évzáró sajtóértekezletén. Zorica Mijušković jelentését adjuk közre.

Cvetković miniszterelnök először is köszönetet mondott a szerb parlamenti képviselőknek, hogy, pártállástól függetlenül, a törvényben előírt határidőben, Szerbia polgárainak érdekeit szem előtt tartva, elfogadták a jövő évi költségvetést. Elmondta, hogy 2009-re a kormány a társadalmi össztermék 3,5 százalékos növekedését, valamint 8 százalékos inflációt irányzott elő, ez pedig, mindentől eltekintve, a térség legnagyobb gazdasági növekedését jelenti.
A miniszterelnök elmondta, hogy az elkövetkező év különösen nehéznek ígérkezik a szerb gazdaság számára, mivel sokkal kevesebb készpénz áll majd rendelkezésére. A kulcsfontosságú feladat azonban, bármennyire nehéz is, éppen a közvetlen külföldi beruházások bevonzása lesz. A kormány  egyik eddigi legsikeresebb lépésének Cvetković elnök a szerb kőolajipari cég (NIS) eladására vonatkozó orosz Gazprommal való szerződés aláírását nevezte, kiemelve, hogy hosszú távon különösen jó beruházást jelent.
Jó üzleti lépés volt a kormány részéről az olasz FIAT céggel való stratégiai partnerségre vonatkozó szerződés megkötése is, mivel semmi jel nem mutat arra, hogy a fenti szerződés realizálása valamilyen módon kérdésessé válhat, hiszen a gépkocsigyártás megkezdését 2010-re tervezik.
Mirko Cvetković bejelentette továbbá, hogy a kormány már újabb üzletkötési csomagtervekről folytat tárgyalásokat, amelyeknek nagyban hozzá kellene járulniuk a 2009-es üzleti tevékenység sikerességéhez.
A következő év derekáig a kormány be szándékozik nyújtani az uniós tagjelölti státus elérésére vonatkozó kérelmet, hangsúlyozta Cvetković elnök. Ez mindenekelőtt az európai integrációs tanács álláspontjától és döntésétől függ, tette hozzá. Nem tudta azonban pontosan megmondani, hogyan is fog zajlani a fenti folyamat, mivel az Európai Unióban a következő a parlamenti választások éve. A kormányfő elmondta, hogy az uniós tagjelölti státusz elérése, valamint az átmeneti kereskedelmi megállapodás alkalmazása, nem áll közvetlen kapcsolatban.
Annak ellenére, hogy a kormány bejelentette, a fenti átmeneti megállapodás alkalmazása január 1-jével megkezdődik, egy bizonyos időre még szükség van, vagyis várni kell vele, amíg a parlamenti procedúrában levő vámtarifatörvény módosítását a tisztelt ház el nem fogadja. Cvetković kormányfő elmondta, várakozásai szerint a szerb parlament már január folyamán elfogadja a fenti törvényt, amelyet követően megkezdődhet az Unióval kötött átmeneti kereskedelmi megállapodás alkalmazása.
A kormány prioritásai között szerepel Szerbia területi épségének és déli tartományának megőrzése is, hangsúlyozta a miniszterelnök, majd pedig hozzáfűzte, 2009. folyamán országunk kellően fel fog készülni arra, hogy a hágai Nemzetközi Igazságügyi Bíróság előtt védelmezze érdekeit. A kormányfő várakozásai szerint, a Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlensége törvényességének megítélésére irányuló tárgyalásra 2010. folyamán kerül sor.
A 2008-as év, gazdasági szempontból, sikeresnek ítélhető, hangsúlyozta a kormányfő, hiszen országunk a térségben a legjobb eredményt mutatta fel. Különösen magas, 6,1 százalékos volt a nemzeti össztermék növekedése, az infláció 6,9 százalékos, valamint a dinár árfolyama is szilárd volt egészen októberig, amíg „a világválság nem kopogtatott be Szerbia ajtaján is”, zárta beszámolóját Mirko Cvetković miniszterelnök. 

2008-12-30

Szerbia politikai színterét 2.008-ban olyan események fémjelezték, melyek befolyásolják a polgárok életét nemcsak 2.009-ben, hanem a későbbi években is, de az ország helyzetére is a világgal való új viszonyok kiépítésében. Az önmagát önálónak kikiálltott Koszovótól a legerősebb ellenzéki párt megosztottságán keresztül, a megbékélésről aláírt Deklarációig a Szerbiai Szocialista Párt és a Demokrata Párt között, a szerb politikai színteret a minden szinten megtartott választások is jellemezték, ezenkívül a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás aláírása, Radovan Karadzic letartóztatása és még számos esemény. Djuro Malobabic írása.

