glassrbije.org

74 ÉVE ÖNÖKKEL

Radio live

SZERBIAI POLITIKAI SZÍNTÉR

31. 1. 2.009.

A szerb kormány intézkedést fogadott el a gazdasági válság enyhítésére. Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője New Yorkban, az ENSZ-székhelyén, a koszovói időszerű helyzetről tárgyalt. Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke vezette a szerb küldöttséget a svájci Davoszban megtartott Világgazdasági fórumon. A Szerbiai Képviselőház munkáját leblokkolták azon nézeteltérés miatt, milyen összetételű küldöttség utazzon a nemzetközi intézményekbe. A szerbiai politikai eseményeket Jelica Tapuskovic foglalta össze.

A Szerbiai Kormány, csütörtöki értekezletén, csomagtervintézkedést fogadott el a gazdasági válság enyhítésére. Azt tervezik, hogy a bankok, az állam segítségével, jóváhadják a szükséges kísérő kölcsönöket 122 milliárd dinár értékben. Mint ahogyan Mirko Cvetkovic kormányfő kiemelte, az intézkedések célja az, hogy a termelés növekedését valamint a kivitelt, növeljék a jól dolgozó gazdaság serkentésével, valamint a lakosság vásárlási erejének a növelésével. Ebből az összegből, 40 milliárd dinár kölcsönt, a hathatós gazdaság növelésére szánnak munkaügyi bankokon keresztül, míg a gazdaságba való befektetésbe 17 milliárd dinár kölcsönt biztosítottak. Úgyszintén, a vásárlási kölcsönökre, a kamatláb segítésével, a hazai termelők árúira 20 milliárd dinárt láttak elő – mondta a kormányfő.

Vuk Jeremic, szerb külügyminiszter, New Yorkban, az ENSZ-székhelyén, megbeszélést folytatott Ban Ki-moon, ENSZ-főtitkárral, a hatpontos terv alakalmazásáról a Koszovói biztonsági erő megalakítása kapcsán. Találkozott Lamberto Zannierrel, a Polgári Misszió vezetőjével is, akinél Jeremic élesen tiltakozott a biztonsági erő megalakítása miatt, s rámutatott arra, hogy ezzel veszélybe került a térség békéje és biztonsága. A megbeszéléseken megállapodtak abban, hogy március elején értekezletet tart a Biztonsági Tanács, melyen megvitatják a nemzetközi közösség következő jelentését a koszovói helyzetről, valamint felnyitják a koszovói biztonsági erő megalakításának a kérdését – közölték a hírügynökségek. New York-i útja előtt, a szerb diplomácia vezetője, 80 országba küldött levelet, melyben arra kéri őket, hogy írásos formában küldjék el véleményüket a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróságnak Koszovó egyoldalúan kikiálltott önálóságáról. A levelet azon ENSZ tagországok kapták, melyek eddig nem ismerték el az ú.n. ’Koszovó államot’, az ENSZ mult évi közgyülésén pedig Szerbia javaslatára szavaztak, vagy pedig tartózkodtak a szavazástól. New Yorki útja előtt, Jeremic Brüsszelben megbeszélést folytatott az Európai Únió tisztségviselőivel, s felkérte őket arra, jőjjenek Belgrádba, hogy saját szemükkel győződjenek meg arról, hogy Szerbia teljes mértékben együttműködik a hágai törvényszékkel.

Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke, Svájcban, a davoszi Világgazdasági fórumon, megbeszélést folytatott Karl Bilt svéd külügyminiszterrel, akivel egyetértett abban, hogy mindkét ország közös célja Szerbia gyorsabb európai integrációja, s ebben az értelemben, három irányban kell tevékenykedni. Az első az Átmeneti kereskedelmi megállapodás feloldása kell hogy legyen, melyet Szerbia az Európai Únióval kötött, a második vonal az, hogy az elkövetkező hat hónapban, Svédország elnökösködése idején az Európai Únióban, amely júniusban kezdődik, döntő lépésre kerüljön sor a vízumrendszer liberalizálásában a szerb polgárok számára, a harmadik pedig az, hogy Szerbia és Nyugat-Balkán legyen az intézkedési tervben a pénzügyi válság leküzdésében, melynek elkészítését bejelentette az Európai Únió.

