28.02.2009.

Mirko Cvetkovic, szerb kormányfő, az új ügyszabály értelmében, először válaszolt a Szerbiai Képviselőházban a küldöttek kérdésére. A hágai törvényszék, csütörtökön, kimondta az ítéletet az egykori szerb tisztségviselők felett, a Koszovón és Metóhián elkövetett háborús bűnök miatt. Milan Milutinovicot, Szerbia egykori elnökét, felmentették minden vád alól. Mirjana Nikolic összefoglalója.

Mirko Cvetkovic kormányfő, s a kormány illetékes miniszterei, választ adtak csütörtökön a képviselők kérdéseire a gazdasági válságról, valamint azokról az intézkedésekről, melyeket a kormány hozott a válság hatásának csökkentésére. Az ülést az uralkodó párt követelésére hívták össze, de rajta jelen volt valamennyi ellenzéki párt parlamenti képviselője is, az előző bejelentésektől eltérően, hogy nem jelennek meg az ülésteremben. Cvetkovic a képviselőknek elmondta, hogy a kormány szociális program meghozatalán gondolkozik, s hogy ennek tervezetét a Munka és Szociális Politikával Foglalkozó Minisztérium dolgozza ki. A program célja az lesz, hogy védelmet nyújtson azoknak, akiket a leginkább sújt majd a világgazdasági válság – mondta. A kormányfő hozzátette, hogy minden nehézség ellenére is, 2.009-ben, a nyugdíjasok iránt minden kötelezettséget teljesítenek. Szólt a Fiattal való együttműködésről, valamint új törvények meghozataláról. A parlament új munkaügyszabálya előlátja azt, hogy minden hónap utolsó csütörtökén, 16-tól 19 óráig, a kormányfő és a miniszterek, válaszolnak a képviselők kérdéseire. Az első ilyen találkozó után a kormányfő nagyon elégedett volt, míg az ellenzék nemtetszésének adott hangot, azt állítva, hogy elengedhetetlenül szükséges a képviselőházban tárgyalni a gazdasági válságról.

A közvélemény csütörtökön várta az ítélet kihirdetését az ország egykori, magas beosztásban lévő állami és katonai tisztségviselői felett. Milan Milutinovicot, Szerbia egykori elnökét, a Nemzetközi Büntető Bíróság felmentett minden vád alól, s pénteken este már hazautazott Belgrádba. A többi öt vádlottra összesen 96 évig terjedő börtönbüntetést rót. Nikola Sainaovic, Szerbia kormányának egykori elnökhelyettese 22 évet, Nebojsa Pavkovic tábornok, a Jugoszláv Katonaság Harmadik Hadtestének Parancsnoka 22, valamint Sreten Lukic tábornok, a Szerbiai Belügyminisztérium Koszovó és Metóhiával Megbízott Főnöke szintén 22 évet, Dragoljub Ojdanic tábornok, a Jugoszláv Katonaság egykori Vezérkari Főnöke 15 évet, és Vladimir Lazarevic, a Pristinai Hadtest Parncsnoka pedig szintén 15 évig terjedő börtönbüntetést kapott.

Rasim Ljajic, a Hága-i Törvényszékkel Együttműködő Szerb Nemzeti Tanács elnöke úgy véli, hogy az ilyen magas böntetések kihatással lesznek a szerbek hágai törvényszék iránti ellensznvének fokozásához, mert elkerülhetetlen az, hogy a polgárok ne végezzenek összehasonlítsák Ramus Haradinaj, albán politikussal, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetőjének felszabadító ítéletével. Ez méginkább megerősíti azt az álláspontot, hogy a hágai törvényszék kétféle mérce szerint ítélkezik – mondta Ljajic. Emlékeztetett arra, hogy ezek az ítéletek még nem jogerősek, s azt várja, hogy a védelem fellebbez. Szerbia legmagasabb beosztásban lévő tisztségviselői egyetértenek abban, hogy a kimondott ítéletek túlságosan magasak, csaknem valamennyien életfogytiglani börtönbüntetést kaptak, ha figyelembe vesszük életkorukat.

