31.03.2009.

A végső döntés, csökkentik-e a szerb kormány minisztériumainak számát, s milyen mértékben, csak akkor tudjuk majd, amikor elkészítik a költségvetés felülvizsgálását, melynek április végén kellene megtörténnie - közlik az újságok. A helyi igazgatások attól tartanak, hogy a városok nem fejlődnek tovább az állam segítsége nélkül. A mai sajtószemlét Mirjana Nikolic írta.

A minisztériumok csökkentése, de a foglakoztatottak számának csökkentése az állami igazgatásban egy lehetőség, amely továbbra is asztalon van, melytől elvileg nem álltak el, de a kormány csak a legvégén fog saját magával foglalkozni, amikor más lehetőség nem lesz. Az, ami a hatalmat rákényszeríti arra, hogy az állam érdekét tegye pártérdekek elé, az a hat százalékos szolidáris adó bevezetése lesz, mert ahogyan a szerb kormányban nemhivatalosan beismerték, nem marad más hátra, mint csökkenteni az állami adminisztrációt – írja a ’Blic’ belgrádi napilap. Szakértők azon a véleményen vannak, hogy a kormánynak, takarékossági mércéjeivel, saját magától kell elindulnia, mert a legterjedelmesebb állami aparátusról van szó a térségben. A ’Blic’ kiemeli, hogy Finnországban a kormánynak 12, Svédországban 13, Szerbiában pedig 15 minisztériuma van.

A szerbiai községeknek és városoknak kijáró pénz csökkentése, súlyosan érinti majd a helyi önigazgatást. A városi atyák egyetértenek abban, hogy ez nem jó ötlet, mert csődhöz vezet. A hatalmi képviselők azt mondják, hogy a fejlett községe esetében 40 százalékkal csökkentik a pénzt, míg a szegény községeknél csak a minimális összeget. Úgy vélik, hogy Szerbia centralizálásáról van szó, s hogy egész Szerbia, Belgrád kivételével, leáll az év végéig.

A biometrikus útiratok kiadása a koszovói albánoknak, állandó témája a szerbiai tárgyalócsoportnak az Európa-bizottság szakembereivel – közli a ’Danas’ újság. Ha Szerbiát feltennék a fehér shengen listára, az oda vezetne, hogy nagyszámú koszovói albán, szerb útlevelet kérne.  Ezért a szerb hatalomnak arra kellene törekednie, hogy ne adjon ki nagyon sok útlevelet a koszovói polgárok számára. A belgrádi hatalom nincs könnyű helyzetben, mert emellett azon állami politika mellett kell maradnia, hogy Koszovó Szerbia része, tehát, joguk van szerb útlevélre.

Számos probléma után, a kragujeváci ’Zasztava’ autógyárrból, útnak indították az első ’punto’ gépkocsit. Az elmult héten az üzemekben 35 ’punto klasszikot’állítottak össze. Május végéig, a kragujeváci gyárban, 3.000 ’punto’ autót kellene összeállítani, a végső cél pedig az, hogy biztosítsanak 19.000 gépjárművet, melyre a polgárok már előjegyeztették magukat.