Az elmult héten a Szerbiai Képviselőház munkáját nagy mértékben leállították, mert a Szerb Radikális Párt képviselői ellenezték azt, hogy a képviselőházi küldöttségek tagjai, melyek az országot a nemzetközi parlamenti intézményekben képviselnék, az újonnan alakult Szerb Haladó Párt tagjai is legyenek, amiért Szerbia nem is küldte el küldöttségét az Európa-tanács parlamenti ülésének kezdetére. A szerb képviselőháznak kilenc állandó küldöttséget kell kineveznie, melyek a nemzetközi intézményekben képviselik majd, mert a korábbi összetételű küldöttségeknek, az év végén, lejárt a mandátumuk.

Matic: A kormány intézkedései jók

31. 1. 2.009. 15,35

Jasna Matic, Tájékoztatási és Telekommunikációs miniszter ma úgy nyilatkozott, hogy a Szerbiai Kormány, a többi európai országokhoz viszonyítva, meglehetősen gyorsan elkészítette csomagintézkedéseit a világgazdasági válság következményeinek az enyhítésére. A Tanjugnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a szerb gazdaságot már elérte a válság, ami leginkább a termékek kiszállításában érezhető. A miniszterasszony azonban rámutatott arra a tényre, hogy a kormány munkája és hathatósága közvetlen kapcsolatban van a parlament hathatós munkájával, melynek munkája az utóbbi időben kérdésessé vált, mert a parlamentet inkább politikai propagandára használják, mint a munkaszervezetek és polgárok problémáinak a megoldására. Arra a kérdésre, vajon a kormány stabil-e, Matic emlékeztetett arra, hogy Mirko Cvetkovic kormányfő kabinettje koalíciós, különböző programú pártok alkotják, s hozzátette, hogy az esetek többségében a döntéseket konszenzussal hozzák meg. ’ A válság valószínűleg hat ránk is, hogy jobban eggyesüljünk, hogy kevesebb legyen a nézeteltérés, mert nehéz döntések meghozatalára lesz szükség – mondta Matic.

Vujanovic: Szerbiába nagykövetet minél előbb

31. 1. 2.009. 15,25

Filip Vujanovic, Crna Gora elnöke kijelentette: Crna Gorának mielőbb nagykövetet kell küldenie Szerbiába, s megállapodást kell kötnie Szerbiával a kettős állapolgárság szabályozásáról. A podgoricai ’IN’ televíziónak adott interjújában hangsúlyozta, hogy Crna Gorának polgári államnak kell lennie, s amennyiben a parlamentben túlsúlyban lennének a nemzeti képviselők, az aláásná az ország polgári jellegét. ’Referendumi megosztottságoknak nem kellene szerepet játszaniuk a március 29-ikére kiírt parlamenti választásokon – véli Vujanovic, s kiemeli, hogy Crna Gora önálósága végleges, a nép akaratából és a nemzetközi tényezők akaratából egyaránt.

Bilt: szükséges a hágai törvényszékkel való együttműködés

31. 1. 2.009. 15,20

A hágai törvényszékkel való maradéktalan együttműködés nem jelenti Ratko Mladic kötelező letartóztatását, Koszovó önálóságának elismerése pedig nem feltétel Szerbia európai integrációjához – jelentette ki Karl Bilt, svéd külügyminiszter, melynek országa, Csehország után, elnököl az Európai Únióban. A ’Vecernje Novosti’ belgrádi napilapnak kiemelte, hogy csakis akkor, amikor Szerbia teljes együttműködést valósít meg, reménykedhetünk a cél elérésében, ami letartóztatás és kiszolgáltatás, attól függetlenül, hogy az a közeljövőben, vagy pedig egy későbbi pillanatban történik. Bilt kiemelte: Szemmellátható, hogy Horvátország, az elkövetkező években, társul az Európai Únióhoz, utánna pedig Szerbia kerülne sorra.