A Koszovó és Metóhia-i ideiglenes intézmények, Amerika és az Európai Únió egyes tagországainak a támogatásával, február 17-ikén, önálóságról szóló Deklarációt fogadtak el. A hivatalos Belgrád közölte, hogy Szerbia nem ismeri el ezt az aktust, s diplomáciai úton harcol majd a megbeszélések folytatásáért a tartomány jogállásáról. A február 21-ikén Belgrádban megtartott tiltakozó naggyüllésen többszázezer ember gyűlt össze, s az incidens során felgyújtották  Amerika belgrádi nagykövetségét, több külföldi képviseletet megrongáltak s betörték a város központjában lévő kirakatokat. Szerbia kezdeményezésére, október 8-ikán, az ENSZ-közgyülés rezolúciót fogadott el, melyben a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróságot kéri fel arra, hogy véleményt mondjon Koszovó egyoldalúan kikiálltott önálóságának a törvényességétől, amit Belgrád a diplomácia jogának tart a politika felett.

Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke, április 29-ikén, aláírta az Európai Únióval a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodást, valamint az Átmeneti kereskedelmi megállapodást. Az Európai Únióval való megállapodás valamint az európai integrációkhoz való viszonyulás volt a az egyik fő tény a másjus 11-ikén megtartott parlamenti választásokon, valamint a kormányalakításról szóló megbeszéléseken. Az új uralkodó többséget a Demokrata Párt köré tömörülő koalíció, valamint a Szerbiai Szocialist Párt alkottja, melyet támogatnak a nemzeti kisebbségi pártok. A Szerbiai Képviselőház, szeptember 9-ikén, ratifikálta az Asszociációról és Társulásról szóló megállapodást. Az átmeneti megállapodást még nem alkalmazzák, mert Hollandia úgy véli, Szerbia nem működik maradéktalanul együtt a hágai törvényszékkel, mert nem tartóztatja le Ratko Mladicot. Szerbia, ebben az évben, teljesítette a törvényszék valamennyi követelését az információk hozzáférhetőségét illetően, július végén pedig kiszolgáltatta Radovan Karadzicot, a boszniai szerbek egykori vezetőjét, akit július 21-ikén tartóztattak le Belgrádban.

A Demokrata Párt és a Szerbiai Szocialista Párt megbékélésről szólló Deklarációt írt alá, mellyel közös felelőséget vállalt Szerbia jövőjének a megvalósításában, mint demokratikus, szabad, egységes, gazdaságilag és kultúrálisan fejlett országról, amely szociálisan igazságos lesz, s mellyel áthidalták a multból eredő összetűzéseket. A politikai színteret új koalíciók létrejötte jellemezte, de a meglévő pártok megosztottsága is. A Szerb Radikális pártból kivált a Szerbiai Haladó Párt, melyet Tomislav Nikolic vezet, aki a radikálisok elnökhelyettese volt. Nikolic, szeptember 6-ikán, lemondott minden pártbeli tisztségéről. A Szerbiai Képviselőház jelentős törvényeket készített és fogadott el, melyek a reformok folytatásához és az európai integrációkhoz fontosak. Különösen fontos a költségvetésről szóló törvény elfogadása, valamint a régi útlevek még egy évre szóló érvényességének a meghosszabbítása.

 Összeült a Vajdasági Képviselőház is, amely november 14-ikén elfogadta a tartomány alapszabálytervzetét, s amely akkor lép életbe, amikor azt megerősíti a Szerbiai Képviselőház. A javaslat szerint, amely különböző reagálásokat váltott ki, Vajdaság a polgárok és polgárnők autonóm tartománya, európai térség, melynek szimbóluma, zászlaja, címere van, költségvetése pedig a Szerb Köztársaság költségvetésének legkevesebb 7 százalékát teszi ki. Az alapszabály előlátja a tartományi kormányt is a mostani Végrahajtó Tanács helyett.

2008-12-30

A Szerbiai Képviselőház, az utolsó pillanatban, elfogadta a 2.009-es költségvetést, így az állam elkerülte az ideiglenes pénzelésre való áttérést. A Nemzetbiztonsági Tanács órák hosszat vitázott a véderőminiszter és a Szerb Katonaság vezérkari főnöke között kialakult nézeteltérésen. Januárban megdrágul a fűtés és a tömegszállítás. Ezek a témák kerültek a mai szerbiai napilapok címoldalaira. A sajtószemlét Mirjana Nikolic állította össze.

A belgrádi vizsgálati szervek arra gyanakszanak, hogy a KFH nemrégiben letartóztatott egykori tagjai, akiket a gnjilanei szerb polgárok ellen elkövetett bűntettekkel vádolnak, a szerb félkatonai szervezet, a Skorpiók tagjaival együtt, albán civilek ellen is háborús bűnöket követtek el, valamint, a feltételezések szerint, részt vettek az emberkereskelemben is, – tudta meg a ’Blic. Selim Sadikut, akit szerbek elleni bűntényekkel vádolnak, október végén, a különleges bíróság, emberkereskedés miatt elítélte – mondta el a ’Blic’ forrása. A tizenkéttagú csoportot, melynek tagja volt Sadiku is, a bíróság első fokon azért ítélte el, mert török, albán és kínai polgárokat csempészett át Szerbia határán 2.007-ben. A mult héten letartóztatott gnjilanei csoport tagjait egyébként azzal vádolják, hogy 1.999-ben, foglyul ejtettek 159 szerb és más nemalbán polgárt, s közülük 51-et megöltek.