A világsajtó is olyan hangnemben írt, hogy a hágai törvényszék, a szerbekkel szemben sokkal szigorúbb, mint minden más vádlottal szemben – horvátokkal, boszniai muzulmánokkal, de különösen a koszovói albánokkal szemben. A médiák megemlítik azt, hogy Milan Milutinovic felszabadító ítélete nagy melepetést keltett, s hogy a túl magas büntetések a többiek esetében, tulajdonképpen ítélethozást jelentenek Slobodan Milosevic felett, halála után.

28.02.2009.

Tavaly, az egyik belgrádi napilap kezdeményezésére és az olvasók szavazatai alapján, kiválasztották Szerbia hét legnagyobb természeti és építészeti szépségét. Az akció célja az volt, hogy bemutassa, Szerbiában számos természeti szépség és  építészeti műremek van. Ezen a listán helyet kapott az Uvac különleges természeti rezervátum, illetve az Uvac folyó kanyonja is, amelyet a szerb kormány három évvel ezelőtt különleges jelentőségű természeti jóvá nyilvánított. Jelena Gligorić összefoglalóját közöljük.

A rezervátum  Délnyugat-Szerbiában, a Nova Varoš és Sjenica községek területén, hét és fél hektáron fekszik, tengerszint feletti magassága pedig 760 és 1322 méter között ingadozik. A környéket a Szerbia tetejének nevezett Pešter-hegy tetején eredő Uvac folyó kanyonvölgye uralja. A Lim folyóval való egyesüléséig, az Uvac 115 kilométer hosszan tör utat magának a mészkősziklák között, ezért néhány helyütt a sziklacsúcsok elérik a 100 méteres magasságot is.

Az Uvac völgye részben, a gátépítés, valamint az Uvaci-, a Zlatari- és a Radoinjski-tó kialakításával, félig víz alá került. A mesterséges tavakat, amelyek a rezervátum területének csaknem 40 százalékát alkotják, villanyáram-előállítására, valamint a környék ivóvízellátásra használják. Az Uvac rezervátum kivételes minőségű vízforrás, hiszen 500 millió köbméter ivóvizet szolgáltat, emellett pedig 104 madárfaj élőhelye.

A II. világháborút követően a mai rezervátum területének madárvilágát a kihalás veszélye fenyegette. A ragadozó madarak védelme érdekében szervezett alap önkéntesei áldozatos tevékenységének, valamint a táplálási program következetes betartásával, sikerült megakadályozni a Nova Varoš környéki madarak kihalását, sőt, számuk jelentős növekedését is elérni.

A rezervátum medvék, vadmacskák, vidrák, valamint több denevér- és rovarfaj élőhelye. A kristálytiszta víz számos halfélének ad otthont. A hegyszoros területén összesen 216 növényfajt és 400 állatfajt tartanak számon.

A rezervátum karsztvidéke számos barlangot is rejt, amelyeknek több kilométeres földalatti folyosóit gazdag ún. barlangékszer borítja. 

28. 2. 2.009.

Fatmir Sejdiu, koszovói elnök, az ’Amerika hangja’ rádióállomásnak kijelentette, hogy Pristina Szerbiával elfogad minden témát megbeszélés tárgyának, azonban nem fogadja el az olyan tárgyalásokat, semmilyen szinten sem, melyek beavatkozást jelentenének Koszovó területi integritásába, vagy pedig visszatérést jelentenének a jogállásról szólló megbeszélésekre, leszögezve, hogy ez a kérdés meg van oldva mindörökön örökké. Véleménye szerint, a hat pontos tervvel megkerülték Pristinát, s hogy nem fogadják el a felszóllítást, hogy térjenek vissza a jogállásról szólló megbeszélésekre. Nemrégi vashingtoni látogatását Sejdiu nagyon fontosnak minősítette, mert – szavai szerint – Pristina ismét amerikai támogatást kapott koszovói politikájához, a demokratikus folyamatokhoz, valamint a gazdasági fejlődéshez, s erős ígértet kapott affelől, hogy Amerika támogatásban részesíti Koszovót abban, hogy újabb nemzetközi elismerésben részesüljön.