EURÓPA DÖNTÉSÉRE VÁRVA

2009-01-30

Vuk Jeremić szerb külügyminiszter értékelése szerint, Szerbiára az elkövetkező hónapban az a nehéz feladat vár, hogy az Európai Unió tagállamainál valamiképp elérje, hogy az Unión belül konszenzus alakuljon ki arról, hogy országunk teljes mértékben együttműködik a hágai törvényszékkel, mivel ez csatlakozásunk fontos feltétele. Éppen ezért, a miniszter azzal a felhívással fordult az uniós képviselőkhöz, hogy látogassanak Szerbiába és a helyszínen győződjenek meg arról, milyen mértékben működik együtt és teljesíti a hágai törvényszék iránti kötelezettségét. Jeremić miniszter külön meghívást intézett Maxim Verhagen holland külügyminiszterhez. Verhagen miniszter kabinetje válaszul közzétette, hogy a találkozó alkalmával arról is megbeszélést folytatnak, hogyan tudna Hollandia és az Európai Unió, segítségére lennie Szerbiának a Hágával való együttműködésben. Ennek az üzenetnek a nyomán, a szerbiai közvélemény ismét nagyobb érdeklődést mutat a lisszaboni szerződés sorsa iránt. Anđelka Marisavljević alábbi írása arra kíván magyarázatot adni, hogy miért.

Az Európai Unió egyik tagországának, pontosabban Hollandiának kitartó követelése, hogy Szerbia uniós közeledését Ratko Mladić hágai gyanúsított elfogásának feltételéhez kössék, azt jelentheti, hogy a holland nyilvánosság és a politikai színtér igen frusztrált lehet.
Emlékeztetőül elmondjuk, hogy 1995. júliusában az ENSZ-erők keretében, holland egységek voltak jelen Srebrenicában, ahol passzív magatartásukkal kihatottak az események tragikus alakulására. A hágai törvényszék adatai szerint, akkor hétezer boszniai muzulmánt öltek meg, és ezért kell felelnie a hágai törvényszék előtt Ratko Mladićnak. Hollandia továbbra is akadályozza a hazánk és az Unió közötti közeledési és csatlakozási megállapodás alkalmazását, a többi ország pedig, legalábbis nyilatkozatokban, támogatja, ahogyan Szerbia gyorsabb uniós közeledését is.
A belgrádi hatalom kitartó győzködése ellenére, hogy mindent megtesz Ratko Mladić rejtekhelyének felfedése érdekében, továbbá a szerb diplomácia azon igyekezete ellenére is, hogy Hollandiával kétoldalú megbeszélések útján igyekezzen nagyobb mértékű megértést kialakítani, továbbá azon tény ellenére, hogy nemrégiben országunk kiadta Hágának Radovan Karadžićot, az a benyomás alakul ki, hogy az Európai Unió továbbra is nyomást kíván gyakorolni Szerbiára.
A legutóbbi szerbiai közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy csökken az uniós társulás támogatottsága. A közvélemény ugyanis reagál a fent említett politikai rugalmatlanságra.
Az elemzők azonban új reményekkel néznek az új írországi népszavazás elé, állítva, hogy nagy az eshetősége a lisszaboni megállapodás elfogadásának. Ha a fenti megállapodás elfogadásra kerül, az egyik újdonság az lenne, hogy az Unión belül többségi szavazással születnének a döntések, nem pedig úgy, ahogyan jelenleg, vagyis konszenzussal. Ebben az esetben, egy ország, nem tudná megakadályozni a döntések meghozatalát. Hosszú távon ugyan ez a döntési mód a kisebb tagállamok kárára válhatna, jelenleg azonban, sokak számára megváltásnak tűnik. Az állítások szerint ugyanis, pontosan a konszenzuson alapuló döntéshozatal lassítja a további euró-integrációt, amely Hollandia és Szerbia példáján kívül, alkalmazható a szlovén-horvát kérdésre is.
Amíg azonban arra várunk, hogy változás álljon be az Európai Unión belül, igen hasznos lenne az intenzív bilaterális tevékenység, sőt, még Hollandia győzögetése is, leginkább azonban az járna eredménnyel, ha sikerülne megszabadulni a múlt terhétől és a jelenlegi, valamint jövőbeli érdekek kerülnének előtérbe.