Az ember-  és kisebbségjogi minisztériumba, az év végén, két követelés érkezett: Az újvidéki magyarok kérik az alkotmány megváltoztatását, valamint a Vajdaság helyzetének átfogalmazását, a románok pedig azt, hogy a oláh kisebbséget a román nemzet részének tekintsék. Azonb an, Svetozar Ciplic, Emberjogi és Kisebbségügyi Miniszter a ’Novosti’ napilapnak kiejelentette: Reméli, hogy az újonnan nyílt ’kisebbségi frontot’ nem fogják internacionálni. Elmondta, hogy amikor ez a minisztérium megalakult, nem érkezett egyetlen egy negatív értékelés sem a 28 nemzeti kisebbség részéről, a romákat kivéve, ahol egész sor projektumot indítottak be. ’A mostani szerbiai politikai elita nem hadja figyelmen kívül a válságokat, hanem megpróbálja megoldani őket, annál is inkább, mert vannak barátaink Európában és a világon is. Ezért nem hiszem, hogy ebben a két esetben problémáink lesznek ’ – mondta Ciplic.

A Szerb Köztársaság egyedüli menedékközpontja Banja Koviljacán van. A pillanatnyilag ott lévő 45 polgár közül legtöbb az Elefántcsontpart, Irak, Nigéria és Grúzia polgára. Többségük a jövőben szeretne Szerbiában élni, de vannak olyanok is, akik fejlett nyugati országokról álmodoznak. Érdekes megjegyezni, hogy a központban 19 elefántcsontparti polgár tartózkodik, valamennyien kulturális-művelődési társaság tagjai, aki az év közepén Versecen léptek fel néptáncfesztiválon, ezt követően pedig elhatározták, hogy menedéket kérnek, s Szerbiában fognak élni. A szerb kormány hivatalosan is átvette a központ  feletti igazgatást az UNHCR-től, így ezzel az intézménnyel, deceber 15-ikétől, a Menekültekkel Foglalkozó Biztosság foglalkozik, a munkához szükséges pénzt pedig az állami költségvetésből biztosítják – közli a ’Danas’ belgrádi újság.

A ’Politika’ belgrádi napilap arról tudósít, hogy a világ különböző részeiből érkező újságírók, akik az idegenforgalmat kísérik, jelentéseikben Belgrádot olyan helynek jelölték meg, ahol találkozik az Orient és Európa, a török kávé és az olasz eszpresszó. A főváros polgárait kedves embereknek tartják, akik nyitottak a látogatók előtt, Belgrádot pedig olyan helynek, ahol a legbolondabb zsúrozásokat tartják a Balkánon. Az újságírók benyomása az volt, hogy az elszigeteltség ellenére is, a fiatalok nagy többsége beszéli az angol nyelvet, a város pedig napi 24 órán át él. Legnagyobb hibának a szállodák rossz összeköttetetését, a városi közlekedésben lévő nagy tumultust, valamint a város piszkosságát jelölték meg. A ’Politika’ újságírója leszögezte: Azt kívánjuk, hogy 2.009-ben, valósuljon meg egy német újságíró előrejelzése – hogy Belgrád Európa ’legkultabb’ városa legyen.

2008-12-30

Vuk Jeremić szerb diplomáciai vezető azon várakozását fejezte ki, hogy a Hágában székelő Nemzetközi Igazságügyi Bíróság, Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlenségének törvényességével kapcsolatban, meg fogja erősíteni Belgrád álláspontját. Ezzel pedig megszűnik a nyomás, amely jelenleg a szuverenitását és területi épségét határozottan védelmező Szerbiára nehezedik. Az elkövetkező bírósági döntéssel, amely ugyan nem kötelező érvényű, ám a nemzetközi politikai kapcsolatok terén hatalmas erkölcsi és politikai súllyal rendelkezik, országunk végérvényesen megszabadulhat attól a rá nehezedő nyomástól, amelynek célja, hogy lemondjon az állam szuverenitásáért és területi épségéért folytatott harcáról, jelentette ki Jeremić miniszter a belgrádi Pink televíziónak nyilatkozva. Elmondta továbbá, hogy Szerbia intézményesen elhatárolta magát az említett nyomásgyakorlástól azzal, hogy déli tartománya egyoldalúan kihirdetett függetlenségének kérdését a hágai bíróság illetékességébe sikerült juttatnia.
Úgy értékelve, hogy 2009. első hónapjaiban valószínűleg nagy nyomás fog nehezedni egyes országokra, hogy elismerjék Koszovó függetlenségét, Jeremić miniszter elmondta, a szerb diplomácia különösen aktívan tevékenykedik, továbbá, a nemzetközi fórumokon határozottan fog küzdeni az ellen, hogy újabb országok ismerjék el Koszovó függetlenségét.